Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Pozsony és Pozsonyligetfalu

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Pozsony és Pozsonyligetfalu

Pozsony vs. Pozsonyligetfalu

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Pozsonyligetfalu, köznyelvben: Ligetfalu, Pozsonyliget (szlovákul Petržalka, németül Engerau / Ungerau) Pozsony városrésze, korábban falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.

Közötti hasonlóságok Pozsony és Pozsonyligetfalu

Pozsony és Pozsonyligetfalu 33 közös dolog (a Uniópédia): Apollo híd, Öreg híd, Bécs, Bécsi döntések, Csehek, Csehszlovákia, D1-es autópálya (Szlovákia), D2-es autópálya (Szlovákia), Duna, Fogarassy László (történész), Gótika, Harmadik Birodalom, Honfoglalás, IV. László magyar király, Kikötői híd, Lakótelep, Magyarok, Magyarország, Milan Rastislav Štefánik, Németek, Németország, Pozsony vármegye, Pozsonyi hídfő, Pozsonyi kerület, Pozsonyi V. járás, Pozsonyi vár, Szlovák Nemzeti Felkelés hídja, Szlovák nyelv, Szlovákia, Szlovákok, ..., Zsidók, 16. század, 19. század. Bővíteni index (3 több) »

Apollo híd

Az Apollo híd a Duna egyik hídja Szlovákia fővárosában, Pozsonyban.

Apollo híd és Pozsony · Apollo híd és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Öreg híd

Az Öreg híd, 1945–1990 között Vörös Hadsereg híd (Most Červenej armády) a legrégebbi Duna-hídja Pozsonynak.

Öreg híd és Pozsony · Öreg híd és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Pozsony · Bécs és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Bécsi döntések

A bécsi döntések nemzetközi választottbírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit.

Bécsi döntések és Pozsony · Bécsi döntések és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Csehek

A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Csehek és Pozsony · Csehek és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.

Csehszlovákia és Pozsony · Csehszlovákia és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

D1-es autópálya (Szlovákia)

A D1-es egy szlovákiai autópálya (szlovákul: Diaľnica D1), mely Pozsonyt fogja összekötni Zaharral a szlovák-ukrán határon.

D1-es autópálya (Szlovákia) és Pozsony · D1-es autópálya (Szlovákia) és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

D2-es autópálya (Szlovákia)

A D2-es autópálya (szlovákul: Diaľnica D2) egy szlovákiai autópálya, ami Csehországot köti össze Magyarországgal.

D2-es autópálya (Szlovákia) és Pozsony · D2-es autópálya (Szlovákia) és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Duna és Pozsony · Duna és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Fogarassy László (történész)

Fogarassy László (Pozsony, 1920. január 1. – Pozsony, 1994. szeptember 3.) pozsonyi magyar történész, jogász, könyvtáros.

Fogarassy László (történész) és Pozsony · Fogarassy László (történész) és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Gótika

A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.

Gótika és Pozsony · Gótika és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Harmadik Birodalom

A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.

Harmadik Birodalom és Pozsony · Harmadik Birodalom és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Honfoglalás és Pozsony · Honfoglalás és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

IV. László magyar király

IV.

IV. László magyar király és Pozsony · IV. László magyar király és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Kikötői híd

A Kikötői híd (szlovákul Prístavný most, 1993-ig Duklai hősök hídja, szlovákul Most hrdinov Dukly) kétszintes közúti-vasúti híd Pozsonyban, Pozsonyligetfalu és Főrév között.

Kikötői híd és Pozsony · Kikötői híd és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Lakótelep

A lakótelep olyan lakóépületek összessége, melyek időben és stílusban egységesen épülve, az adott település, településrész egyéb épületeitől megkülönböztethetően alkotnak egységes telepet.

Lakótelep és Pozsony · Lakótelep és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Magyarok és Pozsony · Magyarok és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Pozsony · Magyarország és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Milan Rastislav Štefánik

Milan Rastislav Štefánik (Kosaras, 1880. július 21. – Pozsonyivánka, 1919. május 4.) politikus, diplomata és csillagász, a szlovák történelem jelentős alakja.

Milan Rastislav Štefánik és Pozsony · Milan Rastislav Štefánik és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Németek és Pozsony · Németek és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Németország és Pozsony · Németország és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Pozsony vármegye

Pozsony vármegye (németül: Komitat Pressburg, latinul: Comitatus Posoniensis, szlovákul: Prešporská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Pozsony és Pozsony vármegye · Pozsony vármegye és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Pozsonyi hídfő

A párizsi békeszerződésben érintett területek. Egyes számmal jelölve a pozsonyi hídfő. A pozsonyi hídfő egy 93,7 km²-es terület Nyugat-Szlovákiában, a Kisalföldön, a Duna jobb partján.

Pozsony és Pozsonyi hídfő · Pozsonyi hídfő és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Pozsonyi kerület

A Pozsonyi kerület (szlovákul Bratislavský kraj) közigazgatási egység Délnyugat-Szlovákiában, a főváros, Pozsony (Bratislava) környékén.

Pozsony és Pozsonyi kerület · Pozsonyi kerület és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Pozsonyi V. járás

A Pozsonyi V. járás fekvése a Pozsonyi kerületen belül A Pozsonyi V. járás (szlovákul Okres Bratislava V) Szlovákia Pozsonyi kerületének közigazgatási területe, mely Pozsony városnak az Óvárostól és a Dunától délre eső területét foglalja magában.

Pozsony és Pozsonyi V. járás · Pozsonyi V. járás és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Pozsonyi vár

A pozsonyi vár egy nagy történelmi múlttal rendelkező várkomplexum a Kis-Kárpátok egy elszigetelt hegyén, a Duna bal partján, Pozsony történelmi városrészében.

Pozsony és Pozsonyi vár · Pozsonyi vár és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Szlovák Nemzeti Felkelés hídja

A Szlovák nemzeti felkelés hídja (1993 és 2012 augusztusa között Új híd, helyi neve UFO) a Duna egyik hídja Szlovákia fővárosában, Pozsonyban.

Pozsony és Szlovák Nemzeti Felkelés hídja · Pozsonyligetfalu és Szlovák Nemzeti Felkelés hídja · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Pozsony és Szlovák nyelv · Pozsonyligetfalu és Szlovák nyelv · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Pozsony és Szlovákia · Pozsonyligetfalu és Szlovákia · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Pozsony és Szlovákok · Pozsonyligetfalu és Szlovákok · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Pozsony és Zsidók · Pozsonyligetfalu és Zsidók · Többet látni »

16. század

A 16.

16. század és Pozsony · 16. század és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Pozsony · 19. század és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Pozsony és Pozsonyligetfalu

Pozsony 401 kapcsolatokat, ugyanakkor Pozsonyligetfalu 110. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 6.46% = 33 / (401 + 110).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Pozsony és Pozsonyligetfalu. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »