Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: A hazug paradoxona, Antinómia, Banach–Tarski-paradoxon, Bentley-paradoxon, Csipkerózsika-paradoxon, Curry paradoxonja, Epimenidész-paradoxon, EPR-paradoxon, Fekete lyuk, Felfedezés, Filozófia, Fizika, Fraktál, Garai-paradoxon, Gábriel harsonája, Geometria, Grelling–Nelson-paradoxon, Halmaz (matematika), Halmazelmélet, Hilbert Grand Hotel-paradoxonja, Időparadoxon, Ikerparadoxon, Indirekt bizonyítás, Következtetési paradoxon, Kizárt harmadik elve, Koch-pehely, Korreláció, Lóparadoxon, Logika, Loxodroma, Mandelbrot-halmaz, Matematika, Monty Hall-paradoxon, Mpemba-paradoxon, Navigációs paradoxon, Négyzetszámok, Olbers-paradoxon, Ortodroma, Pszichológia, Russell-paradoxon, Schrödinger macskája, Statisztika, Születésnap-paradoxon, Thészeusz hajója, Tudomány, Valószínűségszámítás, Végtelen, Willard van Orman Quine, Zénón paradoxonjai, 1962.
A hazug paradoxona
A logikában és a nyelvfilozófiában a hazug paradoxona témaköre olyan kijelentő mondatokhoz kapcsolódó problémák gyűjteménye, mint.
Új!!: Paradoxon és A hazug paradoxona · Többet látni »
Antinómia
Az antinómia (görög jelentése: ellentmondás a törvényben) egy filozófiai fogalom, de emellett – hasonló értelemben – használatos a matematikában is, ahol az ellentmondás, a halmazelméleti antinómia és a paradoxon fogalmával kapcsolatos.
Új!!: Paradoxon és Antinómia · Többet látni »
Banach–Tarski-paradoxon
A Banach–Tarski-paradoxon „szemléltetése”. Egy gömböt fel lehet darabolni olyan darabokra, hogy abból két, ugyanakkora gömb rakható össze A (Hausdorff–)Banach–Tarski-paradoxon egy bizonyított matematikai tétel, mely szerint egy 3 dimenziós, tömör gömböt a kiválasztási axióma felhasználásával fel lehet vágni véges sok olyan (nem mérhető) darabra, amelyekből két, az eredeti gömbbel megegyező méretű tömör gömböt lehet összeállítani.
Új!!: Paradoxon és Banach–Tarski-paradoxon · Többet látni »
Bentley-paradoxon
Isaac Newton gravitációelméletének paradoxonja, melynek fő kérdése, hogy a világegyetem véges-e vagy végtelen.
Új!!: Paradoxon és Bentley-paradoxon · Többet látni »
Csipkerózsika-paradoxon
A Csipkerózsika-paradoxon egy valószínűségszámítási probléma: egy alvó személyt egy érme feldobása alapján egyszer vagy kétszer felébresztünk, és megkérdezzük, hogy mekkora a szubjektív valószínűsége, hogy fejet dobtunk.
Új!!: Paradoxon és Csipkerózsika-paradoxon · Többet látni »
Curry paradoxonja
Curry paradoxonja a naiv halmazelméletben és a matematikai logikában működő paradoxon, amely segítségével tetszőleges állítás levezethető egy önhivatkozó definíció és néhány látszólag ártalmatlan levezetési szabály segítségével.
Új!!: Paradoxon és Curry paradoxonja · Többet látni »
Epimenidész-paradoxon
Az Epimenidész-paradoxon egy logikai paradoxon, számos változata közismert, az egyik legismertebb változata Douglas R. Hofstadter Gödel, Escher, Bach című könyvében olvasható (a fordítás nem a magyar változatból származik): A kérdés: igaz-e Epimenidész állítása? A paradoxon a Kr. e. 600.
Új!!: Paradoxon és Epimenidész-paradoxon · Többet látni »
EPR-paradoxon
Az EPR-paradoxon (Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon) a kvantummechanika egyik nevezetes gondolatkísérlete, amelynek eredeti célja az elmélet nem-teljes voltának demonstrálása volt, később pedig a kísérleti ellenőrzésében játszott szerepet.
Új!!: Paradoxon és EPR-paradoxon · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Paradoxon és Fekete lyuk · Többet látni »
Felfedezés
A felfedezés egy meglévő, korábban ismeretlen jelenség, földrajzi hely stb.
Új!!: Paradoxon és Felfedezés · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Paradoxon és Filozófia · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Paradoxon és Fizika · Többet látni »
Fraktál
A fraktálok végtelenül komplex geometriai alakzatok, amelyek két gyakori, jellemző tulajdonsággal rendelkeznek.
Új!!: Paradoxon és Fraktál · Többet látni »
Garai-paradoxon
Garai László meghatározása szerint paradoxon akkor lép fel ha a tényezők között, amelyek meghatározott viszonyban vannak egymással, szerepel maga ez a viszony is.
Új!!: Paradoxon és Garai-paradoxon · Többet látni »
Gábriel harsonája
Gábriel harsonája egy végtelen felszínű, de véges térfogatú test, amelyet Evangelista Torricelli olasz matematikus fedezett fel.
Új!!: Paradoxon és Gábriel harsonája · Többet látni »
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Új!!: Paradoxon és Geometria · Többet látni »
Grelling–Nelson-paradoxon
A Grelling–Nelson-paradoxon egy szemantikus paradoxon, amit 1908-ban fogalmazott meg Kurt Grelling és Leonard Nelson.
Új!!: Paradoxon és Grelling–Nelson-paradoxon · Többet látni »
Halmaz (matematika)
A halmaz a matematika egyik legalapvetőbb fogalma, melyet leginkább az „összesség”, „sokaság” szavakkal tudunk körülírni (egy Georg Cantor által adott körülírását ld. lentebb); de mivel igazából alapfogalom, így nem tartjuk definiálandónak.
Új!!: Paradoxon és Halmaz (matematika) · Többet látni »
Halmazelmélet
A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.
Új!!: Paradoxon és Halmazelmélet · Többet látni »
Hilbert Grand Hotel-paradoxonja
A végtelen mennyiségek paradox viselkedését demonstrálja a Grand Hotel-paradoxon, amely a német matematikus, David Hilbert nevéhez fűződik.
Új!!: Paradoxon és Hilbert Grand Hotel-paradoxonja · Többet látni »
Időparadoxon
Az időparadoxon vagy időutazás-paradoxon egy az időutazással kapcsolatos paradoxon.
Új!!: Paradoxon és Időparadoxon · Többet látni »
Ikerparadoxon
Az ikerparadoxon vagy óraparadoxon egy, a speciális relativitáselméletben fellépő különös jelenség: ha két megfigyelő összehangolt órákkal ugyanabból a pontból indulva különböző mozgást végez, akkor következő találkozásukkor az óráik nem feltétlenül fogják ugyanazt mutatni.
Új!!: Paradoxon és Ikerparadoxon · Többet látni »
Indirekt bizonyítás
A matematikában és a logikában indirekt bizonyításnak nevezzük azt a fajta bizonyítást, amelyben feltesszük a bizonyítani kívánt állítás tagadását, majd ebből szabályos logikai lépések útján ellentmondásra jutunk valamilyen ismert ténnyel.
Új!!: Paradoxon és Indirekt bizonyítás · Többet látni »
Következtetési paradoxon
A következtetési paradoxon egy logikai paradoxon, amely annyit jelent, hogy logikában egymásnak ellentmondó feltételezésekből (premisszák) bármilyen következtetés levezethető.
Új!!: Paradoxon és Következtetési paradoxon · Többet látni »
Kizárt harmadik elve
A kizárt harmadik elve a logika történetében többféleképpen megfogalmazott alapelv.
Új!!: Paradoxon és Kizárt harmadik elve · Többet látni »
Koch-pehely
#ÁTIRÁNYÍTÁS Koch-görbe.
Új!!: Paradoxon és Koch-pehely · Többet látni »
Korreláció
A matematikában (a statisztikában) a korreláció jelzi két tetszőleges érték közötti lineáris kapcsolat nagyságát és irányát (avagy ezek egymáshoz való viszonyát).
Új!!: Paradoxon és Korreláció · Többet látni »
Lóparadoxon
A ló-paradoxon a minden ló azonos színű állítás (téves) bizonyításán alapul (nem tévesztendő össze az analitikus filozófia ún. lóproblémájával, mely Gottlob Frege és Bano Kerry egy vitájában került elő).
Új!!: Paradoxon és Lóparadoxon · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Paradoxon és Logika · Többet látni »
Loxodroma
A loxodroma egy gömb felületére írt csavarvonal.
Új!!: Paradoxon és Loxodroma · Többet látni »
Mandelbrot-halmaz
komplex számsíkbanhttps://www.youtube.com/watch?v.
Új!!: Paradoxon és Mandelbrot-halmaz · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Paradoxon és Matematika · Többet látni »
Monty Hall-paradoxon
Az autót keresvén a 3. ajtót választjuk, erre Monty megmutatja, hogy az 1. ajtó mögött kecske van, és megkérdi, akarunk-e váltani. Jobbak az esélyeink, ha váltunk. A Monty Hall-paradoxon egy valószínűségi paradoxon, ami az Amerikai Egyesült Államokban futott Let's Make a Deal (Kössünk üzletet) című televíziós vetélkedő utolsó feladatán alapul, nevét a vetélkedő műsorvezetőjéről, Monty Hallról kapta.
Új!!: Paradoxon és Monty Hall-paradoxon · Többet látni »
Mpemba-paradoxon
Mpemba-paradoxon grafikonja A Mpemba-paradoxon a víznek azt a különleges tulajdonságát állapítja meg, hogy azonos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint a hideg víz.
Új!!: Paradoxon és Mpemba-paradoxon · Többet látni »
Navigációs paradoxon
jobbra A navigációs paradoxon (látszólagos ellentmondás) egyik része az, hogy a Mercator-térképen egyenesként látható loxodroma hosszabb, mint a görbe ortodroma.
Új!!: Paradoxon és Navigációs paradoxon · Többet látni »
Négyzetszámok
A számelméletben négyzetszámon vagy teljes négyzeten (teljes második hatványon) olyan egész számot értenek, amely felírható valamely egész szám négyzeteként, más szóval egy egész szám önmagával vett szorzataként, második hatványaként.
Új!!: Paradoxon és Négyzetszámok · Többet látni »
Olbers-paradoxon
thumb Az Olbers-paradoxon (vagy fotometriai paradoxon) Heinrich Wilhelm Olbers német csillagász által 1826-ban megfogalmazott fizikai paradoxon, amelyet korábban Johannes Kepler (1610-ben), valamint Halley és Cheseaux (a 18. században) is leírt.
Új!!: Paradoxon és Olbers-paradoxon · Többet látni »
Ortodroma
Az ortodroma, vagy ortodromikus távolság, a földfelszín két pontja közötti legrövidebb távolsága amit Föld felszínén a két pontot összekötő főkör mentén mérünk.
Új!!: Paradoxon és Ortodroma · Többet látni »
Pszichológia
Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.
Új!!: Paradoxon és Pszichológia · Többet látni »
Russell-paradoxon
Bertrand Russell 1901-ben felfedezte, hogy a matematika akkori naiv halmazelméleti és logikai megalapozása a róla elnevezett Russell-paradoxont is tartalmazza.
Új!!: Paradoxon és Russell-paradoxon · Többet látni »
Schrödinger macskája
A Schrödinger macskája Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződő gondolatkísérlet.
Új!!: Paradoxon és Schrödinger macskája · Többet látni »
Statisztika
A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
Új!!: Paradoxon és Statisztika · Többet látni »
Születésnap-paradoxon
A születésnap-paradoxon az a jelenség, miszerint megdöbbentően nagy az elméleti valószínűsége annak, hogy viszonylag kevés, egy szobában tartózkodó személy közül lesz kettő, akiknek a születésnapja azonos hónap azonos sorszámú napjára esik.
Új!!: Paradoxon és Születésnap-paradoxon · Többet látni »
Thészeusz hajója
„Thészeusz hajója” (15. századi itáliai festmény) Thészeusz hajója (más néven Thészeusz-paradoxon, ritkábban „Thészeusz hajója-paradoxon”) egy olyan filozófiai kérdésfelvetés, amelyre több, önmagában helytálló, egymással egyenértékű, de egymásnak ellentmondó válasz is adható.
Új!!: Paradoxon és Thészeusz hajója · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Paradoxon és Tudomány · Többet látni »
Valószínűségszámítás
A valószínűségszámítás a matematika egyik ága.
Új!!: Paradoxon és Valószínűségszámítás · Többet látni »
Végtelen
A végtelen jele különböző betűtípusokkal A végtelen kifejezés több elkülöníthető, a teológiában, filozófiában és a matematikában előforduló fogalomra utal.
Új!!: Paradoxon és Végtelen · Többet látni »
Willard van Orman Quine
Willard van Orman Quine (Akron, Ohio, 1908. június 25. – Boston, Massachusetts, 2000. december 25.) amerikai filozófus, logikus, nevéhez fűződik több olyan híres elmélet a nyelvfilozófia területéről, mint például a Duhem–Quine-tézis, a radikális fordítás elmélete, vagy a referencia problémája, azaz a Quine-paradoxon.
Új!!: Paradoxon és Willard van Orman Quine · Többet látni »
Zénón paradoxonjai
minába kerültPlatón: Alkibiadész I. 119 A Zénón paradoxonjainak azokat a paradoxonokat nevezzük, amelyeket az eleai Zénón ötlött ki Parmenidész elméletének alátámasztására, miszerint az érzékek által alkotott kép félrevezető, konkrétabban, hogy a mozgás csak illúzió, valójában nem létezik.
Új!!: Paradoxon és Zénón paradoxonjai · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Paradoxon és 1962 · Többet látni »
