Közötti hasonlóságok Pozsony és Szlovákia történelme
Pozsony és Szlovákia történelme 66 közös dolog (a Uniópédia): Archaeologiai Értesítő, Öreg híd, Bécs, Bécsi döntések, Belo Polla, Beneš-dekrétumok, Borostyánút, Comenius Egyetem, Csehország, Csehszlovák Légió, Csehszlovákia, Dévény, Dévényújfalu, Dušan Kováč, Erzsébet Tudományegyetem, Esztergom, Európai Unió, Filep Tamás Gusztáv, Gótika, Harmadik Birodalom, Honfoglalás, Hospes, I. István magyar király, I. Mátyás magyar király, Irodalmi Szemle, IV. Béla magyar király, Jozef Tiso, Középkor, Kiegyezés, Királyi Magyarország, ..., Kumlik Emil, Lamacs, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Mária Terézia-emlékmű (Pozsony), Második világháború, Milan Rastislav Štefánik, Modor, Németország, Oroszvár, Pavel Jozef Šafárik, Pozsonyhidegkút, Pozsonyi csata, Pozsonyi hídfő, Pozsonyi sortűz, Pozsonyi vár, Pozsonyi vértörvényszék, Pozsonyligetfalu, Pozsonypüspöki, Prága, Prágai Magyar Hírlap, Prímási palota (Pozsony), Rómer Flóris, Simon Attila (történész), Slovenská archeológia, Szaloniki, Szlovák nyelv, Szlovákia, Szlovákok, Szlovákosítás, Tatiana Štefanovičová, Thököly Imre, Ukrajna, 15. század. Bővíteni index (36 több) »
Archaeologiai Értesítő
A 2. kötet borítója 1870-ből Az Archaeologiai Értesítő a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tudományos folyóirata.
Archaeologiai Értesítő és Pozsony · Archaeologiai Értesítő és Szlovákia történelme ·
Öreg híd
Az Öreg híd, 1945–1990 között Vörös Hadsereg híd (Most Červenej armády) a legrégebbi Duna-hídja Pozsonynak.
Öreg híd és Pozsony · Öreg híd és Szlovákia történelme ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Pozsony · Bécs és Szlovákia történelme ·
Bécsi döntések
A bécsi döntések nemzetközi választottbírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit.
Bécsi döntések és Pozsony · Bécsi döntések és Szlovákia történelme ·
Belo Polla
Belo Polla (Homonna, 1917. április 12. – Pozsony, 2000. augusztus 16.) szlovák régész, történész, levéltáros.
Belo Polla és Pozsony · Belo Polla és Szlovákia történelme ·
Beneš-dekrétumok
A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet.
Beneš-dekrétumok és Pozsony · Beneš-dekrétumok és Szlovákia történelme ·
Borostyánút
A Borostyánkő út Borostyánkőút ma Szombathelyen a Romkertben 87-es főút felől, jól látszik az előbukkanó bazaltterítés Borostyánkőút útkereszteződése Szombathelyen, a Fő tér alatt, megtekinthető az OTP Bank fiókjából Borostyánkövek A borostyánút vagy borostyánkőút (litvánul: Gintaro kelias, lengyelül: Szlak Bursztynowy, Jantarowy Szlak; cseh/szlovák nyelven: Jantarová/Jantárová cesta; németül: Bernsteinstraße; oroszul: Янтарный путь; olaszul: Via dell'Ambra, latinul: Via Sucinaria) a Baltikum és a Mediterráneum közötti ókori kereskedelmi útvonalak hálózata volt.
Borostyánút és Pozsony · Borostyánút és Szlovákia történelme ·
Comenius Egyetem
A Comenius Egyetem (szlovákul Univerzita Komenského v Bratislave, latinul: Universitas Comeniana Bratislavensis) szlovák állami felsőoktatási intézmény Pozsonyban.
Comenius Egyetem és Pozsony · Comenius Egyetem és Szlovákia történelme ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Pozsony · Csehország és Szlovákia történelme ·
Csehszlovák Légió
Az oroszországi Csehszlovák Légió1918 Az oroszországi Csehszlovák Légió Vlagyivosztokban szovjet vörös katonák holtteste mellett A Csehszlovák Légió az első világháború alatt alakult.
Csehszlovák Légió és Pozsony · Csehszlovák Légió és Szlovákia történelme ·
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Csehszlovákia és Pozsony · Csehszlovákia és Szlovákia történelme ·
Dévény
Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában.
Dévény és Pozsony · Dévény és Szlovákia történelme ·
Dévényújfalu
Dévényújfalu (szlovákul Devínska Nová Ves, németül Theben-Neudorf, horvátul Devinsko Novo Selo) Pozsony városrésze, korábban falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi IV. járásban.
Dévényújfalu és Pozsony · Dévényújfalu és Szlovákia történelme ·
Dušan Kováč
Dušan Kováč (Homonna, 1942. január 3. –) szlovák történész, író, költő, a történettudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Dušan Kováč és Pozsony · Dušan Kováč és Szlovákia történelme ·
Erzsébet Tudományegyetem
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1912-ben alapított egykori egyetem Pozsonyban, majd 1923-tól kezdve Pécsett, melynek jogutóda a Pécsi Tudományegyetem.
Erzsébet Tudományegyetem és Pozsony · Erzsébet Tudományegyetem és Szlovákia történelme ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Pozsony · Esztergom és Szlovákia történelme ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Európai Unió és Pozsony · Európai Unió és Szlovákia történelme ·
Filep Tamás Gusztáv
Filep Tamás Gusztáv (Budapest, 1961. augusztus 3.) magyarországi kisebbségkutató és művelődéstörténész, a (cseh)szlovákiai magyar irodalom-, sajtó-, valamint eszmetörténet kutatója.
Filep Tamás Gusztáv és Pozsony · Filep Tamás Gusztáv és Szlovákia történelme ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Gótika és Pozsony · Gótika és Szlovákia történelme ·
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Harmadik Birodalom és Pozsony · Harmadik Birodalom és Szlovákia történelme ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Honfoglalás és Pozsony · Honfoglalás és Szlovákia történelme ·
Hospes
A hospesek eredetileg a XI–XII.
Hospes és Pozsony · Hospes és Szlovákia történelme ·
I. István magyar király
I.
I. István magyar király és Pozsony · I. István magyar király és Szlovákia történelme ·
I. Mátyás magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és Pozsony · I. Mátyás magyar király és Szlovákia történelme ·
Irodalmi Szemle
Az Irodalmi Szemle egy irodalmi és kritikai folyóirat.
Irodalmi Szemle és Pozsony · Irodalmi Szemle és Szlovákia történelme ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
IV. Béla magyar király és Pozsony · IV. Béla magyar király és Szlovákia történelme ·
Jozef Tiso
A fiatal Tiso 1918-ban Jozef Tiso (Tisza vagy Tiszó József, Nagybiccse, 1887. október 13. – Pozsony, 1947. április 18.) római katolikus szlovák pap és politikus, az 1938–1945 közötti fasiszta bábállam, az első Szlovák Köztársaság elnöke.
Jozef Tiso és Pozsony · Jozef Tiso és Szlovákia történelme ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Középkor és Pozsony · Középkor és Szlovákia történelme ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Kiegyezés és Pozsony · Kiegyezés és Szlovákia történelme ·
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Királyi Magyarország és Pozsony · Királyi Magyarország és Szlovákia történelme ·
Kumlik Emil
Kumlik Emil (Pozsony, 1868. június 5. – Budapest, 1944. december 31.) könyvtáros, újságíró, író.
Kumlik Emil és Pozsony · Kumlik Emil és Szlovákia történelme ·
Lamacs
Lamacs (szlovákul Lamač, németül Blumenau) Pozsony városrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi IV. járásban.
Lamacs és Pozsony · Lamacs és Szlovákia történelme ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Lengyelország és Pozsony · Lengyelország és Szlovákia történelme ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Pozsony · Magyar Királyság és Szlovákia történelme ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Pozsony · Magyarok és Szlovákia történelme ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Pozsony · Magyarország és Szlovákia történelme ·
Mária Terézia-emlékmű (Pozsony)
Mária Terézia-emlékmű Közvitéz, az emlékmű mellékalakja A pozsonyi Mária Terézia-emlékmű Fadrusz János alkotása, a művész első nagyszabású munkája, mely egyben országos hírnevét megalapozta.
Mária Terézia-emlékmű (Pozsony) és Pozsony · Mária Terézia-emlékmű (Pozsony) és Szlovákia történelme ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Pozsony · Második világháború és Szlovákia történelme ·
Milan Rastislav Štefánik
Milan Rastislav Štefánik (Kosaras, 1880. július 21. – Pozsonyivánka, 1919. május 4.) politikus, diplomata és csillagász, a szlovák történelem jelentős alakja.
Milan Rastislav Štefánik és Pozsony · Milan Rastislav Štefánik és Szlovákia történelme ·
Modor
Modor (szlovákul Modra, németül Modern, latinul Modorinum) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.
Modor és Pozsony · Modor és Szlovákia történelme ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Németország és Pozsony · Németország és Szlovákia történelme ·
Oroszvár
Oroszvár (szlovákul Rusovce, németül Karlburg, Rossenburg, Kerchenburg, horvátul Rosvar) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.
Oroszvár és Pozsony · Oroszvár és Szlovákia történelme ·
Pavel Jozef Šafárik
Pavel Jozef Šafárik (Kisfeketepatak, 1795. május 13. – Prága, 1861. június 26.) filozófiadoktor, szlovák nyelvész és történész, a prágai egyetem könyvtárnoka.
Pavel Jozef Šafárik és Pozsony · Pavel Jozef Šafárik és Szlovákia történelme ·
Pozsonyhidegkút
Pozsonyhidegkút (szlovákul Dúbravka, németül Kaltenbrunn) Pozsony városrésze Szlovákiában.
Pozsony és Pozsonyhidegkút · Pozsonyhidegkút és Szlovákia történelme ·
Pozsonyi csata
Európa 900 körül A pozsonyi csata 907.
Pozsony és Pozsonyi csata · Pozsonyi csata és Szlovákia történelme ·
Pozsonyi hídfő
A párizsi békeszerződésben érintett területek. Egyes számmal jelölve a pozsonyi hídfő. A pozsonyi hídfő egy 93,7 km²-es terület Nyugat-Szlovákiában, a Kisalföldön, a Duna jobb partján.
Pozsony és Pozsonyi hídfő · Pozsonyi hídfő és Szlovákia történelme ·
Pozsonyi sortűz
A pozsonyi sortűz néven elhíresült eseményre 1919.
Pozsony és Pozsonyi sortűz · Pozsonyi sortűz és Szlovákia történelme ·
Pozsonyi vár
A pozsonyi vár egy nagy történelmi múlttal rendelkező várkomplexum a Kis-Kárpátok egy elszigetelt hegyén, a Duna bal partján, Pozsony történelmi városrészében.
Pozsony és Pozsonyi vár · Pozsonyi vár és Szlovákia történelme ·
Pozsonyi vértörvényszék
A Pozsonyi vértörvényszék a protestánsok üldözésének hírhedt eszköze volt Magyarországon a 17. század végén.
Pozsony és Pozsonyi vértörvényszék · Pozsonyi vértörvényszék és Szlovákia történelme ·
Pozsonyligetfalu
Pozsonyligetfalu, köznyelvben: Ligetfalu, Pozsonyliget (szlovákul Petržalka, németül Engerau / Ungerau) Pozsony városrésze, korábban falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.
Pozsony és Pozsonyligetfalu · Pozsonyligetfalu és Szlovákia történelme ·
Pozsonypüspöki
Pozsonypüspöki (szlovákul Podunajské Biskupice, korábban Biskupice pri Dunaji, németül Bischdorf) Pozsony településrésze Szlovákiában.
Pozsony és Pozsonypüspöki · Pozsonypüspöki és Szlovákia történelme ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Pozsony és Prága · Prága és Szlovákia történelme ·
Prágai Magyar Hírlap
Prágai Magyar Hírlap magyar nyelvű politikai napilap volt 1922.
Pozsony és Prágai Magyar Hírlap · Prágai Magyar Hírlap és Szlovákia történelme ·
Prímási palota (Pozsony)
A Prímási palota Pozsony egyik legszebb, neoklasszicista stílusban épült palotája.
Pozsony és Prímási palota (Pozsony) · Prímási palota (Pozsony) és Szlovákia történelme ·
Rómer Flóris
Rómer Flóris (teljes nevén Rómer Flóris Ferenc) (Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.) bencés szerzetes, régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagy-prépost-kanonok, kinevezett püspök A magyar régészet atyja.
Pozsony és Rómer Flóris · Rómer Flóris és Szlovákia történelme ·
Simon Attila (történész)
Simon Attila (Rimaszombat, 1966. december 9. –) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója.
Pozsony és Simon Attila (történész) · Simon Attila (történész) és Szlovákia történelme ·
Slovenská archeológia
A Slovenská archeológia a nyitrai Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete által kiadott, annak 1953-as megalakulása óta Szlovákia legfontosabb régészeti témájú folyóirata.
Pozsony és Slovenská archeológia · Slovenská archeológia és Szlovákia történelme ·
Szaloniki
Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.
Pozsony és Szaloniki · Szaloniki és Szlovákia történelme ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Pozsony és Szlovák nyelv · Szlovák nyelv és Szlovákia történelme ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Pozsony és Szlovákia · Szlovákia és Szlovákia történelme ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Pozsony és Szlovákok · Szlovákia történelme és Szlovákok ·
Szlovákosítás
0-10% A szlovákosítás az az asszimiláló folyamat, amely során a Szlovákiában élő nem-szlovák nemzetiségek kénytelenek feladni kultúrájukat és nyelvüket a szlovák kultúra és nyelv javára.
Pozsony és Szlovákosítás · Szlovákia történelme és Szlovákosítás ·
Tatiana Štefanovičová
Tatiana Štefanovičová (Pozsony, 1934. március 10. – 2021. január 3.) szlovák régész, történész és egyetemi előadó.
Pozsony és Tatiana Štefanovičová · Szlovákia történelme és Tatiana Štefanovičová ·
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Pozsony és Thököly Imre · Szlovákia történelme és Thököly Imre ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Pozsony és Ukrajna · Szlovákia történelme és Ukrajna ·
15. század
A 15.
15. század és Pozsony · 15. század és Szlovákia történelme ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Pozsony és Szlovákia történelme
- Mi van a közös Pozsony és Szlovákia történelme
- Közötti hasonlóságok Pozsony és Szlovákia történelme
Összehasonlítását Pozsony és Szlovákia történelme
Pozsony 401 kapcsolatokat, ugyanakkor Szlovákia történelme 900. Ami közös bennük 66, a Jaccard index 5.07% = 66 / (401 + 900).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Pozsony és Szlovákia történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: