Közötti hasonlóságok Reményik Sándor és Transzilvanizmus
Reményik Sándor és Transzilvanizmus 11 közös dolog (a Uniópédia): Arad (Románia), Áprily Lajos, Erdély, Erdélyi Szemle, Jancsó Elemér, Kántor Lajos (irodalomtörténész), Kolozsvár, Magyarország, Makkai Sándor, Pomogáts Béla, 1920-as évek.
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Arad (Románia) és Reményik Sándor · Arad (Románia) és Transzilvanizmus ·
Áprily Lajos
Emléktábla a Budapest II., Frankel Leó út 21. szám alatt Emlékház Parajdon a Király utcában Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.
Áprily Lajos és Reményik Sándor · Áprily Lajos és Transzilvanizmus ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Reményik Sándor · Erdély és Transzilvanizmus ·
Erdélyi Szemle
Erdélyi Szemle szépirodalmi folyóirat Kolozsvárt 1915 és 1944 között.
Erdélyi Szemle és Reményik Sándor · Erdélyi Szemle és Transzilvanizmus ·
Jancsó Elemér
Sírja a Házsongárdi temetőben (Kertek rész) – bal oldali sírkő Kezdivásárhelyi Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905. április 10. – Kolozsvár, 1971. november 12.) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Jancsó Ödön fia, Jancsó Béla öccse, Jancsó Miklós apja, Jancsó Noémi nagyapja.
Jancsó Elemér és Reményik Sándor · Jancsó Elemér és Transzilvanizmus ·
Kántor Lajos (irodalomtörténész)
Kántor Lajos (írói álneve Köves László) (Kolozsvár, 1937. augusztus 7. – Kolozsvár, 2017. július 22.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, filológus, kritikus, szerkesztő.
Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Reményik Sándor · Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Transzilvanizmus ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Kolozsvár és Reményik Sándor · Kolozsvár és Transzilvanizmus ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Reményik Sándor · Magyarország és Transzilvanizmus ·
Makkai Sándor
Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19.) erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1926-tól 1936-ig.
Makkai Sándor és Reményik Sándor · Makkai Sándor és Transzilvanizmus ·
Pomogáts Béla
Pomogáts Béla (Budapest, 1934. október 22. – 2023. május 1.) Széchenyi-díjas magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora.
Pomogáts Béla és Reményik Sándor · Pomogáts Béla és Transzilvanizmus ·
1920-as évek
Nincs leírás.
1920-as évek és Reményik Sándor · 1920-as évek és Transzilvanizmus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Reményik Sándor és Transzilvanizmus
- Mi van a közös Reményik Sándor és Transzilvanizmus
- Közötti hasonlóságok Reményik Sándor és Transzilvanizmus
Összehasonlítását Reményik Sándor és Transzilvanizmus
Reményik Sándor 73 kapcsolatokat, ugyanakkor Transzilvanizmus 154. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 4.85% = 11 / (73 + 154).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Reményik Sándor és Transzilvanizmus. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: