Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Perzsa irodalom

Index Perzsa irodalom

Kelileh va Demneh 1429-ben kelt perzsa kéziratos példány, amely a sakált ábrázolja, amint megpróbálja tévútra vezetni az oroszlánt. Topkapi Palota Múzeum, Isztambul, Törökország.

103 kapcsolatok: Abbászida Kalifátus, Abbászidák, Afganisztán, Al-Bírúni, Anatólia, Arab írás, Arisztotelész, Újperzsa nyelv, Asztrológia, Attár, Aveszta, Avicenna, Az Ezeregyéjszaka meséi, Az iszlám története, Üzbegisztán, Óperzsa Birodalom, Bagdad, Buhara, Csokonai Vitéz Mihály, Dari nyelv, Dél-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Dzsalál ad-Dín Rúmí, Emanuel Swedenborg, Firdauszí, Folklór, Franciaország, Friedrich Nietzsche, Gazal, Gaznavidák, Gúridák, Grúz nyelv, Hagiográfia, Háfiz, Hárún ar-Rasíd, Hindi nyelv, Hindusztáni nyelv, Hippokratész, Horászán, I. Dárajavaus perzsa király, I. Khsajársá perzsa király, I. Szelim oszmán szultán, Ikóniumi Szultánság, Ilhánok, India, Indonézia, Irak, Irán, Isztambul, Johann Wolfgang von Goethe, ..., Kabul, Kaszída, Kádzsárok, Képes Géza, Kína, Költészet, Közép-Ázsia, Középkor, Klaudiosz Ptolemaiosz, Legújabb kor, Leiden, Logika, Marokkó, Méd Birodalom, Mogul Birodalom, Nizám, Nizámi, Olasz nyelv, Omajjádok, Omar Hajjám, Oszmán Birodalom, Oszmán-török nyelv, Pakisztán, Pancsatantra, Perszepolisz, Perzsa Birodalom, Posztmodern, Ralph Waldo Emerson, Reviczky Károly, Rusztem, Sáhnáme, Síita iszlám, Seherezádé, Simon Róbert, Svédország, Szafavidák, Szandzsar nagyszeldzsuk szultán, Szádi, Szám, Számánidák, Szászánida Birodalom, Szónoklattan, Szúfizmus, Szeldzsuk-dinasztia, Tádzsikisztán, Török népek, Törökország, Timuridák, Urdu nyelv, Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij, Zarathustra, Zoroasztrizmus, 9. század. Bővíteni index (53 több) »

Abbászida Kalifátus

Az Abbászida Kalifátus közel-keleti és észak-afrikai területeket uraló, középkori muszlim birodalom volt.

Új!!: Perzsa irodalom és Abbászida Kalifátus · Többet látni »

Abbászidák

Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.

Új!!: Perzsa irodalom és Abbászidák · Többet látni »

Afganisztán

Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.

Új!!: Perzsa irodalom és Afganisztán · Többet látni »

Al-Bírúni

Abu Rejhán Muhammad ibn Ahmad al-Bírúni (973–1050 körül) röviden csak al-Bírúni, az iszlám aranykorában élő iráni tudós és polihisztor.

Új!!: Perzsa irodalom és Al-Bírúni · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Perzsa irodalom és Anatólia · Többet látni »

Arab írás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab ábécé.

Új!!: Perzsa irodalom és Arab írás · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Perzsa irodalom és Arisztotelész · Többet látni »

Újperzsa nyelv

A perzsa nyelv (más néven: fárszi nyelv; perzsául: فارسی) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Perzsa irodalom és Újperzsa nyelv · Többet látni »

Asztrológia

Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.

Új!!: Perzsa irodalom és Asztrológia · Többet látni »

Attár

Attár, eredeti nevén Muhammed Ibn Ibrahim Ferid-eddin, (Kerben, 1119 körül – 1229) középkori perzsa misztikus író.

Új!!: Perzsa irodalom és Attár · Többet látni »

Aveszta

Az Aveszta (elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta) a Kr. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, más néven párszi vallás híveinek, Zarathustra követőinek könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke.

Új!!: Perzsa irodalom és Aveszta · Többet látni »

Avicenna

Ibn Szína, teljes nevén: Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína,, (Abu Ali Szína), latinosan: Avicenna (Afsóna, 980. augusztus 22. – Hamadán, 1037. június 21.) világhírű perzsa származású polihisztor.

Új!!: Perzsa irodalom és Avicenna · Többet látni »

Az Ezeregyéjszaka meséi

Szani ol-Molk: Az Ezeregyéjszaka perzsa kiadásának illusztrációja (1849–1856) Az Ezeregyéjszaka meséi (arab: كتاب ألف ليلة وليلة ’Ezer éjszaka és egy éjszaka könyve’, perzsa: هزار و یک شب, török: Bin Bir Gece Masalları, urdu:ایک اور ہزار راتین ولی کتب, héber: אלף לילה ולילה) a legismertebb arab mesegyűjtemény, amelynek különféle változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze.

Új!!: Perzsa irodalom és Az Ezeregyéjszaka meséi · Többet látni »

Az iszlám története

Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.

Új!!: Perzsa irodalom és Az iszlám története · Többet látni »

Üzbegisztán

Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.

Új!!: Perzsa irodalom és Üzbegisztán · Többet látni »

Óperzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.

Új!!: Perzsa irodalom és Óperzsa Birodalom · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Új!!: Perzsa irodalom és Bagdad · Többet látni »

Buhara

A buharai Miri Arab medresze Buhara Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) székhelye az ország déli részén.

Új!!: Perzsa irodalom és Buhara · Többet látni »

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.

Új!!: Perzsa irodalom és Csokonai Vitéz Mihály · Többet látni »

Dari nyelv

A dari nyelv (perzsául: دری, latin átírással Darī, fonetikus kiejtéssel deri) a perzsa nyelv Afganisztánban beszélt változata.

Új!!: Perzsa irodalom és Dari nyelv · Többet látni »

Dél-Ázsia

isbn.

Új!!: Perzsa irodalom és Dél-Ázsia · Többet látni »

Délnyugat-Ázsia

Délnyugat-Ázsia az ázsiai kontinens délnyugati részén elhelyezkedő földrajzi terület.

Új!!: Perzsa irodalom és Délnyugat-Ázsia · Többet látni »

Dzsalál ad-Dín Rúmí

Rumi más jelentéseit lásd: Rumi (egyértelműsítő lap) Dzsalál ad-Dín Rúmí (gyakran Dzsalaladdin Rumi vagy egyszerűen csak Rumi), teljes nevén Dzsalál ad-Dín Muhammad Rúmí, modern perzsa kiejtés alapján Dzsalál ad-Din Mohammad Rumi (perzsául: جلال الدین محمد رومی, tudományos átiratban: Ǧalāl ad-Dīn Muḥammad Rūmī; más néven محمد بلخى Muhammad Balẖī; törökül: Celâleddin Mehmed Rumi; Gúrida Birodalom, Balh, 1207. szeptember 30. – Ikóniumi (Rumi) Szultánság, Konya, 1273. december 17.), a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő.

Új!!: Perzsa irodalom és Dzsalál ad-Dín Rúmí · Többet látni »

Emanuel Swedenborg

Szobra a stockholmi Mária téren Emanuel Swedenborg, eredetileg Emanuel Swedberg (Stockholm, 1688. január 29. – London, 1772. március 29.) svéd tudós, filozófus, teológus, látnok és keresztény misztikus.

Új!!: Perzsa irodalom és Emanuel Swedenborg · Többet látni »

Firdauszí

Firdauszí vagy Firduszi Abul-kászim Manszúr, (934 – 1027) a perzsa irodalom (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője.

Új!!: Perzsa irodalom és Firdauszí · Többet látni »

Folklór

A folklór szóban vagy zenei formában terjedő mesék, mondák, népszokások, dalok, táncok összessége; valamely nép hagyományainak íratlan javainak a hagyomány útján öröklődő tartalma.

Új!!: Perzsa irodalom és Folklór · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Perzsa irodalom és Franciaország · Többet látni »

Friedrich Nietzsche

Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.

Új!!: Perzsa irodalom és Friedrich Nietzsche · Többet látni »

Gazal

A gazal, másképp ghazal vagy gázel (غزل – ġazal) egy arab eredetű irodalmi műfaj, rövid, szerelmesvers-típus.

Új!!: Perzsa irodalom és Gazal · Többet látni »

Gaznavidák

A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.

Új!!: Perzsa irodalom és Gaznavidák · Többet látni »

Gúridák

A Gúrida Birodalom kiterjedése 1200 körül A Gúridák (1148–1215) (perzsa:سلسله غوریان) a Sánszabani családból származó iráni eredetű afgán hegyi törzsfőnökök voltak, akik kezdetben mint a Gaznavidák vazallusai a közép-afganisztáni Gúr hegység környékén alakítottak ki kisebb hatalmi centrumot.

