Tartalomjegyzék
594 kapcsolatok: A hóhér kötele, A helység kalapácsa, A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor), A Pallas nagy lexikona, A Tisza, Adolf luxemburgi nagyherceg, Adorján Boldizsár, Ady Endre, Ajnácskő, Alekszandr Nyikolajevics Lüders, Alföld, Angol nyelv, Anyám tyúkja, Arany János (költő), Arany Szarvas fogadó, Assisi, Aszód, Athenaeum (folyóirat), Atilla (ruhadarab), Atkák, Augustich Imre, Ausztria, Az alföld, Az apostol, Ír nyelv, Örmény nyelv, Óra-villa, Érmellék, Babits Mihály, Badaló, Baja, Bajza József (költő), Balassa Imre (író), Balassagyarmat, Balaton, Balogh Kornél, Barabás Ábel, Barabás Miklós (festő), Baradla–Domica-barlangrendszer, Barguzin (település), Bácskertes, Bérczy Károly, Beck Károly, Befordúltam a konyhára, Bem József, Bereck, Beregszász, Berencsfalu, Bernády György, Beton, ... Bővíteni index (544 több) »
- Evangélikus magyarok
- Kiskőrösiek
A hóhér kötele
A hóhér kötele Petőfi Sándor egyetlen regénye, először 1846-ban jelent meg.
Megnézni Petőfi Sándor és A hóhér kötele
A helység kalapácsa
A helység kalapácsa Petőfi Sándor 1844 októberében (okt.27) írt elbeszélő költeménye.
Megnézni Petőfi Sándor és A helység kalapácsa
A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor)
A magyar ifjúsági irodalom alakjai emlékérmesor.
Megnézni Petőfi Sándor és A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor)
A Pallas nagy lexikona
A Pallas nagy lexikona, alcímén Az összes ismeretek enciklopédiája a 19. század legvégének nagy irodalmi alkotása, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.
Megnézni Petőfi Sándor és A Pallas nagy lexikona
A Tisza
A Tisza Petőfi Sándor széles körben ismert költeménye, egyike legszebb tájleíró verseinek, iskolai tananyag.
Megnézni Petőfi Sándor és A Tisza
Adolf luxemburgi nagyherceg
Adolf (teljes nevén Adolph Wilhelm Carl August Friedrich von Nassau-Weilburg; 1817. július 24. – 1905. november 17.) a Nassaui Hercegség utolsó hercege és a Hollandiától függetlenné váló Luxemburg első nagyhercege.
Megnézni Petőfi Sándor és Adolf luxemburgi nagyherceg
Adorján Boldizsár
Adorján Boldizsár (írói álnevein: Ivánfy, Malvina) (Gortvakisfalud, 1820. május 2. – Gortvakisfalud, 1867. július 13.), író, császári és királyi törvényszéki ülnök, Lemouton Emília férje.
Megnézni Petőfi Sándor és Adorján Boldizsár
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Megnézni Petőfi Sándor és Ady Endre
Ajnácskő
Ajnácskő (szlovákul Hajnáčka, németül Pirsenstein) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Ajnácskő
Alekszandr Nyikolajevics Lüders
Alekszandr Nyikolajevics von Lüders (Александр Николаевич Лидерс, más átírásokban Lüdersz vagy Ligyersz) (1790. január 26. – Szentpétervár, 1874. február 13.) gróf, orosz gyalogsági tábornok.
Megnézni Petőfi Sándor és Alekszandr Nyikolajevics Lüders
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Petőfi Sándor és Alföld
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Megnézni Petőfi Sándor és Angol nyelv
Anyám tyúkja
Az Anyám tyúkja Petőfi Sándor verse, melyet 1848 februárjában írt Vácott.
Megnézni Petőfi Sándor és Anyám tyúkja
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Megnézni Petőfi Sándor és Arany János (költő)
Arany Szarvas fogadó
A nagykárolyi Arany Szarvas fogadó a város egyik történelmi épülete, amelyet 1804-ben kezdtek építeni.
Megnézni Petőfi Sándor és Arany Szarvas fogadó
Assisi
Assisi (e.: 'asszízi') város Olaszországban, Perugia megyében; Umbria régióban, a Subasio-hegy nyugati részén.
Megnézni Petőfi Sándor és Assisi
Aszód
Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.
Megnézni Petőfi Sándor és Aszód
Athenaeum (folyóirat)
Athenaeum címmel első ízben Bajza József és Vörösmarty Mihály adtak ki politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot 1837 és 1843 között.
Megnézni Petőfi Sándor és Athenaeum (folyóirat)
Atilla (ruhadarab)
Az atilla egy magyar, választékosan szőtt zubbony vagy rövid öltöny, melyet zsinórokkal vagy gombokkal díszítenek.
Megnézni Petőfi Sándor és Atilla (ruhadarab)
Atkák
Az atkák (Acari) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a pókszabásúak (Arachnida) osztályának atkák (Acari) alosztályába tartoznak.
Megnézni Petőfi Sándor és Atkák
Augustich Imre
Razdertai Augustich Imre (Agostich Imre) (Murapetróc, 1837. szeptember 29. v. szeptember 30. – Budapest, 1879. július 17.) országgyűlési gyorsíró és hírlapíró.
Megnézni Petőfi Sándor és Augustich Imre
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Megnézni Petőfi Sándor és Ausztria
Az alföld
Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor portréja (1840-es évek) Az alföld Petőfi Sándor egyik legismertebb költeménye.
Megnézni Petőfi Sándor és Az alföld
Az apostol
Az apostol Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, vagy Szerb Antalt idézve: „költői elbeszélés”.
Megnézni Petőfi Sándor és Az apostol
Ír nyelv
Az ír nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, annak kelta ágába, a szigeti, azon belül a gael nyelvek („Q-kelta nyelvek”) közé.
Megnézni Petőfi Sándor és Ír nyelv
Örmény nyelv
Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek.
Megnézni Petőfi Sándor és Örmény nyelv
Óra-villa
Az Óra-villa Budapest XII. kerületében áll, a térség kulturális életében egykor meghatározó volt.
Megnézni Petőfi Sándor és Óra-villa
Érmellék
Ady Endre szülőháza Érmindszenten Az Érmellék a Partium egyik térsége.
Megnézni Petőfi Sándor és Érmellék
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Babits Mihály
Badaló
Badaló (ukránul Бадалово) Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás déli részén, a Tisza jobb partján, a magyar határnál fekvő falu.
Megnézni Petőfi Sándor és Badaló
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Megnézni Petőfi Sándor és Baja
Bajza József (költő)
Bajza József szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Bajza József (költő)
Balassa Imre (író)
Balassa Imre, született Schweiger Imre (Szeged, 1886. november 25. – Nógrád, 1974. február 4.) író, újságíró, dramaturg, zenekritikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Balassa Imre (író)
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Megnézni Petőfi Sándor és Balassagyarmat
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Megnézni Petőfi Sándor és Balaton
Balogh Kornél
Balogh Kornél (Győr, 1804. augusztus 28. - Győr, 1880. március 12.) országgyűlési követ, főispán.
Megnézni Petőfi Sándor és Balogh Kornél
Barabás Ábel
Barabás Ábel (Verespatak, 1877. augusztus 19. – Kolozsvár, 1915. június 5.) magyar irodalomtörténész, tanár, eszperantista.
Megnézni Petőfi Sándor és Barabás Ábel
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898.
Megnézni Petőfi Sándor és Barabás Miklós (festő)
Baradla–Domica-barlangrendszer
A Baradla–Domica-barlangrendszer (a magyarországi részének a neve Baradla-barlang) Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja.
Megnézni Petőfi Sándor és Baradla–Domica-barlangrendszer
Barguzin (település)
Barguzin egy 5702 lakosú település és egyúttal a Barguzini járás közigazgatási központja a Burját Köztársaságban, Oroszországban, a Barguzin folyó bal partján, 491 méteres tengerszint feletti magasságban, a Barguzin-völgy déli végén.
Megnézni Petőfi Sándor és Barguzin (település)
Bácskertes
Bácskertes (vagy Kupuszina, szerbül Купусина / Kupusina) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatin községben.
Megnézni Petőfi Sándor és Bácskertes
Bérczy Károly
Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.
Megnézni Petőfi Sándor és Bérczy Károly
Beck Károly
Beck Károly (Baja, 1818. május 1. – Bécs, 1879. április 10.) költő, Beck Vilmos festő bátyja.
Megnézni Petőfi Sándor és Beck Károly
Befordúltam a konyhára
A Befordúltam a konyhára Petőfi Sándor verse, amelyet 1843 július–augusztusában Pesten írt.
Megnézni Petőfi Sándor és Befordúltam a konyhára
Bem József
Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.
Megnézni Petőfi Sándor és Bem József
Bereck
Bereck (románul Brețcu, németül Bretz, latinul Angustia) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Bereck
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Beregszász
Berencsfalu
Berencsfalu (1891-ig Prencsfalu) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Berencsfalu
Bernády György
Magyarláposi Bernády György (Bethlen, 1864. április 10. – Marosvásárhely, 1938. október 22.) gyógyszerész, jogász, politikus, illetve Marosvásárhely polgármestere 1902–1912 és 1926–1929 között.
Megnézni Petőfi Sándor és Bernády György
Beton
Alapozás transzportbetonnal A beton mesterséges építőanyag, melynek összetevői a kavics, a homok, a cement és a víz.
Megnézni Petőfi Sándor és Beton
Bihardiószeg
Bihardiószeg (románul Diosig, régebben: Diosig in Bihor) községközpont Romániában Bihar megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Bihardiószeg
Boldizsár József (cigányzenész)
Boldizsár József (1823. április 25. – 1878. június 5.) cigányzenész.
Megnézni Petőfi Sándor és Boldizsár József (cigányzenész)
Boleman István (tanár)
Dezséri Boleman István (Krzsichlice, Csehország, 1795. május 9. – Pozsony, 1882. július 12.) a pozsonyi evangélikus líceum igazgató-hittanára.
Megnézni Petőfi Sándor és Boleman István (tanár)
Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium
A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Tolna vármegye egyik legnagyobb múltú és legeredményesebb középfokú oktatási intézménye, melynek fenntartója a magyar evangélikus egyház.
Megnézni Petőfi Sándor és Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium
Borsos Miklós (szobrász)
A „0” kilométerkő az Alagútnál Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27.) magyar szobrász, éremművész, grafikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Borsos Miklós (szobrász)
Brassai Sámuel
Szülőháza Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel (Torockószentgyörgy, 1797. június 15. vagy 1800. február 13. – Kolozsvár, 1897. június 24.) nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Brassai Sámuel
Bregenz
Bregenz város Ausztriában, Vorarlberg tartomány fővárosa.
Megnézni Petőfi Sándor és Bregenz
Brno
Brno (Brünn; elavult középkori elnevezésekkel Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.
Megnézni Petőfi Sándor és Brno
Bronz
hajtóműházban A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése.
Megnézni Petőfi Sándor és Bronz
Buda ostroma (1849)
Buda ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849.
Megnézni Petőfi Sándor és Buda ostroma (1849)
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Petőfi Sándor és Budapest
Budapest V. kerülete
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.
Megnézni Petőfi Sándor és Budapest V. kerülete
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
A Fasori evangélikus templom. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, közkeletű nevén Fasori Gimnázium a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik gimnáziuma.
Megnézni Petőfi Sándor és Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
Budapesti Történeti Múzeum
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti.
Megnézni Petőfi Sándor és Budapesti Történeti Múzeum
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Megnézni Petőfi Sándor és Bukarest
Burjátföld
Burjátföld vagy a Burját Köztársaság (oroszul Бурятия, burjátul Буряад Улас) az Oroszországi Föderációhoz tartozó köztársaság Szibériában.
Megnézni Petőfi Sándor és Burjátföld
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Cegléd
Chappon Lajos
Louis Chappon (Louis Chapon) (1802. január 29. – Kolozsvár, 1878. január 25.) francia származású vívómester.
Megnézni Petőfi Sándor és Chappon Lajos
Charles Dickens
Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író.
Megnézni Petőfi Sándor és Charles Dickens
Cleveland (Ohio)
Cleveland (kiejtése IPA szerint: ˈkliːvlənd, kb. klívlend) az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosa, Ohio államban.
Megnézni Petőfi Sándor és Cleveland (Ohio)
Coriolanus (színmű)
A Coriolanus William Shakespeare által vélhetőleg 1605 és 1610 között írt tragédia.
Megnézni Petőfi Sándor és Coriolanus (színmű)
Császár Ferenc (jogász)
Kolgyári Császár Ferenc (Zalaegerszeg, 1807. július 9. – Kerepes, 1858. augusztus 17.) jogász, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Császár Ferenc (jogász)
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Csíkszereda
Cseh nyelv
A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Cseh nyelv
Csigák
Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya több mint 110 ezer fajjal.
Megnézni Petőfi Sándor és Csigák
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Megnézni Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály
Dagerrotípia
Az első ismert dagerrotípia: Louis Daguerre:''Egy ritkasággyűjtemény darabjai'' (1837) A dagerrotípia a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt, melyet Louis Daguerre és Joseph Nicéphore Niépce fejlesztettek ki.
Megnézni Petőfi Sándor és Dagerrotípia
Daniel Gabriel Lichard
Daniel Gabriel Lichard (Zólyomlipcse, 1812. január 17. – Szakolca, 1882. november 17.) szlovák író, tanár, evangélikus lelkész, újságíró, kiadó, a szlovák szaknyelv megteremtője, Petőfi tanára.
Megnézni Petőfi Sándor és Daniel Gabriel Lichard
Danielik József
Danielik József (Murány, 1821. április 5. – Pozsony, 1886. június 18.) lexikográfus, lapszerkesztő, minisztériumi osztálytanácsos, postaigazgató, újságíró, egyházi író.
Megnézni Petőfi Sándor és Danielik József
Dán nyelv
A dán nyelv egyike az északi germán nyelveknek (ezeket skandináv nyelveknek is nevezik), mely az indoeurópai nyelvcsalád germán ágának egyik alcsoportja.
Megnézni Petőfi Sándor és Dán nyelv
Dávid Gyula (irodalomtörténész)
Dávid Gyula (Árapatak, 1928. augusztus 13. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító.
Megnézni Petőfi Sándor és Dávid Gyula (irodalomtörténész)
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Megnézni Petőfi Sándor és Délvidék
Dés
Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Dés
Déva
Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.
Megnézni Petőfi Sándor és Déva
Dóm tér (Szeged)
A Dóm tér Szeged leghíresebb tere.
Megnézni Petőfi Sándor és Dóm tér (Szeged)
Dózsa György
Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.
Megnézni Petőfi Sándor és Dózsa György
Dömsöd
Dömsöd nagyközség Pest vármegye délnyugati részén, a Ráckevei járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Dömsöd
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Petőfi Sándor és Debrecen
Degré Alajos (ügyvéd)
Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.
Megnézni Petőfi Sándor és Degré Alajos (ügyvéd)
Dienes András
Dienes András (Kassa, 1904. november 30. – Balatonalmádi, 1962. augusztus 30.) író és irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa (1960).
Megnézni Petőfi Sándor és Dienes András
Disznótor
Böllér a középkorban Disznótoros házi termékek Disznó bontása Csehországban Disznóölés (középkori kalendárium illusztrációja) Disznótoros hurka készítése Erdélyben A disznótor, disznóvágás vagy disznóölés a háznál nevelt sertés hagyományos levágása, a hús feldolgozása, és az ezt követő hagyományos disznótoros hurka, kolbász, töltött káposzta fogásokból rendezett vacsora.
Megnézni Petőfi Sándor és Disznótor
Dohány utca
A Dohány utcai zsinagóga oromzatának részlete A Dohány utca Budapest VII.
Megnézni Petőfi Sándor és Dohány utca
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Megnézni Petőfi Sándor és Dráva
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Petőfi Sándor és Duna
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Megnézni Petőfi Sándor és Dunaújváros
Dunaföldvár
Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér vármegyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.
Megnézni Petőfi Sándor és Dunaföldvár
Dunavecse
Dunavecse város Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Dunavecse
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Megnézni Petőfi Sándor és Dunántúl
Dux Adolf
Dux Adolf (Pozsony, 1822. október 25. – Budapest, 1881. november 20.) bölcsészdoktor, újságíró, kritikus, műfordító, a Kisfaludy Társaság tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Dux Adolf
Dzsida
Lengyel ulánus A dzsida hosszú fanyelű szúrófegyver, a szálfegyverek egy fajtája.
Megnézni Petőfi Sándor és Dzsida
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Megnézni Petőfi Sándor és Eötvös József (író)
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Eger
Egressy Béni
Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.
Megnézni Petőfi Sándor és Egressy Béni
Egressy Gábor (színművész)
Egressy Gábor (született: Galambos Gábor, Sajólászlófalva, 1808. november 3. – Pest, 1866. július 30.) színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja.
Megnézni Petőfi Sándor és Egressy Gábor (színművész)
Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet
Az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet az Egri főegyházmegye papi szemináriuma.
Megnézni Petőfi Sándor és Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet
Egy gondolat bánt engemet
Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor (1840-es évek) Az Egy gondolat bánt engemet... Petőfi Sándor verse, romantikus rapszódia, amelyben a költő a megsejtett világforradalom vízióját jeleníti meg.
Megnézni Petőfi Sándor és Egy gondolat bánt engemet
Elégia
Az elégia allegorikus ábrázolása William Adolphe Bouguereau festményén (1899) Az elégia a lírai költészet egyik fontos műfaja.
Megnézni Petőfi Sándor és Elégia
Elbeszélő költemény
Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb.
Megnézni Petőfi Sándor és Elbeszélő költemény
Ellenzéki Párt
Az Ellenzéki Párt a magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás volt 1847-48-ban.
Megnézni Petőfi Sándor és Ellenzéki Párt
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Petőfi Sándor és Első világháború
Emődy Dániel
Emődy Dániel (Alsófüged, 1819. november 13. – Sárospatak, 1891. április 13.) jogakadémiai tanár.
Megnézni Petőfi Sándor és Emődy Dániel
Emich Gusztáv (nyomdász)
Emich Gusztáv (Buda, 1814. november 3. – Pest, 1869. április 3.) könyvkereskedő, kiadó, nyomdász.
Megnézni Petőfi Sándor és Emich Gusztáv (nyomdász)
Emlékérme
'''Hunyadi Mátyás emlékpénzérme''', 2008, Magyar Nemzeti Bank, arany, vert, 25mm, tervező: ifj. Szlávics László Emlékérme vagy más néven emlékpénzérme olyan érme, amelyet valamilyen alkalomból, rendszerint egyetlen évjárattal és korlátozott példányszámban bocsátanak ki.
Megnézni Petőfi Sándor és Emlékérme
Emléktáblák Egerben
Eger szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.
Megnézni Petőfi Sándor és Emléktáblák Egerben
Emléktáblák Gödöllőn
Gödöllő szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.
Megnézni Petőfi Sándor és Emléktáblák Gödöllőn
Endrődi Sándor (költő)
Endrődi Sándor (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) magyar költő, író, az MTA levelező tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Endrődi Sándor (költő)
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Petőfi Sándor és Eperjes (Szlovákia)
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Petőfi Sándor és Erdély
Erdélyi János (költő)
Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) magyar ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.
Megnézni Petőfi Sándor és Erdélyi János (költő)
Erdélyi körkép
Az Erdélyi körkép vagy Erdélyi panoráma vagy Bem-Petőfi Körkép (lengyelül: Panorama Siedmiogrodzka) egy 15 x 120 m méretű körpanoráma-festmény, mely a tavaszi hadjárat egyik dicsőséges pillanatát, a nagyszebeni csatát, illetve Bem József és Petőfi Sándor alakját jelenítette meg.
Megnézni Petőfi Sándor és Erdélyi körkép
Erdőd (Románia)
Erdőd (románul Ardud, németül Erdeed) kisváros Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Erdőd (Románia)
Ereszkedik le a felhő
Az Ereszkedik le a felhő Petőfi Sándor verse, melyet 1846.
Megnézni Petőfi Sándor és Ereszkedik le a felhő
Erzsébet román királyné
Erzsébet román királyné, született Erzsébet wiedi hercegnő (németül: Prinzessin Elisabeth zu Wied, románul: Regina Elisabeta a României, teljes nevén Elisabeth Pauline Ottilie Luise; Neuwied, 1843. december 29. – Curtea de Argeș, 1916.
Megnézni Petőfi Sándor és Erzsébet román királyné
Escher Károly
Escher Károly (Szekszárd, 1890. október 22. – Budapest, 1966. február 16.) magyar fotográfus, fotóriporter, operatőr, szakíró.
Megnézni Petőfi Sándor és Escher Károly
Eszperantó nyelv
Az eszperantó, eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelv.
Megnézni Petőfi Sándor és Eszperantó nyelv
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Esztergom
Esztergomi emléktáblák listája
Az Esztergom területén fellelhető emléktáblák galériája.
Megnézni Petőfi Sándor és Esztergomi emléktáblák listája
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Megnézni Petőfi Sándor és Evangélikus kereszténység
Farkas Emőd
Dulházi, farkasfalvi Farkas Emőd író, költő, hírlapiró.
Megnézni Petőfi Sándor és Farkas Emőd
Farkas Ferenc (zeneszerző)
Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Megnézni Petőfi Sándor és Farkas Ferenc (zeneszerző)
Fáy András
Fáy András szülőháza (Vasárnapi Újság, 1886. 26. sz.) Fáy András (Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.
Megnézni Petőfi Sándor és Fáy András
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Megnézni Petőfi Sándor és Fényes Elek
Föltámadott a tenger
A Föltámadott a tenger – Petőfi és Bem 1953-ban bemutatott, kétrészes, színes magyar játékfilm.
Megnézni Petőfi Sándor és Föltámadott a tenger
Fülöpszállás
Fülöpszállás község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Fülöpszállás
Fülek
Fülek magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és némi cigány kisebbséggel.
Megnézni Petőfi Sándor és Fülek
Füsi József
Füsi József, szül.
Megnézni Petőfi Sándor és Füsi József
Füves puszta
Apajpuszta A füves puszta a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú öv.
Megnézni Petőfi Sándor és Füves puszta
Fedina Lídia
Dr.
Megnézni Petőfi Sándor és Fedina Lídia
Fehéregyháza
Fehéregyháza (románul Albești, 1924-ig Ferihaz, helyi ejtés szerint Feriaz, németül Weißkirch bei Schäßburg) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Fehéregyháza
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Megnézni Petőfi Sándor és Fejér vármegye
Fekete Gábor (színművész)
Sastyinyi Fekete Gábor (? – 1849?) színész, színigazgató.
Megnézni Petőfi Sándor és Fekete Gábor (színművész)
Fekete Sándor (író)
Fekete Sándor (álnév: Hungaricus) (Miskolc, 1927. február 11. – Budapest, 2001. június 11.) író, újságíró, irodalomtörténész, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Fekete Sándor (író)
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Megnézni Petőfi Sándor és Felvidék
Ferenczi Zoltán
Ferenczi Zoltán, olykor Ferenczy formában is (Borsa, 1857. október 7. – Budapest, 1927. május 31.) irodalomtörténész, könyvtáros, a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára főkönyvtárnoka, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Ferenczi Zoltán
Ferenczy Béni
Ferenczy Béni (Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1967. június 2.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Ferenczy Béni
Ferenczy Jakab
Ferenczy Jakab (születési nevén Ferenczy Zsigmond) (Pér, 1811. február 26. – Esztergom, 1884. május 22.) római katolikus pap, bencés rendi szerzetes, házfőnök, irodalomtörténész, gimnáziumi igazgató, a Ferenc József-rend lovagja, a bécsi földtani intézet levelező tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Ferenczy Jakab
Finn nyelv
A finn nyelv (suomi vagy suomen kieli) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Megnézni Petőfi Sándor és Finn nyelv
Fischer Sándor (irodalomtörténész)
Fischer Sándor József (Buda, 1853. április 14. – Budapest, 1888. november 25.) takarékpénztári tisztviselő, irodalomtörténész, műfordító, a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Fischer Sándor (irodalomtörténész)
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Megnézni Petőfi Sándor és Fiumei Úti Sírkert
Fliszár János
Fliszár János (szlovénül Janoš Flisar) (Salamon, 1856. június 21. – Muraszombat, 1947. június 21.) magyarországi szlovén műfordító, költő, újságíró és tanító.
Megnézni Petőfi Sándor és Fliszár János
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Megnézni Petőfi Sándor és Francia nyelv
Franciaország himnusza
''La Marseillaise'' ''La Marseillaise'', az 1944-ben meggyilkolt francia politikus és filmrendező Georges Mandel filmje (1907) A francia nemzeti himnuszt (La Marseillaise) nevével ellentétben nem Marseille-ben, hanem Strasbourgban írták, mégpedig egy egyébként elkötelezett királypárti, royalista francia műszaki tiszt, Rouget de Lisle (1760–1836) százados szerezte az 1792.
Megnézni Petőfi Sándor és Franciaország himnusza
Frankenburg Adolf
Frankenburg Adolf, (Németkeresztúr, 1811. november 2. – Eggenberg (Graz mellett), 1884. július 3.), humanista és emlékíró, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Frankenburg Adolf
Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.
A Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., a köznyelvben gyakran csak Franklin Társulat a legnagyobb múltú magyar könyvkiadók és nyomdák egyike volt.
Megnézni Petőfi Sándor és Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.
Fridrich Sándor
Fridrich Sándor (Rózsahegy, 1881. március 1. – Pécs, 1949. november 20.) pécsi gyógyszerész, a pécsi Petőfi Gyógyszertár alapítója és tulajdonosa.
Megnézni Petőfi Sándor és Fridrich Sándor
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Megnézni Petőfi Sándor és Friedrich Engels
Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.
Megnézni Petőfi Sándor és Friedrich Nietzsche
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Megnézni Petőfi Sándor és Galícia
Garay János (költő)
Garay János szobra Szekszárdon Emléktábla a Garay János szülőházának helyén álló épületen. Várady Antal disztichonja (1881) Gerenday-cég kivitelezésében Garay János (Szekszárd, 1812.
Megnézni Petőfi Sándor és Garay János (költő)
Gács
Gács (szlovákul Halič) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Gács
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Gödöllő
Gömör vármegye
Gömör vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Gömörvár központtal.
Megnézni Petőfi Sándor és Gömör vármegye
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Megnézni Petőfi Sándor és Görög nyelv
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
Megnézni Petőfi Sándor és Görgei Artúr
George Byron
George Gordon Noel Byron, Lord of Newstead (London, 1788. január 22. – Meszolóngi, Görögország, 1824. április 19.) Percy Bysshe Shelley és John Keats mellett az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.
Megnézni Petőfi Sándor és George Byron
Gerenday Antal
Gerenday Antal (Dömsöd, 1818. március 15. — Piszke, 1887. augusztus 7.) magyar szobrász.
Megnézni Petőfi Sándor és Gerenday Antal
Gipsz
A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj, a kalcium-szulfát dihidrátja (CaSO4·2H2O).
Megnézni Petőfi Sándor és Gipsz
Graz
Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Graz
Gránit
A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.
Megnézni Petőfi Sándor és Gránit
Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin
Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, korabeli történészek írásaiban Skariatin tábornok (1808. január 13. – Segesvár, 1849. július 31.) orosz katonatiszt, vezérőrnagy, orosz cári szárnysegéd.
Megnézni Petőfi Sándor és Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin
Gvadányi József
Arezzói (őr)gróf Gvadányi József (Rudabánya, 1725. október 16. – Szakolca, 1801. december 21.) generális, író.
Megnézni Petőfi Sándor és Gvadányi József
Gyalókay Lajos
Szentgyörgyi és gyalókai Gyalókay Lajos (Szalacs, 1825. november 13. – Nagyvárad, 1899. február 2.) ügyvéd, országgyűlési képviselő, lapszerkesztő, törvényszéki elnök, 1848-49-es honvédszázados és szabadságharcos.
Megnézni Petőfi Sándor és Gyalókay Lajos
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Megnézni Petőfi Sándor és Győr
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Megnézni Petőfi Sándor és Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Haray Viktor
Haray Viktor (Kolozsvár, 1818. március 1. – Kolozsvár, 1882. július 23.) magyar színész és színműíró.
Megnézni Petőfi Sándor és Haray Viktor
Harsányi Zsolt
Harsányi Zsolt, születési nevén Harsányi Zoltán Tibor Pál (Korompa, 1887. január 27. – Budapest, Erzsébetváros, 1943. november 29.) író, újságíró, műfordító, színigazgató.
Megnézni Petőfi Sándor és Harsányi Zsolt
Hatvany Lajos
Hatvany Lajos és felesége Berlinben Nyugat, 1908. I. évf. 1. sz. Hatvany Lajos, ''hatvani báró'' (1897-ig Deutsch, 1917-ig Hatvany-Deutsch) (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) Kossuth-díjas magyar író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja; "az utolsó mecénás".
Megnézni Petőfi Sándor és Hatvany Lajos
Havas Adolf (irodalomtörténész)
Havas Adolf, születési és 1902-ig használt nevén Hahn Adolf (Hódmezővásárhely, 1859. november 28. – Nagytétény, 1904. január 16.) magyar irodalomtörténész, tanár.
Megnézni Petőfi Sándor és Havas Adolf (irodalomtörténész)
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20.
Megnézni Petőfi Sándor és Héber nyelv
Héjjasfalva
Héjjasfalva (románul Vânători, korábban Hașfalău; németül Teufelsdorf, szászul Delvelsderf) falu Romániában Maros megyében, Héjjasfalva község központja.
Megnézni Petőfi Sándor és Héjjasfalva
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Megnézni Petőfi Sándor és Húsvét
Heinrich Heine
Christian Johann Heinrich Heine (eredeti nevén Harry Heine, Düsseldorf, 1797. december 13. – Párizs, 1856. február 17.) zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró.
Megnézni Petőfi Sándor és Heinrich Heine
Heinrich Melas
Heinrich Melas (Szászsebes, 1829. augusztus 12. – Segesvár, 1894. november 23.) erdélyi szász ügyvéd, költő, műfordító.
Megnézni Petőfi Sándor és Heinrich Melas
Herczeg Ferenc (író)
Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog), (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke.
Megnézni Petőfi Sándor és Herczeg Ferenc (író)
Hexameter
A hexameter a klasszikus eposzi költészet versmértéke, amely hat verslábból áll.
Megnézni Petőfi Sándor és Hexameter
Holland nyelv
A holland, régiesen németalföldi (Nederlands) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, melyet körülbelül 22 millió ember beszél. A Belgium északi részén beszélt flamand gyakorlatilag azonos vele, a különböző elnevezés a politikai megosztásra utal.
Megnézni Petőfi Sándor és Holland nyelv
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Megnézni Petőfi Sándor és Homokkő
Honderű
Széchenyi István és felesége, illusztráció a Honderűben A Honderű (korabeli írásmóddal Honderü) egy magyar szépirodalmi, művészeti és divatlap volt 1843.
Megnézni Petőfi Sándor és Honderű
Honoré de Balzac
Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.
Megnézni Petőfi Sándor és Honoré de Balzac
Hontnémeti
A Szent Márton templom Hontnémeti (szlovákul Hontianske Nemce, németül Baierndorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Korponai járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Hontnémeti
Hortobágy (tájegység)
A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tisza-vidék része.
Megnézni Petőfi Sándor és Hortobágy (tájegység)
Horvay János
A Kossuth-szoborcsoport a fővárosi Kossuth téren. A felújított szobor második felavatása 2015. március 3-án történt. Elődjét a szocializmus idején eltávolították A Kossuth-szoborcsoport szabadságharcot jelképező részlete Dombóváron A soltvadkerti Kossuth-szobor, melynek 1903.
Megnézni Petőfi Sándor és Horvay János
Horvát Árpád (történész)
Horvát Árpád (Pest, 1820. február 23. – Budapest, 1894. október 26.) magyar történész, a diplomatika művelője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Horvát Árpád (történész)
Horváth János (irodalomtörténész)
Horváth János (Margitta, 1878. június 24. – Budapest, 1961. március 9.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Horváth János (irodalomtörténész)
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Megnézni Petőfi Sándor és Horvátország
Hunfalvy Pál
Hunfalvy Pál, születési nevén Paul Hunsdorfer (Nagyszalók, 1810. március 12. – Budapest, 1891. november 30.) cipszer származású kisnemes, magyar jogász, etnológus, nyelvész, az 1848–1849-es forradalom idején parlamenti képviselő, az MTA tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Hunfalvy Pál
Hunyadi László (szobrász)
Hunyadi László (Küküllődombó, 1933. november 16. –) romániai magyar szobrász, fémműves, iparművész.
Megnézni Petőfi Sándor és Hunyadi László (szobrász)
Hunyady József (író)
Hunyady József (Pécs, 1921. április 14. – Budapest, 1983. december 4.) író, újságíró, publicista.
Megnézni Petőfi Sándor és Hunyady József (író)
Huszár Adolf
A Petőfi-szobor (Budapest V. kerület, Petőfi-tér) Bem-szobor (Marosvásárhely) Eötvös József-szobor (Budapest V. kerület, Eötvös tér) Donáth Gyula ''Párka'' című szobra, 1889 Huszár Adolf (Szentjakabfalva (Besztercebánya), 1843.
Megnézni Petőfi Sándor és Huszár Adolf
HVG
A HVG (korábban Heti Világgazdaság) 1979-es alapítása óta mind példányszámát, mind olvasottságát tekintve hazánk vezető közéleti, gazdasági-politikai hetilapja.
Megnézni Petőfi Sándor és HVG
Hviezdoslav
Hviezdoslav vagy Pavol Országh-Hviezdoslav (eredetileg Pavol Országh, magyarosan Országh Pál, korai írói álnevei Jozef Zbranský, Syn ľudu; Felsőkubin, 1849. február 2. – Alsókubin, 1921. november 8.) szlovák költő, drámaíró, műfordító.
Megnézni Petőfi Sándor és Hviezdoslav
I. Lipót magyar király
I.
Megnézni Petőfi Sándor és I. Lipót magyar király
Igló
A belváros Szűz Mária Mennybemenetele templom tornya A helytörténeti múzeum 1951-óta a Provinciális házban található Münnich Sándor: Igló királyi korona- és bányaváros története.
Megnézni Petőfi Sándor és Igló
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Illyés Gyula
Index.hu
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.
Megnézni Petőfi Sándor és Index.hu
Ipolyság
Ipolyság város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Ipolyság
Irodalmi nyelv
Szociolingvisztikai szempontból az irodalmi nyelv a nyelv egyik változata.
Megnézni Petőfi Sándor és Irodalmi nyelv
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Megnézni Petőfi Sándor és Irodalom
Izlandi nyelv
Az izlandi nyelv a germán nyelvek északi ágához tartozó nyugati skandináv nyelv.
Megnézni Petőfi Sándor és Izlandi nyelv
Izsó Miklós (szobrász)
Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.
Megnézni Petőfi Sándor és Izsó Miklós (szobrász)
Jankovics Marcell (filmrendező)
Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Jankovics Marcell (filmrendező)
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Megnézni Petőfi Sándor és Január 1.
Japán nyelv
A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.
Megnézni Petőfi Sándor és Japán nyelv
Jámbor Pál
Farkas Pál alkotása (1998)'' Jámbor Pál (álneve Hiador, Paks, 1821. január 16. – Szabadka, 1897. április 14.) római katolikus pap, magyar költő és író.
Megnézni Petőfi Sándor és Jámbor Pál
Ján Botto
Ján Botto (magyarul Botto János; Felsősziklás, 1829. január 27. - Besztercebánya, 1881. április 28.) a szlovák romantizmus egyik legjelentősebb költője, a Štúr generáció fiatalabb tagja, a nagyrőcei gimnázium egyik alapítója.
Megnézni Petőfi Sándor és Ján Botto
János vitéz
Petőfi Sándor emléktáblája Budapesten A János vitéz Petőfi Sándor 1844-ben írt, 370 négysoros versszakból álló verses meséje, irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költeménye.
Megnézni Petőfi Sándor és János vitéz
János vitéz (rajzfilm)
A János vitéz 1973-ban bemutatott magyar rajzfilm, mely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150.
Megnézni Petőfi Sándor és János vitéz (rajzfilm)
Jászberény
Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.
Megnézni Petőfi Sándor és Jászberény
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Jókai Mór
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Megnézni Petőfi Sándor és József Attila
Július 31.
Névnapok: Oszkár + Adeodáta, Bató, Batu, Batus, Dea, Deodáta, Elen, Elena, Eleni, Elin, Fábió, Fábiusz, Fabríció, Fabrícius, Fabríciusz, Germán, Heléna, Hella, Ignác, Ignácia, Ila, Ilka, Illa, Ilon, Ilona, Ilonka, Ilus, Léna.
Megnézni Petőfi Sándor és Július 31.
John Bowring
Sir John Bowring (Exeter, 1792. október 17. – Claremont, Devon, Nagy-Britannia, 1872. november 23.) angol nyelvész, közgazdász, politikus, író és utazó.
Megnézni Petőfi Sándor és John Bowring
Josip Jelačić
Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.
Megnézni Petőfi Sándor és Josip Jelačić
Juhász Gyula (költő)
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.
Megnézni Petőfi Sándor és Juhász Gyula (költő)
Kadosa Pál
Kerepesi temetőben: 42/1-U-1. Kadosa Pál (Léva, 1903. szeptember 6. – Budapest, 1983. március 30.) kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiválló művész zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.
Megnézni Petőfi Sándor és Kadosa Pál
Kallós Ede (szobrász)
Kallós Ede, született Klein Éliás (Hódmezővásárhely, 1866. február 17. – Budapest, Erzsébetváros, 1950. március 11.) magyar szobrászművész.
Megnézni Petőfi Sándor és Kallós Ede (szobrász)
Kalocsay Kálmán
Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. – Budapest, 1976. február 23.) eszperantista, magyar infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő.
Megnézni Petőfi Sándor és Kalocsay Kálmán
Kanonok
A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a káptalan tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Kanonok
Kardos János (evangélikus lelkész)
'''Kardos János''' és unokája Sarolta közös sírja az őrihodosi régi temetőben Kardos János (névváltozat: Kardos Keresztelő János, szlovénul: Janoš Kardoš) (Norsincz, 1801. február 13.
Megnézni Petőfi Sándor és Kardos János (evangélikus lelkész)
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Megnézni Petőfi Sándor és Karl Marx
Kartal (település)
Kartal nagyközség Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Kartal (település)
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Megnézni Petőfi Sándor és Kazinczy Ferenc
Kazinczy Gábor (politikus)
Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Gábor (Berettő, 1818. július 18. – Bánfalva, 1864. április 18.) magyar országgyűlési képviselő, publicista, műfordító, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Kazinczy Gábor (politikus)
Kányádi Sándor
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Kányádi Sándor
Károlyi-vár (Erdőd)
Az erdődi Károlyi-vár műemlék Romániában, Szatmár megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Károlyi-vár (Erdőd)
Károlyváros
Károlyváros (horvátul Karlovac, németül Karlstadt, latinul Carlostadium) horvátországi város Károlyváros megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Károlyváros
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Megnézni Petőfi Sándor és Kárpát-medence
Kéry Gyula (író)
Ifj.
Megnézni Petőfi Sándor és Kéry Gyula (író)
Késmárk
Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában.
Megnézni Petőfi Sándor és Késmárk
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Megnézni Petőfi Sándor és Kína
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Kínai nyelv
Kósa György
Kósa György (Budapest, 1897. április 24. – Budapest, 1984. augusztus 16.) magyar zeneszerző, zongoraművész.
Megnézni Petőfi Sándor és Kósa György
Kölesd
Kölesd község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Kölesd
Köllő Miklós (szobrász)
mádéfalvi veszedelem emlékműve, '''Köllő Miklós''' szobrával Köllő Miklós (Gyergyócsomafalva, 1861. december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.) magyar szobrászművész.
Megnézni Petőfi Sándor és Köllő Miklós (szobrász)
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Megnézni Petőfi Sándor és Költészet
Költő
Dante és az Isteni színjáték,http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/index.htm Dante Alighieri: Isteni színjáték, mek.oszk.hu freskó, Firenzei dóm (1465) A költő (latin eredetű szóval poéta) olyan ember, akinek hivatása a költészettel való foglalkozás, költeményeket, verseket ír.
Megnézni Petőfi Sándor és Költő
Könyves Tóth Mihály (lelkész)
Könyves Tóth Mihály az olmützi fogságban 1851-ben (baloldali) és 1852-ben (jobboldali). Debrecen. Perényi Zsigmond, Szacsvay Imre, Könyves Tóth Mihály alakjai a Kossuth szobor talapzatánál. Margó Ede alkotása.
Megnézni Petőfi Sándor és Könyves Tóth Mihály (lelkész)
Körösényi Tamás
Körösényi Tamás (Budapest, 1953. február 18. – Budapest, 2010. június 25.) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész.
Megnézni Petőfi Sándor és Körösényi Tamás
Közterület
Piazza della Signoria, Firenze egyik központi tere A közterület jogi (elsősorban közigazgatási jogi) fogalom.
Megnézni Petőfi Sándor és Közterület
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Kecskemét
Kemény Farkas
Magyargyerőmonostori báró Kemény Farkas (Alsódetrehem, 1797. április 11. – London, 1852. január 4.) magyar katona, szabadságharcos, honvédtiszt.
Megnézni Petőfi Sándor és Kemény Farkas
Kerényi Ferenc
Kerényi Ferenc (Budapest, 1944. március 7. – Budapest, 2008. október 29.) magyar pedagógus, színháztörténész, irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Megnézni Petőfi Sándor és Kerényi Ferenc
Kerényi Frigyes
Kerényi Frigyes (Eperjes, 1822. január 1. – New Buda, 1852 tavaszán) költő, műfordító, ügyvéd.
Megnézni Petőfi Sándor és Kerényi Frigyes
Keresztelő Szent János-templom (Marosvásárhely)
A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplom a város, illetve a térség legnagyobb római katolikus temploma.
Megnézni Petőfi Sándor és Keresztelő Szent János-templom (Marosvásárhely)
Kerkapoly Károly
Kerkapoly Károly (néhol Kerkápoly Károly) (Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Kerkapoly Károly
Kertbeny Károly
Kertbeny Károly Mária (eredetileg Karl-Maria Benkert, Bécs, 1824. február 28. – Budapest, 1882. január 23.) magyar újságíró, műfordító, könyvész, bibliográfus és biográfus.
Megnézni Petőfi Sándor és Kertbeny Károly
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Megnézni Petőfi Sándor és Kiegyezés
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Megnézni Petőfi Sándor és Kisfaludy Társaság
Kiskörút
A Vámpalota 1901-ben A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között.
Megnézni Petőfi Sándor és Kiskörút
Kiskőrös
Kiskőrös város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Megnézni Petőfi Sándor és Kiskunfélegyháza
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Megnézni Petőfi Sándor és Kiskunság
Kiszely István (antropológus)
Kiszely István (Budapest, 1932. június 14. – Budapest, 2012. augusztus 28.) biológia-földrajz szakos tanár, antropológus.
Megnézni Petőfi Sándor és Kiszely István (antropológus)
Klapka György (tábornok)
Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.
Megnézni Petőfi Sándor és Klapka György (tábornok)
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Megnézni Petőfi Sándor és Kodály Zoltán
Kolmár József
Kolmár József (Magyaródpuszta, 1820. április 3. – Pozsony, 1917. június 21.) királyi katolikus főgimnáziumi tanár, teológus, költő, újságíró.
Megnézni Petőfi Sándor és Kolmár József
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Kolozsvár
Koltó
Koltó (románul Coltău) falu Romániában Máramaros megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Koltó
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Megnézni Petőfi Sándor és Komárom (Szlovákia)
Komlóssy Ferenc (színművész)
Szelecsényi Komlóssy Ferenc Dániel (Pest, 1797 – Pest, 1860. január 13.) színész, színházigazgató, drámaíró, műfordító.
Megnézni Petőfi Sándor és Komlóssy Ferenc (színművész)
Konvenciós forint
A konvenciós forint (németül Gulden Conventions-Münze, röviden Gulden C.M.) az 1753-tól konvenciós pénzlábnak nevezett húszforintos pénzláb szerint vert pénzérmék, valamint az azokat kiegészítő bankjegyek elnevezése.
Megnézni Petőfi Sándor és Konvenciós forint
Koppenhága
Koppenhága (dánul) Dánia fővárosa és lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.
Megnézni Petőfi Sándor és Koppenhága
Koren István (botanikus)
Koren István (Domony, 1805. december 21. – Szarvas, 1893. április 17.) aszódi al-, majd szarvasi főgimnáziumi tanár, botanikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Koren István (botanikus)
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Megnézni Petőfi Sándor és Kossuth Lajos
Kossuth-bankó
Kossuth-bankó (hivatalosan forint) néven nevezik azokat a bankjegyeket, amelyeket az 1848. és 1849. években a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a forradalmi kormány kincstára és az Országos Honvédelmi Bizottmánya megbízására bocsátott ki.
Megnézni Petőfi Sándor és Kossuth-bankó
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20.
Megnézni Petőfi Sándor és Kosztolányi Dezső
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Megnézni Petőfi Sándor és Kozákok
Kozma Andor
Leveldi Kozma Andor (Marcali, 1861. január 12. – Budapest, 1933. április 16.) költő, műfordító.
Megnézni Petőfi Sándor és Kozma Andor
Kozma Dezső
Kozma Dezső (Középlak, 1935. november 6. – Kolozsvár, 2023. február 3.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a romániai magyar nyelvű irodalom, kultúra és tudomány egyik kiváló ismerője és művelője.
Megnézni Petőfi Sándor és Kozma Dezső
Kozma Sándor
Leveldi Kozma Sándor (Kőröshegy, Somogy vármegye, 1825. szeptember 2. – Budapest, 1897. augusztus 5.), a magyar királyi államügyészség megteremtője, első államügyésze.
Megnézni Petőfi Sándor és Kozma Sándor
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Megnézni Petőfi Sándor és Kréta (időszak)
Kuppis Vilmos
Kuppis Vilmos, másként: Kupis (Nagyoroszi, 1818. március 6. – Komárom, 1864. október) gazdatiszt és megyei hivatalnok, Petőfi Sándor barátja.
Megnézni Petőfi Sándor és Kuppis Vilmos
Kuthy Lajos
Kővágóörsi Kuthy Lajos (Érmihályfalva, 1813. január 9. – Nagyvárad, 1864. augusztus 27.) regény- és drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Kuthy Lajos
Laborfalvi Róza
Gerenday-cég kivitelezése Laborfalvi Róza, születési nevén Benke Judit (Miskolc, 1817. április 8. – Budapest, Józsefváros, 1886. november 20.) magyar színésznő, Jókai Mór felesége.
Megnézni Petőfi Sándor és Laborfalvi Róza
Lakatos Vince
Lakatos Vince (Mikelaka, 1907. január 21. – Budapest, 1978. február 20.) magyar filmrendező, fotográfus, író, érdemes és kiváló művész.
Megnézni Petőfi Sándor és Lakatos Vince
Lantos Györgyi
Lantos Györgyi (Hódmezővásárhely, 1953. szeptember 2. –) magyar szobrász, üvegművész.
Megnézni Petőfi Sándor és Lantos Györgyi
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Petőfi Sándor és Latin nyelv
Lauka Gusztáv
Lauka Gusztáv (Vitka, – ma: Vásárosnamény része – 1818. július 20. – Nagybecskerek, 1902. augusztus 23.) magyar író, megyei levéltáros, a Petőfi Társaság tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Lauka Gusztáv
Líra (műnem)
Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).
Megnézni Petőfi Sándor és Líra (műnem)
Lőrincz L. László
Lőrincz L. László (Szilvásszentmárton, 1939. június 15. –) orientalista, író, műfordító.
Megnézni Petőfi Sándor és Lőrincz L. László
Lear király
A Lear király William Shakespeare egyik leghíresebb és legösszetettebb tragédiája, amely az idős címszereplő fokozatos megőrülését mutatja be, ahogy a három lánya hízelgésére számítva lemond a javukra a koronáról és szétosztja közöttük az országot.
Megnézni Petőfi Sándor és Lear király
Lendvay Márton (színművész, 1807–1858)
Id. Lendvay Márton szülőháza ifj. Lendvay Márton Dunaiszky László egész alakos Lendvay-szobra a lebontott Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületénél. Ma a Várban, az Országház utcában áll Gerenday-cég kivitelezésében Idősebb Lendvay Márton (Nagybánya, 1807.
Megnézni Petőfi Sándor és Lendvay Márton (színművész, 1807–1858)
Lengyel Imre
Lengyel Imre (Mezőberény, 1954. november 11.–) matematikus-közgazdász, Akadémiai-díjas (2016), Klebelsberg Kunó-díjas (2016), a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Megnézni Petőfi Sándor és Lengyel Imre
Lengyel József (orvos)
Lengyel József (Marosvásárhely, 1821. január 19. – Székelykeresztúr, 1895. augusztus 29.) orvosdoktor, megyebizottsági tag.
Megnézni Petőfi Sándor és Lengyel József (orvos)
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Megnézni Petőfi Sándor és Lengyel nyelv
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Megnézni Petőfi Sándor és Lengyelország
Lenkey János
Lenkei és zádorfalvi Lenkey János (Eger, 1807. szeptember 7. – Arad, 1850. február 8.) 1848–49-es honvéd tábornok.
Megnézni Petőfi Sándor és Lenkey János
Lezsák Sándor
Lezsák Sándor István (Kispest, 1949. október 30. –) József Attila-díjas magyar költő, tanár, politikus, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója.
Megnézni Petőfi Sándor és Lezsák Sándor
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Megnézni Petőfi Sándor és Lipcse (Németország)
Liszka József
Liszka József (Köbölkút, 1956. április 6. –) szlovákiai magyar néprajzkutató, többek között az interetnikus kapcsolatok és a szakrális kisemlékek kutatója.
Megnézni Petőfi Sándor és Liszka József
Lisznyai Damó Kálmán
Lisznyai (vagy Lisznyói) Damó Kálmán (Herencsény, 1823. október 13.– Buda, 1863. február 12.) költő, a Tízek Társaságának tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Lisznyai Damó Kálmán
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Megnézni Petőfi Sándor és Liszt Ferenc
Losonc
A római katolikus templom A református templom (1853) neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508.
Megnézni Petőfi Sándor és Losonc
Louis Antoine de Saint-Just
A Saint-Just-ház Blérancourtban (ma múzeum) Louis Antoine Léon de Saint-Just (Decize, 1767. augusztus 25. – Párizs, 1794. július 28.) francia forradalmár és politikus, a Konvent hegypárti képviselője, a jakobinus vezetők egyike, Robespierre közeli barátja és munkatársa.
Megnézni Petőfi Sándor és Louis Antoine de Saint-Just
Ludwig Tieck
Johann Ludwig Tieck (Berlin, 1773. május 31. – Berlin, 1853. április 28.) német költő, író, kiadó, műfordító, a romantika képviselője.
Megnézni Petőfi Sándor és Ludwig Tieck
Lukács László (néprajzkutató)
Lukács László (Zámoly, 1950. október 29. – 2023. december 29.) néprajzkutató, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum főmuzeológusa.
Megnézni Petőfi Sándor és Lukács László (néprajzkutató)
Lukácsy Sándor (irodalomtörténész)
Lukácsy Sándor (Csorna, 1923. április 10. – Budapest, 2001. november 10.) irodalomtörténész, író, az irodalomtudományok kandidátusa (1968).
Megnézni Petőfi Sándor és Lukácsy Sándor (irodalomtörténész)
M2 Petőfi
Az M2 Petőfi (korábban Petőfi TV, majd M2 Petőfi TV) a Duna Médiaszolgáltató fiataloknak szóló csatornája, amely az M2 esti műsorsávjában érhető el 2015.
Megnézni Petőfi Sándor és M2 Petőfi
Madarász Viktor
Madarász első feleségének arcképe, 1871 Kerepesi temető: 19-1-34. Vígh Tamás alkotása Madarász Viktor (Csetnek, 1830. december 14. – Budapest, 1917. január 10.) a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.
Megnézni Petőfi Sándor és Madarász Viktor
Madách Imre (író)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Madách Imre (író)
Maglód
Maglód város Pest vármegyében, a Vecsési járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Petőfi Sándor és Maglód
Magyar írók. Életrajzgyűjtemény
A Magyar írók, alcímén Életrajzgyűjtemény egy 19. század közepén megjelent magyar irodalmi lexikon.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyar írók. Életrajzgyűjtemény
Magyar irodalom
Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyar irodalom
Magyar nemesség
Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyar nemesség
Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyar Nemzeti Bank
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyar nyelv
Magyar Posta Zrt.
Postapalota A Magyar Posta Zrt. épülete Zichyújfaluban A Magyar Posta épülete Nagykarácsonyban A Magyar Posta Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat, mely Magyarország postaforgalmát bonyolítja le.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyar Posta Zrt.
Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája
Deák Szidónia (1967) Maróthi György (1938) Hatvani István (1938) Ez a lista a magyar postabélyegeken ábrázolt személyek nevét tartalmazza betűrendben.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyar Tudományos Akadémia
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyarország
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyarországi szlovének
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Megnézni Petőfi Sándor és Magyarországi Tanácsköztársaság
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Megnézni Petőfi Sándor és Makó
Marastoni József
Marastoni József (Velence, 1834. április 1. – Bécs, 1895. december 10.) festő, litográfus.
Megnézni Petőfi Sándor és Marastoni József
Margócsy István
Margócsy István (Nyíregyháza, 1949. július 23. –) irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének habilitált egyetemi docense, a XVIII–XIX.
Megnézni Petőfi Sándor és Margócsy István
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Marosvásárhely
Martinovics Ignác
Martinovics Ignác kivégzése előtt, akvarell Martinovics Ignác József Domonkos (Pest, 1755. július 20. – Buda, 1795. május 20.) magyar szerzetes, bölcseleti és teológiai doktor, fizikus, kémikus, politikai kalandor, aki királyi titkosügynökből lett a magyar jakobinus mozgalom vezére.
Megnézni Petőfi Sándor és Martinovics Ignác
Május 21.
Névnapok: Konstantin + Anderz, András, André, Denver, Dévald, Mirella, Miretta, Ozmin, Teobald, Teobalda, Teofil, Teofila, Tibád, Tibald, Tibold.
Megnézni Petőfi Sándor és Május 21.
Május 30.
Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.
Megnézni Petőfi Sándor és Május 30.
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
Megnézni Petőfi Sándor és Máramaros
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Megnézni Petőfi Sándor és Március 15.
Márciusi ifjak
A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi Sándor először olvasta fel a ''Nemzeti dal!'' című versét. Preiszler József korabeli színezett tollrajza A pesti Pilvax kávéház, mint a „Szabadság csarnoka” kívülről és belülről, (1848) Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848.
Megnézni Petőfi Sándor és Márciusi ifjak
Márvány
Carrarai márványfejtés A márvány olyan, kalcitból és/vagy dolomitból álló metamorf kőzet, amelynek karbonátásvány-tartalma az 50%-ot meghaladja.
Megnézni Petőfi Sándor és Márvány
Mészáros Lázár
Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.
Megnézni Petőfi Sándor és Mészáros Lázár
Múzeum
A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeit kezelő kulturális intézmény.
Megnézni Petőfi Sándor és Múzeum
Medgyes
Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Medgyes
Medgyessy Ferenc
Emléktáblája a Százados úti művésztelep egyik műteremlakásán Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10. – Budapest, 1958. július 20.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész.
Megnézni Petőfi Sándor és Medgyessy Ferenc
Mednyánszky Berta
Nemes mednyei Mednyánszky Bernárdina Nepomukena Mária, ismertebb nevén: Mednyánszky Berta (Saár, ma: Abasár, 1823. május 23. – Pozsony, 1902. február 22.) magyar nemesasszony, Petőfi Sándor magyar költő múzsája volt.
Megnézni Petőfi Sándor és Mednyánszky Berta
Meltzl Hugó
Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben Lomnitzi Meltzl Hugó (Szászrégen, 1846. július 31. – Nagyvárad, 1908. január 20.) bölcsész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, dékán, rektor.
Megnézni Petőfi Sándor és Meltzl Hugó
Messina
Messina látképe. Messina (szicíliaiul Missina, ókori nevén: Messene/Messzéné) az Olaszországhoz tartozó Szicília szigetének harmadik legnagyobb városa, Messina megye székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Messina
Mezőberény
Mezőberény város Békés vármegyében, a Békési járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Mezőberény
Mezőkövesd
Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Mezőkövesd
Mikó Imre (jogász)
Mikó Imre, álnevei: Könyves Tóth László 1944 előtt; Farkas Sándor, Miklós István 1955 után (Bánffyhunyad, 1911. március 27. – Kolozsvár, 1977. március 21.) magyar jog- és államtudományi író, műfordító, író.
Megnézni Petőfi Sándor és Mikó Imre (jogász)
Mikó-vár
bélyegkép Kiállított székelykapuk a vár mellett A Mikó-vár (egyéb nevein Mikóújvár, Mikó vára, Szeredavár, Csíkszeredai vár) késő reneszánsz kori, szabályos alaprajzú ó-olaszbástyás várkastély, Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége.
Megnézni Petőfi Sándor és Mikó-vár
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Megnézni Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán (író)
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Milánó
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Megnézni Petőfi Sándor és Miskolc
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Petőfi Sándor és Mohács
Montesquieu (filozófus)
Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (La Brède, 1689. január 18. – Párizs, 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.
Megnézni Petőfi Sándor és Montesquieu (filozófus)
Morvai Ferenc
Morvai Ferenc (Nagyréde, 1946. október 22. –) magyar vállalkozó, kazángyáros, feltaláló, „kazánirály”, Petőfi-kutató, politikus, 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő (FKGP, független), a Megamorv Petőfi Bizottság vezetője, az 1989-es szibériai Petőfi-expedíció kezdeményezője és finanszírozója.
Megnézni Petőfi Sándor és Morvai Ferenc
Mosonyi Mihály
Mosonyi Mihály (eredeti neve: Brand Michael) (Boldogasszony, Moson vármegye, 1815. szeptember 2. – Pest, 1870. október 31.) magyar zeneszerző, zenepedagógus és zenei újságíró, kritikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Mosonyi Mihály
Most vagy soha!
A Most vagy soha! egy készülő magyar történelmi kalandfilm, melynek témája Petőfi Sándor és a márciusi ifjak a pesti forradalomban, 1848.
Megnézni Petőfi Sándor és Most vagy soha!
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Megnézni Petőfi Sándor és Munkács
Munkácsi vár
A munkácsi vár (ukránul Замок Паланок, németül Burg Palanok, vagyis Palánkai vár) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.
Megnézni Petőfi Sándor és Munkácsi vár
Murány vára
Murány várának (szlovákul Muránsky hrad) keletkezése mondai homályában enyészik el.
Megnézni Petőfi Sándor és Murány vára
Nagy Gyula (szobrász)
Nagy Gyula Zoltán (Makó, 1907. március 13. – 1983) magyar szobrász.
Megnézni Petőfi Sándor és Nagy Gyula (szobrász)
Nagy Ignác (író)
Nagy Ignác (Keszthely, 1810. október 7. – Pest, 1854. március 19.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő, költő, zenekritikus, a Kisfaludy Társaság tagja és az MTA levelező tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Nagy Ignác (író)
Nagy László (költő)
Szobabelső az iszkázi emlékmúzeumban Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Nagy László (költő)
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Megnézni Petőfi Sándor és Nagybánya
Nagyszalonta
Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Nagyszalonta
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Megnézni Petőfi Sándor és Nagyszeben
Nádaskay Lajos
Nádaskay Lajos (Külsőbőcs, 1816. október 30. – Pest, 1860. szeptember 15.) író, hírlapszerkesztő, Nádaskay Béla apja.
Megnézni Petőfi Sándor és Nádaskay Lajos
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Megnézni Petőfi Sándor és Német nyelv
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Megnézni Petőfi Sándor és Németek
Németh G. Béla
Németh G. Béla (Szombathely, 1925. február 17. – Budapest, 2008. szeptember 5.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Németh G. Béla
Népiesség
A népiesség vagy népies-nemzeti irány a hagyományos szövegfolklorisztikai műfajok, népköltészeti alkotások motívumainak, stílusjegyeinek és szemléletmódjának tudatos szépirodalmi alkalmazása.
Megnézni Petőfi Sándor és Népiesség
Necpál
Necpál (szlovákul Necpaly) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Necpál
Nemzetőrség (1848)
1848.
Megnézni Petőfi Sándor és Nemzetőrség (1848)
Nemzeti dal
A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
Megnézni Petőfi Sándor és Nemzeti dal
Nemzeti Színház
A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.
Megnézni Petőfi Sándor és Nemzeti Színház
Neumann Károly
Neumann Károly (1820 – 1890) evangélikus lelkipásztor, Petőfi Sándor barátja.
Megnézni Petőfi Sándor és Neumann Károly
Nikolaus Lenau
Nikolaus Lenau eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau (Csatád/Lenauheim, ma Bánát, Románia, 1802. augusztus 13. – Bécs, Oberdöbling, 1850. augusztus 22.) német nyelven alkotó osztrák költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja.
Megnézni Petőfi Sándor és Nikolaus Lenau
Norvég nyelv
A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik.
Megnézni Petőfi Sándor és Norvég nyelv
Novotny Gergely
Novotny Gergely (Budapest, 1925. február 22. – Budapest, 2003. október 31.), író, költő, drámaíró, klarinétművész, zenetanár.
Megnézni Petőfi Sándor és Novotny Gergely
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Megnézni Petőfi Sándor és Nyíregyháza
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Megnézni Petőfi Sándor és Nyelv
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Megnézni Petőfi Sándor és Nyitra vármegye
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Megnézni Petőfi Sándor és Nyugat (folyóirat)
Obernyik Károly
Obernyik Károly (Kömlőd, 1814. október 22. – Pest, 1855. augusztus 17.) író, a magyar társadalmi dráma egyik megteremtője, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Obernyik Károly
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Megnézni Petőfi Sándor és Olasz nyelv
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Megnézni Petőfi Sándor és Olaszország
Orlai Petrich Soma
Marastoni József: Orlai Petrich Soma arcképe (litográfia, 1861) Orlai Petrics Soma (Mezőberény, 1822. október 22. – Budapest, 1880. június 5.) festőművész, a történeti festészet jeles alakja.
Megnézni Petőfi Sándor és Orlai Petrich Soma
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Megnézni Petőfi Sándor és Orosz nyelv
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Petőfi Sándor és Országgyűlés
Országgyűlési Tudósítások
Az ''Országgyűlési Tudósítások'' egy lapjának részlete Az Országgyűlési Tudósítások Kossuth Lajos nevezetes időszaki lapja volt a reformkorban.
Megnézni Petőfi Sándor és Országgyűlési Tudósítások
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Megnézni Petőfi Sándor és Ortodox kereszténység
Ostffyasszonyfa
Ostffyasszonyfa (a köznyelvben gyakran csak Offa) község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Ostffyasszonyfa
Ozora
Ozora község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Ozora
Pákh Albert
Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. március 11. – Pest, 1867. február 10.) ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója és szerkesztője.
Megnézni Petőfi Sándor és Pákh Albert
Pálffy Albert
Pálffy Albert (született: Pálfi Albert) (Gyula, 1820. április 20. – Budapest, 1897. december 22.) ügyvéd, lapszerkesztő, író, politikus, 1884-től az MTA tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Pálffy Albert
Pándi Pál
Pándi Pál (Eredeti neve: Kardos Pál) (Debrecen, 1926. augusztus 2. – Budapest, 1987. január 19.) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár.
Megnézni Petőfi Sándor és Pándi Pál
Pándorfalu
Pándorfalu (1899-ig Parndorf, németül Parndorf, horvátul Pandrof) falu Ausztria Burgenland tartományában, a Nezsideri járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Pándorfalu
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Megnézni Petőfi Sándor és Pápa (település)
Pápai Petőfi Sándor Gimnázium
A Pápai Petőfi Sándor Gimnázium Pápa városának egyik közoktatási intézménye.
Megnézni Petőfi Sándor és Pápai Petőfi Sándor Gimnázium
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Megnézni Petőfi Sándor és Párizs
Pécel
Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Petőfi Sándor és Pécel
Pünkösd
Szűz Máriára, valamint az apostolokra.(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század) A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra Mária és az apostolok ''„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek”'' ApCsel 2,3 A pünkösd a húsvét utáni 7.
Megnézni Petőfi Sándor és Pünkösd
Peking
Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.
Megnézni Petőfi Sándor és Peking
Penc
Penc község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Penc
Percy Bysshe Shelley
Percy Bysshe Shelley (Horsham, 1792. augusztus 4. – Lerici, 1822. július 8.); (kiejtés) angol költő, George Byron és John Keats mellett ő az angol romantikus költészet legjelentősebb képviselője.
Megnézni Petőfi Sándor és Percy Bysshe Shelley
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Petőfi Sándor és Pest (történelmi település)
Pesti Divatlap
A Pesti Divatlap 1848. március 18-án megjelent lapszámának címlapja Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a Pesti Divatlapban megjelent első kiadásának, címképe A Pesti Divatlap Pesten megjelenő hetilap volt 1844 és 1848 között.
Megnézni Petőfi Sándor és Pesti Divatlap
Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.
Megnézni Petőfi Sándor és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
Petőfi Gyógyszertár
A Petőfi Gyógyszertár vény nyomtatványa A Petőfi Gyógyszertár Pécs tizedik patikája volt, melyet 1923-ban nyitott meg Fridrich Sándor helyi gyógyszerész.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Gyógyszertár
Petőfi híd
A Petőfi híd (1937-től 1945-ig: Horthy Miklós híd) Budapest egyik Duna-hídja.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi híd
Petőfi híd (Győr)
A Petőfi híd Győrött a Rábán átívelő híd.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi híd (Győr)
Petőfi Irodalmi Múzeum
A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Irodalmi Múzeum
Petőfi István
Petőfi István (Szabadszállás, 1825. augusztus 18. – Csákó, 1880. május 1.) költő, mezőgazdász, Petőfi Sándor egyetlen testvére.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi István
Petőfi Könyvtár
A Petőfi Könyvtár egy 20.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Könyvtár
Petőfi Kör
A Petőfi Kör rövid életű magyar értelmiségi mozgalom volt az 1950-es évek derekán, amely fontos szerepet töltött be a kommunista rendszernek az 1956-os forradalomhoz vezető erjedésében.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Kör
Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely
A Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, közkeletű nevén: Petőfi Múzeum Aszód legjelentősebb állandó kiállítóhelye (Szontágh lépcső 2.).
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely
Petőfi Népe
A Petőfi Népe (PN, alcíme: a Duna-Tisza köze napilapja) Bács-Kiskun vármegyében és Pest vármegye déli részén megjelenő napilap.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Népe
Petőfi park
A Petőfi park Makó város legnagyobb közparkja, mérete körülbelül két hektár.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi park
Petőfi Rádió
A Petőfi Rádió a Duna Médiaszolgáltató magyar zenét játszó könnyűzenei rádiója, amely az ország teljes területén elérhető FM-en, valamint fogható műholdon és az interneten is.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Rádió
Petőfi Sándor (könyv)
A Petőfi Sándor, alcíme: Kísérlet – Margócsy István irodalomtörténész Petőfi Sándor életművével, recepció- és kultusztörténetével foglalkozó könyve, mely a Korona Kiadó Klasszikusaink sorozatában jelent meg 1999-ben.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor (könyv)
Petőfi Sándor összes művei (Athenaeum)
A Petőfi Sándor összes művei című, szépirodalmi könyvsorozatot 1892–1896-ban adta ki az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. díszes kötésben, igényes nyomdai kivitelben.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor összes művei (Athenaeum)
Petőfi Sándor emlékezete
A Petőfi Sándor emlékezete 2022 nyarán, Petőfi Sándor születésének közelgő 200.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor emlékezete
Petőfi Sándor Emlékház (egyértelműsítő lap)
* Petőfi Sándor Emlékház – emlékház Tordán, Romániában.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor Emlékház (egyértelműsítő lap)
Petőfi Sándor Emlékház (Kiskunfélegyháza)
A Petőfi Sándor Emlékház irodalmi emlékhely és kiállítás Kiskunfélegyházán, a Petőfi utca 7.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor Emlékház (Kiskunfélegyháza)
Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest)
Az épület 2012-ben A Petőfi Sándor Gimnázium (gyakori rövidítése: PSG) egy hagyományos négy évfolyamos gimnázium, amely a főváros I. kerületében 1892 óta működik.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest)
Petőfi Sándor utca (Budapest, V. kerület)
A Petőfi Sándor utca Budapest Belvárosának észak-déli irányban húzódó, mintegy 300 m hosszú közterülete.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor utca (Budapest, V. kerület)
Petőfi Sándor Városi Könyvtár
A könyvtár épülete, a Hattyú-ház (2018) A Petőfi Sándor Városi Könyvtár Kiskunfélegyházán, a Szent János téren található, általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor Városi Könyvtár
Petőfi Sándor-emlékoszlop (Marosvásárhely)
A Petőfi Sándor-emlékoszlop (egyes forrásokban Petőfi-obeliszk, Petőfi-gúla) Marosvásárhelyen, a Főtér északi részén állt.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor-emlékoszlop (Marosvásárhely)
Petőfi Sándor-szobor (Budapest)
A Petőfi-szobor Budapest Belvárosában, a Petőfi téren, a Március 15. tér felé néz.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor-szobor (Budapest)
Petőfi Sándor-szobor (Makó)
Petőfi Sándor szobra Petőfi Sándor makói szobra a róla elnevezett parkban, a hajdani Püspökkertben, a Belváros szívében található.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Sándor-szobor (Makó)
Petőfi Színház (egyértelműsítő lap)
*Hódmezővásárhelyi Petőfi Színház.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Színház (egyértelműsítő lap)
Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum irodalmi, történelmi emlékhely és múzeum Kiskőrösön, a Petőfi Sándor tér 5.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
Petőfi Társaság
Petőfi Sándor magyar költő, volt honvéd őrnagy A Petőfi Társaság (fennállt 1876-tól 1944-ig) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Társaság
Petőfi Zenei Díj
A Petőfi Zenei Díj egy 2016-ban, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a VOLT Produkció Kft.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Zenei Díj
Petőfi Zoltán
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi Zoltán
Petőfi-dagerrotípia
Egressy Gábor (?): Petőfi Sándor (dagerrotípia, 1844 v. 1845) A Petőfi-dagerrotípia az egyetlen Petőfi Sándor alakjáról fennmaradt dagerrotípia fénykép, készítésekor sokszorosításra még nem alkalmas egyedi, 9,9 × 6,8 cm méretű műtárgy, amelyet feltehetően Petőfi Sándor barátja, Egressy Gábor színész készített 1844–45 körül.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi-dagerrotípia
Petőfi-fa (Nagyar)
A Petőfi-fa vagy Petőfi fája (ahogyan a népnyelv nevezi), egy méter törzskerületű, méter magas elpusztult tölgyfa csonk Nagyar település határában, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor a valaha hatalmas lombkoronájú fa alatt, vagy annak közelében írta, illetve ez a környék ihlette A Tisza című versét.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi-fa (Nagyar)
Petőfi-sziget
A Petőfi-sziget (korábban Kis-Pandúr-sziget) egy sziget Magyarországon, Baján.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfi-sziget
Petőfibánya
Petőfibánya község Heves vármegye Hatvani járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfibánya
Petőfiszállás
Pálosszentkút (Petőfiszállás) Petőfiszállás község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Petőfiszállás
Petrichevich-Horváth Lázár
Petrichevich-Horváth Lázár, széplaki (Kolozsvár, 1807. május 17. – Bécs, 1851. február 5.) magyar író, hírlapíró, az MTA levelező tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Petrichevich-Horváth Lázár
Piarista Gimnázium (Budapest)
A budapesti Piarista Gimnázium a piaristák által működtetett hatosztályos gimnázium Budapesten.
Megnézni Petőfi Sándor és Piarista Gimnázium (Budapest)
Pierre-Jean de Béranger
Pierre-Jean de Béranger (Párizs, 1780. augusztus 19. – Párizs, 1857. július 16.) francia lírikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Pierre-Jean de Béranger
Pilvax
A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza A Pilvax kávéház és étterem egy történelmi nevezetességű vendéglátóhely volt Budapest V. kerületében a Belvárosban, a mai Pilvax köz 1–3.
Megnézni Petőfi Sándor és Pilvax
Pintér Sándor (rendőrtiszt)
Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Pintér Sándor (rendőrtiszt)
Piski csata
A régi piski híd csonkja a mai közúti híd felett A régi piski híd a 19. században Bem budapesti szobrának talapzata is a csata emlékét őrzi A piski csata Bem József erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt.
Megnézni Petőfi Sándor és Piski csata
Pomáz
Pomáz város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Petőfi Sándor és Pomáz
Pompéry János
Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21. – Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).
Megnézni Petőfi Sándor és Pompéry János
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Petőfi Sándor és Pozsony
Pozsonyligetfalu
Pozsonyligetfalu, köznyelvben: Ligetfalu, Pozsonyliget (szlovákul Petržalka, németül Engerau / Ungerau) Pozsony városrésze, korábban falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Pozsonyligetfalu
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Megnézni Petőfi Sándor és Prága
Prielle Kornélia
Pollák Zsigmond metszete Prielle Kornélia, született Prielle Antónia (Máramarossziget, 1826. június 1. – Budapest, 1906. február 25.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház első örökös tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Prielle Kornélia
Pulszky Ferenc
Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Donáth Gyula Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Pulszky Ferenc
Quintus Horatius Flaccus
Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.
Megnézni Petőfi Sándor és Quintus Horatius Flaccus
Rajzfilm
''How Animated Cartoons Are Made'' (1919) Rövid rajzfilm egy vágtázó paripáról Számítógépes animáció A rajzfilm olyan rajzok fényképészeti reprodukálása, amikhez különböző technikákkal mozgást és hangot illesztenek.
Megnézni Petőfi Sándor és Rajzfilm
Rákóczi út
Uránia mozitól a Keleti pályaudvar felé (háttérben, az út „közepén”) tekintve A Rákóczi út Budapest egyik sugárútja.
Megnézni Petőfi Sándor és Rákóczi út
Rákóczifalva
Rákóczifalva város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Rákóczifalva
Rétoromán dialektusok
A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, ezért a réto tag is nevében), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek.
Megnézni Petőfi Sándor és Rétoromán dialektusok
Révai József (politikus)
Révai József, születési és 1916-ig használt nevén Lederer József (Budapest, 1898. október 12. – Balatonaliga, 1959. augusztus 4.) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt.
Megnézni Petőfi Sándor és Révai József (politikus)
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Megnézni Petőfi Sándor és Róma
Rómeó és Júlia (színmű)
A Rómeó és JúliaKosztolányi Dezső és Mészöly Dezső fordításában Romeo és Júlia alakban szerepelt.
Megnézni Petőfi Sándor és Rómeó és Júlia (színmű)
Redemptio
A latin redemptio (magyaros átírásban redempció) vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat.
Megnézni Petőfi Sándor és Redemptio
Reményi Ede (hegedűművész)
Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.
Megnézni Petőfi Sándor és Reményi Ede (hegedűművész)
Reverzális
A reverzális (eredeti írásmóddal reversalis) latinul a házasfelek írásos megegyezése a születendő gyermekek vallásáról vegyes házasság esetén.
Megnézni Petőfi Sándor és Reverzális
Rimaszombat
Rimaszombat város Szlovákiában.
Megnézni Petőfi Sándor és Rimaszombat
Riskó Ignác
Riskó Ignác (Csenger, 1813. július 31. – Budapest, 1890, október 22.) költő, Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője, 1848-49-ben országgyűlési képviselő.
Megnézni Petőfi Sándor és Riskó Ignác
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Megnézni Petőfi Sándor és Romantika
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Megnézni Petőfi Sándor és Román nyelv
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Megnézni Petőfi Sándor és Románia
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Megnézni Petőfi Sándor és Románok
Rozsnyó
Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Rozsnyó
Rubicon (folyóirat)
A Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap Magyarországon, amely átmenetet képez a tudományos folyóirat és a színes magazin között.
Megnézni Petőfi Sándor és Rubicon (folyóirat)
Salgó
Salgó (szlovákul Svätoplukovo, korábban Šalgov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Salgó
Sanghaj
(IPA:, népszerű magyar átírás: Sanghaj; sanghaji nyelvjárásban: Zånhae) Kína legnagyobb ipari városa, a Távol-Kelet egyik gazdasági központja, tartományi jogú város a kelet-kínai tengerpart középső részén, a Jangce torkolatvidékén, a folyam Huangpu nevű kis mellékfolyójának két partján.
Megnézni Petőfi Sándor és Sanghaj
Sarkadi Imre
Sarkadi Imre (Debrecen, 1921. augusztus 13. – Budapest, 1961. április 12.) Kossuth-díjas és háromszoros József Attila-díjas író, újságíró, dramaturg.
Megnézni Petőfi Sándor és Sarkadi Imre
Sass István (orvos)
Sass István (Borjád, 1822. február 23. – Szekszárd, 1891. december 3.) orvosdoktor, megyei főorvos.
Megnézni Petőfi Sándor és Sass István (orvos)
Sárosi Gyula
Pókai Sárosi Gyula, születési nevén Sárosy Lajos (Borossebes, 1816. február 12. – Pest, 1861. november 16.) kormánybiztos, magyar költő, a Kisfaludy Társaság tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Sárosi Gyula
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Sárospatak
Sárszentlőrinc
Sárszentlőrinc község Tolna vármegye Paksi járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Sárszentlőrinc
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Sátoraljaújhely
Sülysáp
Sülysáp város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Sülysáp
Scots nyelv
A scots nyelv az angolhoz közel álló germán nyelvváltozat, mely az óangol nyelv északi (northumbriai) dialektusának a folytatása.
Megnézni Petőfi Sándor és Scots nyelv
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Segesvár
Segesvári csata
A segesvári csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt.
Megnézni Petőfi Sándor és Segesvári csata
Selmecbánya
Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Selmecbánya
Sepsy Károly
Sepsy Károly; Sepsi (Szatmár, 1822 – Szatmár, 1853. december 31.) magyar színész és színigazgató.
Megnézni Petőfi Sándor és Sepsy Károly
Somogyi József (szobrász)
Somogyi József (Félszerfalva, 1916. június 9. – Budapest, 1993. január 2.) Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1974–1987 között rektora.
Megnézni Petőfi Sándor és Somogyi József (szobrász)
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Sopron
Soproni Petőfi Színház
A Soproni Petőfi Színház Sopron belvárosában található, a Petőfi téren.
Megnézni Petőfi Sándor és Soproni Petőfi Színház
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Megnézni Petőfi Sándor és Spanyol nyelv
Sugár Rezső
Sugár Rezső (Budapest, 1919. október 9. – Budapest, 1988. szeptember 22.) Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus.
Megnézni Petőfi Sándor és Sugár Rezső
Svéd nyelv
A svéd nyelv elterjedtsége A svéd nyelv (svédül svenska) az indoeurópai nyelvek germán családjába tartozó észak-germán, avagy skandináv nyelv.
Megnézni Petőfi Sándor és Svéd nyelv
Szabadfalu (Románia)
Szabadfalu Temesvár városrésze Temes megyében, Romániában.
Megnézni Petőfi Sándor és Szabadfalu (Románia)
Szabadszállás
Szabadszállás város Bács-Kiskun vármegyében, a Kunszentmiklósi járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Szabadszállás
Szabó Ferenc (zeneszerző)
'''Szabó Ferenc''' emléktáblája utolsó lakhelyén, a Hollán Ernő ''(akkor Fürst Sándor)'' utca 33. szám alatt Szabó Ferenc (Budapest, 1902. december 27. – Budapest, 1969.
Megnézni Petőfi Sándor és Szabó Ferenc (zeneszerző)
Szabó Lőrinc
Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.
Megnézni Petőfi Sándor és Szabó Lőrinc
Szalkszentmárton
Szalkszentmárton község Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Szalkszentmárton
Szandai Sándor
Szandai (Szabó) Sándor (Szandaszőlős, 1903. március 7. – Budapest, 1978. október 1.) Munkácsy-díjas magyar szobrász.
Megnézni Petőfi Sándor és Szandai Sándor
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Megnézni Petőfi Sándor és Szarvas (település)
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Megnézni Petőfi Sándor és Szatmárnémeti
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Megnézni Petőfi Sándor és Székelyek
Székelyhíd
Székelyhíd (románul Săcueni, németül Zickelhid, törökül Sikelhid) határmenti város a romániai Bihar megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Székelyhíd
Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete
Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete – A város első okleveles említése 1333-ból való: a pápai tizedjegyzékben szereplő „Santa Cruce” papja akkor a környéken a legnagyobb pápai tizedet fizette, tehát már jelentős plébániával rendelkezett.
Megnézni Petőfi Sándor és Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Székesfehérvár
Széphalom (település)
Széphalom egykor önálló község, jelenleg Sátoraljaújhely városrésze.
Megnézni Petőfi Sándor és Széphalom (település)
Szófia
Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.
Megnézni Petőfi Sándor és Szófia
Szónoklattan
A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.
Megnézni Petőfi Sándor és Szónoklattan
Szózat
A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.
Megnézni Petőfi Sándor és Szózat
Szeberényi Lajos
Szeberényi Lajos (Maglód, 1820. augusztus 15. – Pozsony, 1875. június 4.) ügyvéd, pesti hírlapíró, később pozsonyi evangélikus teológiai tanár.
Megnézni Petőfi Sándor és Szeberényi Lajos
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Petőfi Sándor és Szeged
Szelindek
270px 270px Szelindek (románul Slimnic, németül Stolzenburg, szászul Stulzenbrich) falu Romániában, Erdélyben, a történeti Királyföldön, Szeben megyében, Nagyszebentől 16 km-re északra, a nagyszeben–medgyesi főút mentén, az azonos nevű község központja.
Megnézni Petőfi Sándor és Szelindek
Szemere Bertalan
Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.
Megnézni Petőfi Sándor és Szemere Bertalan
Szemere Miklós (költő)
Szemere Miklós (Lasztóc, Zemplén vármegye; 1802. június 17. – Lasztóc, 1881. augusztus 20.) költő, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és Kisfaludy Társaság tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Szemere Miklós (költő)
Szemere Pál (költő)
Szemerei Szemere Pál (Pécel, 1785. február 19. – Pécel, 1861. március 14.) magyar költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Szemere Pál (költő)
Szendrey Júlia
Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29. – Pest, 1868. szeptember 6.) magyar költő, író, fordító; előbb Petőfi Sándor költő, majd Horvát Árpád történész felesége.
Megnézni Petőfi Sándor és Szendrey Júlia
Szeptember végén
#ÁTIRÁNYÍTÁSSzeptember végén (egyértelműsítő lap).
Megnézni Petőfi Sándor és Szeptember végén
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Petőfi Sándor és Szerb nyelv
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Megnézni Petőfi Sándor és Szerbek
Szerelmey Miklós
Szerelmey Miklós (Nicolaus Carl Liebe, Győr, 1803. július 3. – Budapest, 1875. augusztus 5.) feltaláló, mérnök, litográfus, a színes litográfia hazai meghonosítója, a magyar karikatúra műfajának megteremtője.
Megnézni Petőfi Sándor és Szerelmey Miklós
Szervánszky Endre
Szervánszky Endre (Kistétény, 1911. december 27. – Budapest, 1977. június 25.) Erkel- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus.
Megnézni Petőfi Sándor és Szervánszky Endre
Szibéria
Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb.
Megnézni Petőfi Sándor és Szibéria
Szigligeti Ede
Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).
Megnézni Petőfi Sándor és Szigligeti Ede
Szilágyi Márton (irodalomtörténész)
Szilágyi Márton (Gyula, 1965. november 9.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Megnézni Petőfi Sándor és Szilágyi Márton (irodalomtörténész)
Szimbólum
Az Európai Unió szimbóluma, a 12 ötágú csillag az óralap számaival azonos pozícióban A szimbólum a legáltalánosabb értelemben vett jel, amelyhez egy jelentés kapcsolódik.
Megnézni Petőfi Sándor és Szimbólum
Szinnyei József (bibliográfus)
Szinnyei József munka közben Idősebb Szinnyei József (születési és 1868-ig használt nevén Ferber József, álnevein Borzas, Don José, Philalet dr.) (Komárom, 1830. március 18. – Budapest, 1913. augusztus 9.) bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus, Szinnyei József (1857–1943) nyelvész és Szinnyei Ferenc (1875–1947) irodalomtörténész édesapja.
Megnézni Petőfi Sándor és Szinnyei József (bibliográfus)
Szlávics László (szobrász, 1959)
Szlávics László (Budapest, 1959. augusztus 11. –) szobrász – éremművész, ifj.
Megnézni Petőfi Sándor és Szlávics László (szobrász, 1959)
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Megnézni Petőfi Sándor és Szlovák nyelv
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Petőfi Sándor és Szlovákok
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Petőfi Sándor és Szlovén nyelv
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Szolnok
Szuper Károly
Szuper Károly (Halas, 1821. május 28. – Budapest, 1892. szeptember 18.) színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója, színházi rendező.
Megnézni Petőfi Sándor és Szuper Károly
Tarczy Lajos
Hetényen Tarczy Lajos (Hetény, 1807. december 6. – Bécs, 1881. március 20.) filozófus, természettudós, a Pápai Református Kollégium tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Tarczy Lajos
Tarnów
Tarnów (régi magyar neve: Tarnó) a Biała folyó partján fekvő dél-lengyelországi város a Kis-lengyelországi vajdaságban.
Megnézni Petőfi Sándor és Tarnów
Táncsics Mihály
Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál: magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.
Megnézni Petőfi Sándor és Táncsics Mihály
Tápiószele
Tápiószele város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Tápiószele
Tárkányi Béla
Tárkányi Béla József (születési nevén Viperina József) (Miskolc, 1821. január 2. – Eger, 1886. február 16.) egri kanonok, költő, műfordító, az MTA levelező, majd rendes tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Tárkányi Béla
Tátra (hegység)
A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.
Megnézni Petőfi Sándor és Tátra (hegység)
Távolból
A Távolból Petőfi Sándor verse.
Megnézni Petőfi Sándor és Távolból
Tífusz
A tífusz (kiütéses tífusz, typhus exanthematicus, régebbi nevén flekktífusz) egy olyan fertőző betegség, amit a ruhatetűben élősködő rickettsia (Rickettsia prowazekii) sejtparazita baktérium okoz.
Megnézni Petőfi Sándor és Tífusz
Tízek Társasága
A Tízek Társasága fiatal írók csoportja volt az 1840-es évek második felében, Pesten.
Megnézni Petőfi Sándor és Tízek Társasága
Történettudomány
A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.
Megnézni Petőfi Sándor és Történettudomány
Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.
Megnézni Petőfi Sándor és Tüdőgyulladás
Teleki Sándor (honvédtiszt)
Gróf széki Teleki Sándor József János (Kolozsvár, 1821. január 27. – Nagybánya, 1892. május 18.) 1848–49-es magyar katona, honvédezredes, olasz tábornok, főrendiházi tag és a Petőfi Társaság tagja, Petőfi Sándor „vad grófja”.
Megnézni Petőfi Sándor és Teleki Sándor (honvédtiszt)
Teleki-ház (Marosvásárhely)
A marosvásárhely Teleki-ház (egyes forrásokban Teleki-palota vagy Teleki Domokos-ház) a település belvárosában, a Bernády György téren található U alakú, kétszintes épület.
Megnézni Petőfi Sándor és Teleki-ház (Marosvásárhely)
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Megnézni Petőfi Sándor és Temesvár
Terméskő
A terméskő nyers, faragatlan, csiszolatlan kő, melyet építkezésre, burkolásra, vastag falak hézagainak feltöltésére használnak.
Megnézni Petőfi Sándor és Terméskő
Terrakotta
Feltámasztott fej (Aufgestuetzter Kopf) Szelinski-Singer Anders szobrásznő alkotása (terrakotta, 1978) Hanuman terrakotta szobra (India) A terrakotta (az olasz terracotta, a. m. 'főtt föld' kifejezésből) tisztítás után megformázott és kiégetett agyag, az ókori művészet egyik legfontosabb alapanyaga, átvitt értelemben az égetett agyagszobrok neve.
Megnézni Petőfi Sándor és Terrakotta
Theodor Baillet von Latour
Theodor Franz Baillet von Latour gróf (Linz, 1780. június 15. – Bécs, 1848. október 6.) császári és királyi táborszernagy, 1848 márciusától, az első bécsi forradalom kitörésétől kezdve osztrák császári hadügyminiszter.
Megnézni Petőfi Sándor és Theodor Baillet von Latour
Tigris és hiéna
A Tigris és hiéna („Történeti dráma négy felvonásban”) Petőfi Sándor egyetlen teljes szöveggel fennmaradt színpadi műve.
Megnézni Petőfi Sándor és Tigris és hiéna
Tirol
Tirol egy közép-európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része.
Megnézni Petőfi Sándor és Tirol
Tiszafüred
Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Tiszafüred
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Megnézni Petőfi Sándor és Tokaj
Toldi
A Toldi Arany János elbeszélő költeménye (1846), mely ismertté tette alkotóját, s mellyel a költő felkeltette Petőfi Sándor figyelmét is.
Megnézni Petőfi Sándor és Toldi
Toldy Ferenc
Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.
Megnézni Petőfi Sándor és Toldy Ferenc
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Megnézni Petőfi Sándor és Tolna vármegye
Tolnai Lajos (író)
Tolnai Lajos, születési nevén Hagymássy Lajos (Györköny, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista.
Megnézni Petőfi Sándor és Tolnai Lajos (író)
Tompa Mihály
Szobra Miskolcon Rimaszombati szobra. Holló Barnabás alkotása (1902) Tompa Mihály sírja Hanván Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
Megnézni Petőfi Sándor és Tompa Mihály
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Torda
Trianoni békeszerződés
date.
Megnézni Petőfi Sándor és Trianoni békeszerződés
Trieszt
Trieszt (olaszul Trieste, horvátul és szlovénül Trst, németül Triest) kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger és Szlovénia között, ez utóbbi a várostól közvetlenül délre és keletre található.
Megnézni Petőfi Sándor és Trieszt
Turóc vármegye
Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt.
Megnézni Petőfi Sándor és Turóc vármegye
Tyroler József
Tyroler József (Alsókubin, 1822. – Pest, 1854. október 26.) réz- és acélmetsző, Kossuth-bankók rajzolója és Petőfi Sándor acélmetszetű arcképének készítője.
Megnézni Petőfi Sándor és Tyroler József
Ulánus
A Varsói Hercegség ulánusai (January Suchodolski festménye) Az ulánusok (lengyelül ułan) lengyel eredetű könnyűlovas fegyvernem volt a 18.
Megnézni Petőfi Sándor és Ulánus
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Megnézni Petőfi Sándor és Ungvár
Vachott Sándor
Vachottfalvi Vachott Sándor (Gyöngyös, 1818. november 17. – Pest, 1861. április 9.) költő, író, ügyvéd, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Vahot Imre bátyja.
Megnézni Petőfi Sándor és Vachott Sándor
Vagyóc
Vagyóc (szlovákul Vaďovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
Megnézni Petőfi Sándor és Vagyóc
Vahot Imre
Kerepesi temető: 34/1-1-24.A síron tévesen szerepel 1870 a halál dátumául. Vachottfalvi Vahot Imre (született: Vachott) (Gyöngyös, 1820. február 25. – Budapest, Budaújlak, 1879. február 21.) magyar ügyvéd, színműíró, lapszerkesztő.
Megnézni Petőfi Sándor és Vahot Imre
Vajda János (költő)
Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Vajda János (költő)
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Megnézni Petőfi Sándor és Varsó
Vasvári Pál (történész)
Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 6. vagy július 13.) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
Megnézni Petőfi Sándor és Vasvári Pál (történész)
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Vác
Vájlok Sándor
Vájlok Sándor (Deáki, 1913. november 7. – Budapest, 1991. december 31.) kritikus, művelődéstörténész.
Megnézni Petőfi Sándor és Vájlok Sándor
Váradi Antal
Váradi Antal, születési nevén Weber Antal (Závod, 1854. május 2. – Budapest, 1923. március 5.) bölcseleti doktor, drámaíró, a Kisfaludy Társaság tagja és a Petőfi Társaság főtitkára, udvari tanácsos, országos színművészeti akadémiai igazgató.
Megnézni Petőfi Sándor és Váradi Antal
Várady Antal
Viski Várady Antal (Paszab, 1819. augusztus 2. – Kolta, 1885. november 15.) ügyvéd és földbirtokos, a reformnemzedék tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Várady Antal
Várady Ferenc (színművész)
Várady Ferenc (Nyírbogdány, Szabolcs vármegye, 1820. február 13. – Kolozsvár, 1893. július 23.) színész, színigazgató.
Megnézni Petőfi Sándor és Várady Ferenc (színművész)
Vécsey Károly
Gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Károly (Rzeczniów, 1803. november 24. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Megnézni Petőfi Sándor és Vécsey Károly
Véghelyi Balázs
Véghelyi Balázs (Budapest, 1983. augusztus 22. –) magyar költő, író, szerkesztő, zenész.
Megnézni Petőfi Sándor és Véghelyi Balázs
Vízakna
Sós vizű medence A református templom ortodox templom A Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom külső falfestése A római katolikus templom A Keresztelő Szent János ortodox templom Látkép 1914-ből Vízakna (korábban Vizocna vagy Ocna,, szász nyelven Zâltsbriχ) város Romániában, Szeben megyében.
Megnézni Petőfi Sándor és Vízakna
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Megnézni Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály
Vecseklő
Vecseklő (szlovákul Večelkov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Megnézni Petőfi Sándor és Vecseklő
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Megnézni Petőfi Sándor és Vend nyelv
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Veszprém
Veszprémi Petőfi Színház
A Veszprémi Petőfi Színház a város színházainak egyike.
Megnézni Petőfi Sándor és Veszprémi Petőfi Színház
Victor Hugo
Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Victor Hugo
Voinovich Géza
Voinovich Géza (Debrecen, 1877. március 14. – Budapest, 1952. szeptember 20.) irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Petőfi Sándor és Voinovich Géza
Volapük nyelv
A volapük nyelv nemzetközi közvetítőnyelv, a posteriori jelentős a priori jellegzetességgel, eklektikus, nyelvtana sematikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Volapük nyelv
Voltaire
Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.
Megnézni Petőfi Sándor és Voltaire
Wikiforrás
A Wikiforrás (angolul: Wikisource, régi nevén Project Sourceberg) a Wikimédia Alapítvány által fenntartott Wikipédia webhely azon része, mely eredeti forrásszövegeket tartalmaz, mint amilyenek például az alkotmányok és egyezmények szövegei, vagy a szépirodalmi művek.
Megnézni Petőfi Sándor és Wikiforrás
William Shakespeare
William Shakespeare ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə (Stratford-upon-Avon, 1564. április 26. (keresztelő) – Stratford-upon-Avon, 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.
Megnézni Petőfi Sándor és William Shakespeare
Wlislocki Henrik
Wlislocki Henrik (Heinrich Adalbert von Wlislocki; Brassó, 1856. július 9. – Betlenszentmiklós, 1907. február 19.) erdélyi nyelvész, fordító és etnográfus, tanár.
Megnézni Petőfi Sándor és Wlislocki Henrik
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Megnézni Petőfi Sándor és Zágráb
Zólyom
Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.
Megnézni Petőfi Sándor és Zólyom
Zichy Mihály
Zicsi és zajki Zichy Mihály József Imre (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.) festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője.
Megnézni Petőfi Sándor és Zichy Mihály
Zilahy Károly
Zilahy Károly, teljesebb nevén Zilahy Kiss Károly (Zilah, 1838. október 28. – Buda, 1864. május 15.) hírlapíró és kritikus.
Megnézni Petőfi Sándor és Zilahy Károly
12 pont
A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.
Megnézni Petőfi Sándor és 12 pont
1848-as választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások#1848.
Megnézni Petőfi Sándor és 1848-as választások
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Megnézni Petőfi Sándor és 1848–49-es forradalom és szabadságharc
4483 Petofi
A 4483 Petofi Hungaria típusú színképpel rendelkező Apollo típusú kisbolygó, melyet Petőfi Sándorról neveztek el.
Megnézni Petőfi Sándor és 4483 Petofi
Lásd még
Evangélikus magyarok
- Bajcsy-Zsilinszky Endre
- Bornemissza Gergely
- Brandeisz Elza
- Csáky Mihály (kancellár)
- Darvas József (író)
- Degré Alajos (ügyvéd)
- Font Sándor
- Gömbös Gyula
- Gratz Gusztáv
- Gregersen Guilbrand
- Gyóni Géza
- Győry Loránd
- Hamvas Béla
- Horn Gyula
- Jeszenák János
- Johannes Honterus
- Kossuth Lajos
- Maléter Pál
- Olt Károly
- Péchy Tamás
- Petőfi Sándor
- Purgly Emil
- Reményik Sándor
- Stein Aurél
- Thököly Imre
- Thurzó Imre
- Wigner Jenő
Kiskőrösiek
- Lasztovicza Jenő
- Petőfi Sándor
- Vincze Melinda