Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Rocketdyne H–1 és Saturn V
Rocketdyne H–1 és Saturn V 38 közös dolog (a Uniópédia): Alan Bean, Amerikai Egyesült Államok, Apollo-program, Apollo–13, Apollo–6, Atlanti-óceán, Atlas (hordozórakéta), Belépés a légkörbe, Bolygó, Cape Canaveral Air Force Station, Csendes-óceán, DARPA, Egyezményes koordinált világidő, Florida, Hidrogén, Hold körüli pályán végrehajtott randevú, Jupiter, Jupiter hordozórakéta, Kennedy Űrközpont 39. indítóállás, Második világháború, NASA, NASA Marshall Space Flight Center, North American Aviation, Oxigén, Petróleum, Rocketdyne F–1, Rocketdyne J–2, S-IVB, Saturn I, Saturn IB, ..., Saturn rakétacsalád, Skylab-program, Szaturnusz, Szojuz (űrhajó), Szovjetunió, Tolóerő, V–2, Wernher von Braun. Bővíteni index (8 több) »
Alan Bean
Alan LaVern Bean (Wheeler, Texas, 1932. március 15. – Houston, Texas, 2018. május 26.) amerikai űrhajós, a negyedik ember, aki eljutott a Holdra, az Apollo-programban, az Apollo–12 repülés holdkomppilótájaként.
Alan Bean és Rocketdyne H–1 · Alan Bean és Saturn V ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Rocketdyne H–1 · Amerikai Egyesült Államok és Saturn V ·
Apollo-program
Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott.
Apollo-program és Rocketdyne H–1 · Apollo-program és Saturn V ·
Apollo–13
Az Apollo–13 az Egyesült Államok holdprogramjának, az Apollo-program hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely azonban végül kudarcba fulladt, így a program egyetlen sikertelen küldetésévé is vált.
Apollo–13 és Rocketdyne H–1 · Apollo–13 és Saturn V ·
Apollo–6
Az Apollo–6 az amerikai Apollo-program második és egyben utolsó olyan tesztrepülése volt, amikor még nem ültek űrhajósok az űrhajóban, de már a teljes kiépítésű Saturn V rakétát használta a NASA az űrhajó felbocsátásához.
Apollo–6 és Rocketdyne H–1 · Apollo–6 és Saturn V ·
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Atlanti-óceán és Rocketdyne H–1 · Atlanti-óceán és Saturn V ·
Atlas (hordozórakéta)
Atlas rakéta indítás közben Az Atlas a General Dynamics cég által épített amerikai hordozórakéta.
Atlas (hordozórakéta) és Rocketdyne H–1 · Atlas (hordozórakéta) és Saturn V ·
Belépés a légkörbe
Az Apollo parancsnoki kabin belépése a légkörbe – jól látható a hőpajzs izzása (művészi ábrázolás) A belépés a légkörbe az űrhajók, űrszondák vagy természetes eredetű tárgyak (meteorok, üstökösök) a világűrből kiindulva a légkörben való haladásának folyamata.
Belépés a légkörbe és Rocketdyne H–1 · Belépés a légkörbe és Saturn V ·
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Bolygó és Rocketdyne H–1 · Bolygó és Saturn V ·
Cape Canaveral Air Force Station
Cape Canaveral az űrből Cape Canaveral Air Force Station (zöld színnel) és a Kennedy Űrközpont (szürke színnel) elhelyezkedése A Cape Canaveral Air Force Station az Egyesült Államok Légierejének (USAF) rakétaindításra szolgáló bázisa.
Cape Canaveral Air Force Station és Rocketdyne H–1 · Cape Canaveral Air Force Station és Saturn V ·
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Csendes-óceán és Rocketdyne H–1 · Csendes-óceán és Saturn V ·
DARPA
A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency, azaz Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége; korábbi nevén ARPA) az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege.
DARPA és Rocketdyne H–1 · DARPA és Saturn V ·
Egyezményes koordinált világidő
Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (angolul rövidítéssel: UTC, Universal Time Coordinated) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk.
Egyezményes koordinált világidő és Rocketdyne H–1 · Egyezményes koordinált világidő és Saturn V ·
Florida
Florida az Amerikai Egyesült Államok (USA) egyik délkeleti állama.
Florida és Rocketdyne H–1 · Florida és Saturn V ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Hidrogén és Rocketdyne H–1 · Hidrogén és Saturn V ·
Hold körüli pályán végrehajtott randevú
Az Apollo–11 holdkompja közelít a parancsnoki modulhoz Hold körüli pályán A Hold körüli pályán végrehajtott randevú (Lunar orbit rendezvous) vagy más néven LOR, az Apollo-program során használt eljárás volt, a holdra szállás tulajdonképpeni végrehajtási koncepciója.
Hold körüli pályán végrehajtott randevú és Rocketdyne H–1 · Hold körüli pályán végrehajtott randevú és Saturn V ·
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Jupiter és Rocketdyne H–1 · Jupiter és Saturn V ·
Jupiter hordozórakéta
''A Jupiter hordozórakéta-család'' ''A ''Jupiter 232'' hordozórakéta komponensei'' A Jupiter hordozórakéta a NASA mérnökei és független szakemberek által, a Constellation program számára, az Ares hordozórakéta alternatívájaként tervezett űrrakéta-rendszer, mely támogatói szerint biztonságosabb és sokkal gyorsabban és olcsóbban kifejleszthető.
Jupiter hordozórakéta és Rocketdyne H–1 · Jupiter hordozórakéta és Saturn V ·
Kennedy Űrközpont 39. indítóállás
A 39.
Kennedy Űrközpont 39. indítóállás és Rocketdyne H–1 · Kennedy Űrközpont 39. indítóállás és Saturn V ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Rocketdyne H–1 · Második világháború és Saturn V ·
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
NASA és Rocketdyne H–1 · NASA és Saturn V ·
NASA Marshall Space Flight Center
A Marshall Space Flight Center a NASA legrégebbi űrközpontja Huntsville-ben, Alabamában.
NASA Marshall Space Flight Center és Rocketdyne H–1 · NASA Marshall Space Flight Center és Saturn V ·
North American Aviation
A North American Aviation, Inc. 1928-ban alapított amerikai repülőgépgyártó vállalat volt, amely hamar harci gépek előállítására szakosodott.
North American Aviation és Rocketdyne H–1 · North American Aviation és Saturn V ·
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Oxigén és Rocketdyne H–1 · Oxigén és Saturn V ·
Petróleum
Kanócos petróleumlámpa A petróleum gyúlékony, jellegzetes szagú, halványsárga színű folyékony szénhidrogén, amelyet kőolajból lepárlással állítanak elő.
Petróleum és Rocketdyne H–1 · Petróleum és Saturn V ·
Rocketdyne F–1
A Rocketdyne F–1 hajtómű egy gázgenerátoros rakétahajtómű volt, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek a NASA Saturn V holdrakétája számára az 1950-es évek végén.
Rocketdyne F–1 és Rocketdyne H–1 · Rocketdyne F–1 és Saturn V ·
Rocketdyne J–2
A Rocketdyne J–2 egy folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű volt, amelyben sikeresen alkalmazták a cseppfolyós hidrogént és oxigént alkalmazó meghajtási módot.
Rocketdyne H–1 és Rocketdyne J–2 · Rocketdyne J–2 és Saturn V ·
S-IVB
Az S-IVB fokozat az űrben (Apollo–7) Az S-IVB a NASA által az Apollo-program során használt Saturn rakéták utolsó fokozata volt.
Rocketdyne H–1 és S-IVB · S-IVB és Saturn V ·
Saturn I
A Saturn I volt az első olyan amerikai hordozórakéta, amelyet – bár katonai célból indult a fejlesztése – kizárólag űrrepülési célokra használtak.
Rocketdyne H–1 és Saturn I · Saturn I és Saturn V ·
Saturn IB
A Saturn IB rakéta Cape Canaveral-en az AS–202 tesztrepülés startja előtt A Saturn IB amerikai hordozórakéta, a Saturn rakétacsalád egyik tagja, a Saturn I hordozórakéta korszerűsített változata volt, amelyet a NASA használt, kizárólag űrhajózási célra.
Rocketdyne H–1 és Saturn IB · Saturn IB és Saturn V ·
Saturn rakétacsalád
A Saturn V rakéta, másképpen a „Holdrakéta” az indítóálláson A Saturn rakétacsalád a NASA által az Apollo-program során használt hordozórakéták gyűjtőneve.
Rocketdyne H–1 és Saturn rakétacsalád · Saturn V és Saturn rakétacsalád ·
Skylab-program
A Skylab–program az Amerikai Egyesült Államok negyedik űrprogramja volt a Holdra szállást sikerrel teljesítő Apollo-programot követően 1973-1974 között, egyben ez lett az első amerikai űrállomás a világűrben, számos rekordot megdöntve, többek között a maga idejében a valaha Föld körüli pályára állított űreszköz rekordját.
Rocketdyne H–1 és Skylab-program · Saturn V és Skylab-program ·
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Rocketdyne H–1 és Szaturnusz · Saturn V és Szaturnusz ·
Szojuz (űrhajó)
A Szojuz (oroszul: Союз, magyarul Szövetség) szovjet, majd orosz űrhajó, amelyet a Szojuz-program keretében fejlesztettek ki.
Rocketdyne H–1 és Szojuz (űrhajó) · Saturn V és Szojuz (űrhajó) ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Rocketdyne H–1 és Szovjetunió · Saturn V és Szovjetunió ·
Tolóerő
Tolóerő az az erő, ami egy repülőgépet, rakétát, saját hajtással rendelkező repülő lövedéket, hajót a közegellenállással szemben mozgat illetve gyorsít.
Rocketdyne H–1 és Tolóerő · Saturn V és Tolóerő ·
V–2
A V-2 makettje Peenemündében (a jobb alsó sarokban egy ember sziluettje a méret érzékeltetése céljából) A V–2 (ejtsd: fau-kettő, a német Vergeltungswaffe-2 kifejezés rövidítése, magyar jelentése kb. „a megtorlás fegyvere”) a második világháború idején a Harmadik Birodalomban kifejlesztett egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta.
Rocketdyne H–1 és V–2 · Saturn V és V–2 ·
Wernher von Braun
Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (Wirsitz, Német Birodalom, 1912. március 23. – Alexandria, Virginia, USA, 1977. június 16.) német tudós, a rakétatudomány és az űrrepülés kiemelkedő alakja.
Rocketdyne H–1 és Wernher von Braun · Saturn V és Wernher von Braun ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Rocketdyne H–1 és Saturn V
- Mi van a közös Rocketdyne H–1 és Saturn V
- Közötti hasonlóságok Rocketdyne H–1 és Saturn V
Összehasonlítását Rocketdyne H–1 és Saturn V
Rocketdyne H–1 110 kapcsolatokat, ugyanakkor Saturn V 252. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 10.50% = 38 / (110 + 252).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Rocketdyne H–1 és Saturn V. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