Új!!: Perzsa irodalom és Gúridák · Többet látni »

Grúz nyelv

A grúz nyelv egyéb dél-kaukázusi nyelvekkel A grúz nyelv (grúzul: ქართული ენა, kartuli ena) a kartvél csoportba tartozik.

Új!!: Perzsa irodalom és Grúz nyelv · Többet látni »

Hagiográfia

Cima da Conegliano:Konstantinápolyi Szent Ilona. '''Hagiográfia'''i források szerint az első nikaiai zsinat idején Ilona Jeruzsálembe ment és az ottani keresztények segítségével kereste azt a helyet, ahol Jézust keresztre feszítették. Mélyen a földbe ásva egy sziklaüregben megtalálták Jézus és a két lator keresztjéthttp://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/szentek/1_125.html Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár - Diós István: A szentek élete - Szent Ilona A középkor hagiográfiájának meghatározó alakja Nagy Szent Gergely pápa, aki ''Dialogi de vita et miraculis patrum Italicorum'' című munkájában az itáliai szentek életét akarta megismertetni a keresztény világgal A hagiográfia vagy hagiológia (a görög „hagiosz” (szent) és „grafé” (irat) illetve „logosz” (beszéd, szó) összetételből) a szentek és a szentség hírében elhunytak életének kutatásával, bemutatásával és értékelésével, illetve haláluk utáni hatásukkal és tiszteletükkel foglalkozó tudomány.

Új!!: Perzsa irodalom és Hagiográfia · Többet látni »

Háfiz

Háfiz, teljes nevén Hvádzsa Samsz ad-Dín Muhammad Háfiz-i Sírází, modern perzsa kiejtéssel Hádzse Samsz ad-Din Háfiz-e Sirázi (perzsául (خواجه شمس‌الدین محمد حافظ شیرازی – H̱wāǧa Šams ad-Dīn Muḥammad Ḥāfiz-i Šīrāzī), (Siráz, 1325 körül – 1390) középkori perzsa teológus, misztikus költő. Ismert írói nevén Háfiz (حافظ, Ḥāfeẓ, 'az emlékező; a (biztonságos) őrző), perzsa lírai költő volt, akinek összegyűjtött műveit sok iráni a perzsa irodalom csúcsának tekinti. Művei gyakran megtalálhatók a perzsa nyelvű világ lakóinak otthonában, akik verseit kívülről megtanulják, és mindennapi közmondásokként és szólásokként használják. Élete és versei számos elemzés, kommentár és értelmezés tárgyává váltak, és jobban befolyásolták a 14. század utáni perzsa irodalmat, mint bármely más perzsa szerző Háfiz leginkább Dívánjáról ismert, amely fennmaradt verseinek valószínűleg halála után összeállított gyűjteménye. Művei antinomikusnak és a „teozófiai” kifejezés középkori használatával jellemezhetőek; a teozófia kifejezést a 13. és 14. században a csak a szent könyvek által ihletett (a teológiától megkülönböztetett) szerzők misztikus műveinek megjelölésére használták. Háfiz elsősorban a lírai költészet vagy gazal irodalmi műfajában írt, amely ideális stílus az isteni ihlet extázisának kifejezésére a szerelmes versek misztikus formájában. Szufi volt. Gazaljainak témái közé tartozik a szerelem, a hit, és istenszeretet, emellett és a képmutatás leleplezése, műveiben a bor és könnyű élet dicsőítésével foglalkozik, legtöbbször az extázist és a korlátoktól való megszabadulás örömeit mutatja be, akár a tényleges világi felszabadulásban, akár a szerelmes hangján, ahol már az isteni szerelemről beszél.Shaida, Khalid Hameed (2014). Hafiz, Drunk with God: Selected Odes. Xlibris Corporation. p. 5. Perzsa nyelvre gyakorolt hatása a versei által történő jóslásban (perzsa: فال حافظ, fāl-e hāfez, némileg hasonló a sortes vergilianae római hagyományához), valamint verseinek gyakori felhasználásában a perzsa hagyományos zenékben, képzőművészetben és a perzsa kalligráfiában jelenik meg. Sírja szülőhelyén, Sirázban található. Verseinek átdolgozásai, utánzatai és fordításai minden nagyobb nyelven megjelentek.

Új!!: Perzsa irodalom és Háfiz · Többet látni »

Hárún ar-Rasíd

Hárún ar-Rasíd (arab betűkkel هارون‌ الرشید – Hārūn ar-Rašīd; Rajj, 763. március 17. vagy 766 februárja – Túsz, 809. március 24., 146. oldal), Abu Abdalláh al-Mahdi kisebbik fia, Músza al-Hádi öccse volt az Abbászida-dinasztia ötödik kalifája (uralkodott 786-tól haláláig).

Új!!: Perzsa irodalom és Hárún ar-Rasíd · Többet látni »

Hindi nyelv

A hindi nyelv (dévanágari: हिन्दी / IAST: hindī) India egyik hivatalos nyelve.

Új!!: Perzsa irodalom és Hindi nyelv · Többet látni »

Hindusztáni nyelv

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hindi nyelv.

Új!!: Perzsa irodalom és Hindusztáni nyelv · Többet látni »

Hippokratész

Kószi Hippokratész, (Kosz, Kr. e. 460 – Larissza, Kr. e. 377 körül) ókori görög orvos, a kószi orvosi iskola vezetője, természettudományos író, antropológus.

Új!!: Perzsa irodalom és Hippokratész · Többet látni »

Horászán

Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.

Új!!: Perzsa irodalom és Horászán · Többet látni »

I. Dárajavaus perzsa király

Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.

Új!!: Perzsa irodalom és I. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »

I. Khsajársá perzsa király

Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e. 486-tól haláláig az Akhaimenidák dinasztiájából.

Új!!: Perzsa irodalom és I. Khsajársá perzsa király · Többet látni »

I. Szelim oszmán szultán

I.

Új!!: Perzsa irodalom és I. Szelim oszmán szultán · Többet látni »

Ikóniumi Szultánság

Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között.

Új!!: Perzsa irodalom és Ikóniumi Szultánság · Többet látni »

Ilhánok

Az Ilhánok, vagy Ilhánidák (1256–1335) (törökül: İlhanlılar, perzsa: سلسله ایلخانی,mongolul: Ил Хан улс, egyszerűsített kínai: 伊 儿 汗国, tradicionális kínai: 伊 儿 汗国,pinjin: Yī'ér Han "guo), a Mongol Birodalom bázisán létrejött kánság, amely meghódította Perzsiát a 13.

Új!!: Perzsa irodalom és Ilhánok · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: Perzsa irodalom és India · Többet látni »

Indonézia

Indonézia (indonézül Republik Indonesia) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában.

Új!!: Perzsa irodalom és Indonézia · Többet látni »

Irak

Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.

Új!!: Perzsa irodalom és Irak · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Perzsa irodalom és Irán · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: Perzsa irodalom és Isztambul · Többet látni »

Johann Wolfgang von Goethe

(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.

Új!!: Perzsa irodalom és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »

Kabul

Kabul (perzsa nyelven: کابل) Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található.

Új!!: Perzsa irodalom és Kabul · Többet látni »

Kaszída

A kaszída az arab irodalom egyik eredeti, nagyra becsült lírai műfaja.

Új!!: Perzsa irodalom és Kaszída · Többet látni »

Kádzsárok

A Kádzsárok (perzsa nyelven: سلسله قاجار, angol átírásban Qajar) északkelet-iráni nomád turkománok voltak, akik harcias életmódjukkal fokozatosan meghódították Perzsia területeit.

Új!!: Perzsa irodalom és Kádzsárok · Többet látni »

Képes Géza

Képes Géza (Mátészalka, 1909. február 1. – Budapest, 1989. augusztus 19.) költő, műfordító, tanár, a Magvető Könyvkiadó egyik alapítója és igazgatója.

Új!!: Perzsa irodalom és Képes Géza · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Perzsa irodalom és Kína · Többet látni »

Költészet

A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.

Új!!: Perzsa irodalom és Költészet · Többet látni »

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.

Új!!: Perzsa irodalom és Közép-Ázsia · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Perzsa irodalom és Középkor · Többet látni »

Klaudiosz Ptolemaiosz

Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.

Új!!: Perzsa irodalom és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »

Legújabb kor

A legújabb kor bizonyos történelmi felfogás szerint azt a történelmi korszakot jelöli, amely az újkor után következik.

Új!!: Perzsa irodalom és Legújabb kor · Többet látni »

Leiden

Leiden (régi holland írásmóddal: Leyden, régi magyar nevén: Lejda) város és alapfokú közigazgatási egység, azaz község Hollandia Dél-Holland tartományában.

Új!!: Perzsa irodalom és Leiden · Többet látni »

Logika

A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Új!!: Perzsa irodalom és Logika · Többet látni »

Marokkó

Marokkó (hivatalos nevén Marokkói Királyság) arab állam Északnyugat-Afrikában. Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédja északon Spanyolország (Ceuta, Melilla), keleten Algéria, délen Nyugat-Szahara, amely marokkói megszállás alatt áll. Marokkó 1956 óta független, és az 1992-es alkotmány értelmében alkotmányos monarchia. 2020 táján Afrika ötödik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, és jelentős befolyással Afrikában és az arab világban egyaránt; a globális ügyekben pedig középhatalomnak számít. Tagja az ENSZ-nek, a frankofón államoknak, az Arab Ligának, a Mediterrán Uniónak és az Afrikai Uniónak.

Új!!: Perzsa irodalom és Marokkó · Többet látni »

Méd Birodalom

Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.

Új!!: Perzsa irodalom és Méd Birodalom · Többet látni »

Mogul Birodalom

A Mogul Birodalom (perzsa önelnevezés: گورکانی Gurakâni; urdu: مغلیہ سلطنت Muġalīah Sulṭanat) észak-indiai muszlim birodalom volt Agra központtal, amit a mongol-török Bábur – Timur Lenk leszármazottja – alapított.

Új!!: Perzsa irodalom és Mogul Birodalom · Többet látni »

Nizám

Hiderábád Aszafita zászlaja A nizám egy ősi indiai uralkodói cím, amely a Nizam-al-Mulk kifejezés rövidítéséből alakult ki.

Új!!: Perzsa irodalom és Nizám · Többet látni »

Nizámi

Nizámi, teljes nevén Abu Mohammed bin Juszuf Nizám ed-din (1141 – 1209. március 12.) középkori perzsa költő.

Új!!: Perzsa irodalom és Nizámi · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Perzsa irodalom és Olasz nyelv · Többet látni »

Omajjádok

I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).

Új!!: Perzsa irodalom és Omajjádok · Többet látni »

Omar Hajjám

Omar Hajjám (Omar Khajjám; Nisápúr, 1048. május 18. — 1131. december 4.) perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász.

Új!!: Perzsa irodalom és Omar Hajjám · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Perzsa irodalom és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oszmán-török nyelv

Az oszmán-török nyelv (لسان عثمانی lisân-ı Osmânî, törökül: Osmanlıca vagy Osmanlı Türkçesi) a török nyelv egy változata, melyet az Oszmán Birodalomban használtak adminisztratív, illetve irodalmi nyelvként.

Új!!: Perzsa irodalom és Oszmán-török nyelv · Többet látni »

Pakisztán

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.

Új!!: Perzsa irodalom és Pakisztán · Többet látni »

Pancsatantra

Illusztráció 15. századi perzsa kéziratból. A sakál manipulálja az oroszlánt A Pancsatantra (szanszkrit पञ्चतन्त्र, (pʌɲʧʌtʌntɽʌ), magyarul szó szerint: „öt elv”) szanszkrit nyelvű, indiai állatmese-gyűjtemény a 2–3. századból.

Új!!: Perzsa irodalom és Pancsatantra · Többet látni »

Perszepolisz

Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.

Új!!: Perzsa irodalom és Perszepolisz · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Új!!: Perzsa irodalom és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Posztmodern

A posztmodern széles körű mozgalom, amely a 20. század közepén és végén alakult ki a filozófia, a művészet, az építészet és a kritika területén, jelezve az eltérést a modernizmustól.

Új!!: Perzsa irodalom és Posztmodern · Többet látni »

Ralph Waldo Emerson

Ralph Waldo Emerson (Boston, Massachusetts, 1803. május 25. – Concord, Massachusetts, 1882. április 27.) amerikai esszéíró, költő, unitárius lelkész és a transzcendentalista mozgalom vezetője a 19. század elején.

Új!!: Perzsa irodalom és Ralph Waldo Emerson · Többet látni »

Reviczky Károly

Reviczky Károly Imre (Revisnye, Árva vármegye, 1737 – Bécs, 1793. augusztus 10.) magyar főúr, politikus, diplomata, berlini követ, császári miniszter, a Reviczky család tagja.

Új!!: Perzsa irodalom és Reviczky Károly · Többet látni »

Rusztem

A RusztemA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név férfinév perzsa eredetű, jelentése: vidéki.Ladó-Bíró, 108.

Új!!: Perzsa irodalom és Rusztem · Többet látni »

Sáhnáme

A Sáhnáme, (perzsa nyelven:شاهنامه átírásokban: Šāhnāmeh, Shahnama, Šahname, Shaahnaameh, Şahname) azaz a Királyok Könyve költői epikus mű, amelyet Firdauszí perzsa költő írt kb.

Új!!: Perzsa irodalom és Sáhnáme · Többet látni »

Síita iszlám

A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.

Új!!: Perzsa irodalom és Síita iszlám · Többet látni »

Seherezádé

Szani ol-Molk: Az Ezeregyéjszaka perzsa kiadásának illusztrációja (1849–1856) Seherezádé (átiratban: Šahrzād) a főszereplője Az Ezeregyéjszaka meséi című regénysorozatnak.

Új!!: Perzsa irodalom és Seherezádé · Többet látni »

Simon Róbert

Simon Róbert (Párizs, 1939. június 23. –) magyar történész, orientalista, műfordító.

Új!!: Perzsa irodalom és Simon Róbert · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Perzsa irodalom és Svédország · Többet látni »

Szafavidák

A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.

Új!!: Perzsa irodalom és Szafavidák · Többet látni »

Szandzsar nagyszeldzsuk szultán

Szandzsar (سنجر), muszlim nevén Abu l-Hárisz Ahmad (أبو الحارث أحمد), uralkodói nevein Adud ad-Daula (عضد الدولة), Burhán Amír al-Muminín (برهان أمير المؤمنين) és Muizz ad-Dunja va d-Dín (معز الدنيا والدين, Szindzsár, 1084 vagy 1086 novembere – Merv, 1157 tavasza) a Szeldzsuk-család tagja, Maliksáh nagyszeldzsuk szultán fia, Horászán alárendelt szultánja (1097–1118), majd 1119-től haláláig nagyszeldzsuk szultán volt.

Új!!: Perzsa irodalom és Szandzsar nagyszeldzsuk szultán · Többet látni »

Szádi

Moszleho'D-dín Sza'dí a perzsa klasszikus költészet legmarkánsabb alakjainak egyike, akit a perzsák Firdauszí és Háfiz mellett legnagyobb költőjüknek tartanak.

Új!!: Perzsa irodalom és Szádi · Többet látni »

Szám

A szám matematikai fogalom, mennyiségek leírására használatos.

Új!!: Perzsa irodalom és Szám · Többet látni »

Számánidák

A Számánidák egy közép-ázsiai (közelebbről tádzsik) származású emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 819-től egészen a Karahánida hódításig 999-ben.

Új!!: Perzsa irodalom és Számánidák · Többet látni »

Szászánida Birodalom

A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.

Új!!: Perzsa irodalom és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Szónoklattan

A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.

Új!!: Perzsa irodalom és Szónoklattan · Többet látni »

Szúfizmus

Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.

Új!!: Perzsa irodalom és Szúfizmus · Többet látni »

Szeldzsuk-dinasztia

A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.

Új!!: Perzsa irodalom és Szeldzsuk-dinasztia · Többet látni »

Tádzsikisztán

Tádzsikisztán (tádzsikul: Тоҷикистон), hivatalosan Tádzsik Köztársaság (Ҷумҳурии Тоҷикистон) tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Ázsiában, Magyarországnál másfélszer nagyobb területtel.

Új!!: Perzsa irodalom és Tádzsikisztán · Többet látni »

Török népek

A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze.

Új!!: Perzsa irodalom és Török népek · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Új!!: Perzsa irodalom és Törökország · Többet látni »

Timuridák

A Timuridák (perzsául: |تیموریان, önelnevezés: Gurkānī) Perzsiában és Közép-Ázsiában uralkodó dinasztia 1370-1507 közötti időszakban.

Új!!: Perzsa irodalom és Timuridák · Többet látni »

Urdu nyelv

Az urdu (اُردو, urdū) vagy lashkari (لشکری) nyelv Pakisztánban és Indiában hivatalos.

Új!!: Perzsa irodalom és Urdu nyelv · Többet látni »

Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij

Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij (Bagdadi, 1893. július 19. – Moszkva, 1930. április 14.) szovjet-orosz költő, drámaíró, az orosz futurizmus egyik szülőatyja.

Új!!: Perzsa irodalom és Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij · Többet látni »

Zarathustra

Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia) ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek.

Új!!: Perzsa irodalom és Zarathustra · Többet látni »

Zoroasztrizmus

Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.

Új!!: Perzsa irodalom és Zoroasztrizmus · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: Perzsa irodalom és 9. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »