Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
14 kapcsolatok: Agyidegek, Anatómia, Autonóm idegrendszer, Emberi idegrendszer, Fontosabb autonóm beidegzések, Gerincvelő, Idegsejt, Környezet (természet), Központi idegrendszer, Réthelyi Miklós, Receptor (érzékelés), Szentágothai János, Szerv (biológia), Szinapszis.
Agyidegek
Az agy alsó felszíne az agyidegek megjelölésével Az agyidegek (Nervi craniales) az agyból eredő mozgató, érző és komplex funkciójú perifériás idegek.
Új!!: Reflexív és Agyidegek · Többet látni »
Anatómia
Rembrandt: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Andreas Vesalius Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága.
Új!!: Reflexív és Anatómia · Többet látni »
Autonóm idegrendszer
Az autonóm idegrendszer vázlata Az autonóm (vegetatív) idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin rendszer) szabályozza a szervezet belső környezetét, tehát alapvető szerepük van a homeostasis fenntartásában.
Új!!: Reflexív és Autonóm idegrendszer · Többet látni »
Emberi idegrendszer
Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.
Új!!: Reflexív és Emberi idegrendszer · Többet látni »
Fontosabb autonóm beidegzések
Az autonóm (vegetatív) idegrendszer általános ismeretén túl gyakorlati szempontból elengedhetetlen az autonóm idegrendszer által beidegzett fontos szervek szimpatikus és paraszimpatikus hatásokra való reagálásának pontosabb ismerete.
Új!!: Reflexív és Fontosabb autonóm beidegzések · Többet látni »
Gerincvelő
A gerincvelő A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része, amely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el, és közvetlen folytatása az agynak.
Új!!: Reflexív és Gerincvelő · Többet látni »
Idegsejt
Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.
Új!!: Reflexív és Idegsejt · Többet látni »
Környezet (természet)
A természeti környezet magában foglalja a Föld minden élő és élettelen dolgát, amelyek természetes módon megjelennek.
Új!!: Reflexív és Környezet (természet) · Többet látni »
Központi idegrendszer
Az ember központi idegrendszere (2) az agyból (1) és a gerincvelőből (3) áll. A központi idegrendszer (rövidítve: KIR) az idegrendszer azon része, ami a kétoldalian részarányos állatok (csaknem az összes többsejtű állat a csalánozók, szivacsok kivételével) életműködését szabályozza.
Új!!: Reflexív és Központi idegrendszer · Többet látni »
Réthelyi Miklós
Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.
Új!!: Reflexív és Réthelyi Miklós · Többet látni »
Receptor (érzékelés)
A receptorok ektodermális eredetű, módosult idegsejtek, a reflexív első tagjai.
Új!!: Reflexív és Receptor (érzékelés) · Többet látni »
Szentágothai János
Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.
Új!!: Reflexív és Szentágothai János · Többet látni »
Szerv (biológia)
A biológiában szervnek (organon) nevezzük azokat a szövetcsoportosulásokat, amelyek anatómiailag és funkcionálisan egy bizonyos tevékenységre specializálódtak.
Új!!: Reflexív és Szerv (biológia) · Többet látni »
Szinapszis
Egy jellegzetes kémiai szinapszis ábrázolása. Nyilak az óramutató járásának megfelelően: postszinaptikus denzitás (tömörülés), feszültség-kapuzott Ca2+ csatorna, neurotranszmittert tartalmazó szinaptikus vezikulák, visszaszívó pumpa, receptor, axonvégződés (sárga), szinaptikus rés benne neurotranszmitter (fekete nagykötőjel), dendrit (zöld) A szinapszisok azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át, kémiai ingerületátvivő anyagok közvetítésével (kémiai szinapszis), vagy a sejtmembránok szoros kapcsolatainál (macula communicans) közvetlenül a két szomszédos sejt membránján átterjedő ioncsatornák közreműködésével (elektromos szinapszis).
Új!!: Reflexív és Szinapszis · Többet látni »
