Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: A Brit-szigetek uralkodóinak listája, A Plantagenet-dinasztia családfája, Angliai Matild német-római császárné, Angol Királyság, Anjou (történelmi régió), Anjou grófjainak és hercegeinek listája, Anjou-ház (Gâtinais), Azincourt-i csata, Eduárd walesi herceg, Genti János lancasteri herceg, Gróf, I. Eduárd angol király, I. Henrik angol király, I. Richárd angol király, II. Eduárd angol király, II. Henrik angol király, II. Richárd angol király, III. Eduárd angol király, III. Richárd angol király, IV. Henrik angol király, János angol király, Jeruzsálem királyainak listája, Jeruzsálemi Királyság, Lancaster-ház, Normandia, Rózsák háborúja, Rekettye (növénynemzetség), Tudor-ház, V. Gottfried, Anjou grófja, Vadászat, VII. Henrik angol király, York, York-ház, Yorki Edmund, 10. század, 1060, 1131, 1154, 1185, 1186, 1190, 1203, 1385, 1399, 1460, 1485, 1499.
A Brit-szigetek uralkodóinak listája
Az alábbiakban a Brit-szigetek különböző királyságai élén álló uralkodók listája olvasható, időrendben.
Új!!: Plantagenêt-ház és A Brit-szigetek uralkodóinak listája · Többet látni »
A Plantagenet-dinasztia családfája
A Plantagenet-dinasztia 1154 és 1399 között tizenhárom királyt adott Angliának.
Új!!: Plantagenêt-ház és A Plantagenet-dinasztia családfája · Többet látni »
Angliai Matild német-római császárné
Matild vagy angolosan Maud (London, 1102. – Rouen, 1167. szeptember 10.) angol hercegnő, német-római császárné, az Angolok úrnője. I. Henrik angol király és Matild skót hercegnő leánya, Skóciai Szent Margit unokája. II. Henrik angol király anyja. A Plantagenêt-ház ősanyja.
Új!!: Plantagenêt-ház és Angliai Matild német-római császárné · Többet látni »
Angol Királyság
Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.
Új!!: Plantagenêt-ház és Angol Királyság · Többet látni »
Anjou (történelmi régió)
Touraine egyesítése után Anjou (ejtsd: anzsú) Nyugat-Franciaország egykori történelmi régiója, neve az ókori andecavius gallok népétől származik.
Új!!: Plantagenêt-ház és Anjou (történelmi régió) · Többet látni »
Anjou grófjainak és hercegeinek listája
Anjou Franciaország legismertebb történelmi régióinak egyike; előbb grófság, majd hercegség.
Új!!: Plantagenêt-ház és Anjou grófjainak és hercegeinek listája · Többet látni »
Anjou-ház (Gâtinais)
A második Anjou-ház, ismert még mint Gâtinais-ház vagy Château–Landon-ház, egy francia eredetű középkori nemesi uralkodóház, melynek tagjai többek között Anjou grófjait, valamint Bretagne és Normandia hercegeit, továbbá Jeruzsálem királyait is adták.
Új!!: Plantagenêt-ház és Anjou-ház (Gâtinais) · Többet látni »
Azincourt-i csata
Az azincourt-i csata (angolul: Battle of Agincourt, franciául: Bataille d'Azincourt) a százéves háború egyik legfontosabb ütközete, a hadtörténet egyik nevezetes csatája volt 1415.
Új!!: Plantagenêt-ház és Azincourt-i csata · Többet látni »
Eduárd walesi herceg
Eduárd walesi herceg (Woodstock, 1330. június 15. – Westminster, 1376. június 8.) III. Eduárd angol király legidősebb fia, a százéves háború kiemelkedő hadvezére, Wales, Aquitania és Cornwall hercege, Chester grófja volt.
Új!!: Plantagenêt-ház és Eduárd walesi herceg · Többet látni »
Genti János lancasteri herceg
John of Gaunt (1340. március 6. – 1399. február 3.) az angol Plantagenêt-ház tagja, Lancaster, majd Aquitania hercege, III. Eduárd angol király és Hainaut-i Filippa harmadik fia.
Új!!: Plantagenêt-ház és Genti János lancasteri herceg · Többet látni »
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Új!!: Plantagenêt-ház és Gróf · Többet látni »
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Új!!: Plantagenêt-ház és I. Eduárd angol király · Többet látni »
I. Henrik angol király
I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.
Új!!: Plantagenêt-ház és I. Henrik angol király · Többet látni »
I. Richárd angol király
I.
Új!!: Plantagenêt-ház és I. Richárd angol király · Többet látni »
II. Eduárd angol király
II.
Új!!: Plantagenêt-ház és II. Eduárd angol király · Többet látni »
II. Henrik angol király
II.
Új!!: Plantagenêt-ház és II. Henrik angol király · Többet látni »
II. Richárd angol király
II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.
Új!!: Plantagenêt-ház és II. Richárd angol király · Többet látni »
III. Eduárd angol király
III.
Új!!: Plantagenêt-ház és III. Eduárd angol király · Többet látni »
III. Richárd angol király
III.
Új!!: Plantagenêt-ház és III. Richárd angol király · Többet látni »
IV. Henrik angol király
IV.
Új!!: Plantagenêt-ház és IV. Henrik angol király · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: Plantagenêt-ház és János angol király · Többet látni »
Jeruzsálem királyainak listája
Az első keresztes hadjárat keretében az Európa minden tájáról érkező lovagok 1099.
Új!!: Plantagenêt-ház és Jeruzsálem királyainak listája · Többet látni »
Jeruzsálemi Királyság
A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.
Új!!: Plantagenêt-ház és Jeruzsálemi Királyság · Többet látni »
Lancaster-ház
A Lancaster-ház a Plantagenet-ház egyik oldalága volt Angliában.
Új!!: Plantagenêt-ház és Lancaster-ház · Többet látni »
Normandia
Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.
Új!!: Plantagenêt-ház és Normandia · Többet látni »
Rózsák háborúja
A rózsák háborúja a középkori Anglia több mint három évtizeden át tartó, dinasztikus felhangú összecsapás-sorozata volt, amelyben két nagy főúri párt, a Lancasterek és a Yorkok vetélkedtek a kormányzat irányításáért.
Új!!: Plantagenêt-ház és Rózsák háborúja · Többet látni »
Rekettye (növénynemzetség)
A rekettye (Genista) a hüvelyesek (Fabales) rendjében a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának egyik nemzetsége mintegy 70 fajjal, amik közül a Kárpát-medencében 18 honos.
Új!!: Plantagenêt-ház és Rekettye (növénynemzetség) · Többet látni »
Tudor-ház
A Tudor-ház (angolul: House of Tudor), egy walesi származású uralkodóház, amely az Angol Királyság és birtokai, valamint a megszállt Ír Uradalom (1542-től Ír Királyság), továbbá Wales királyait adta 1485-től 1603-ig hat uralkodó, VII. Henrik, VIII. Henrik, VI. Eduárd, Lady Jane Grey, I. Mária és I. Erzsébet személyében.
Új!!: Plantagenêt-ház és Tudor-ház · Többet látni »
V. Gottfried, Anjou grófja
V.
Új!!: Plantagenêt-ház és V. Gottfried, Anjou grófja · Többet látni »
Vadászat
Rókavadászat A vadászat azon tevékenységek összességét jelenti, amit a vadon élő állatok felett az ember hajt végre.
Új!!: Plantagenêt-ház és Vadászat · Többet látni »
VII. Henrik angol király
VII.
Új!!: Plantagenêt-ház és VII. Henrik angol király · Többet látni »
York
#ÁTIRÁNYÍTÁS York (Anglia) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.
Új!!: Plantagenêt-ház és York · Többet látni »
York-ház
A York-ház a Plantagenet-dinasztia egyik ága volt, amely a középkorban három királyt adott Angliának.
Új!!: Plantagenêt-ház és York-ház · Többet látni »
Yorki Edmund
Yorki Edmund, más néven Edmund of Langley (1341. június 5. – 1402. augusztus 1.). 1341.
Új!!: Plantagenêt-ház és Yorki Edmund · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Plantagenêt-ház és 10. század · Többet látni »
1060
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1060 · Többet látni »
1131
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1131 · Többet látni »
1154
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1154 · Többet látni »
1185
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1185 · Többet látni »
1186
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1186 · Többet látni »
1190
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1190 · Többet látni »
1203
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1203 · Többet látni »
1385
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1385 · Többet látni »
1399
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1399 · Többet látni »
1460
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1460 · Többet látni »
1485
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1485 · Többet látni »
1499
Nincs leírás.
Új!!: Plantagenêt-ház és 1499 · Többet látni »
Átirányítja itt:
Plantagenet-ház, Plantagenêt, Plantagenêtek.
