Közötti hasonlóságok Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovenszka krajina
Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovenszka krajina 47 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Antant, Bécs, Budapest, Csehszlovákia, Egyesült Királyság, Első világháború, Evangélikus kereszténység, Franciaország, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Horvátok, Iszlám, Jászi Oszkár, Június 4., Jugoszlávia, Karintia, Kálvinizmus, Károlyi Mihály (miniszterelnök), Kiegyezés, Krajna (Szlovénia), Latin nyelv, Ljubljana, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Magyarországi Tanácsköztársaság, Német nyelv, Németek, November 3., ..., Olaszország, Oroszország, Románok, Stájerország, Svájc, Szent Korona, Szerbek, Szláv népek, Szlovák nyelv, Szlovén nyelv, Szlovének, Trianoni békeszerződés, Zala vármegye, Zsidók, 18. század, 19. század, 20. század. Bővíteni index (17 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Osztrák–Magyar Monarchia · Amerikai Egyesült Államok és Szlovenszka krajina ·
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Antant és Osztrák–Magyar Monarchia · Antant és Szlovenszka krajina ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Osztrák–Magyar Monarchia · Bécs és Szlovenszka krajina ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Osztrák–Magyar Monarchia · Budapest és Szlovenszka krajina ·
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Csehszlovákia és Osztrák–Magyar Monarchia · Csehszlovákia és Szlovenszka krajina ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Egyesült Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia · Egyesült Királyság és Szlovenszka krajina ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Osztrák–Magyar Monarchia · Első világháború és Szlovenszka krajina ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Osztrák–Magyar Monarchia · Evangélikus kereszténység és Szlovenszka krajina ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Osztrák–Magyar Monarchia · Franciaország és Szlovenszka krajina ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Osztrák–Magyar Monarchia · Habsburg Birodalom és Szlovenszka krajina ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és Osztrák–Magyar Monarchia · Habsburg-ház és Szlovenszka krajina ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Osztrák–Magyar Monarchia · Horvátok és Szlovenszka krajina ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Osztrák–Magyar Monarchia · Iszlám és Szlovenszka krajina ·
Jászi Oszkár
Jászi Oszkár (született Jakubovits Oszkár) (Nagykároly, 1875. március 2. – Oberlin, USA, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi tanár.
Jászi Oszkár és Osztrák–Magyar Monarchia · Jászi Oszkár és Szlovenszka krajina ·
Június 4.
Névnapok: Bulcsú + Tormás, Kerény, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerubina.
Június 4. és Osztrák–Magyar Monarchia · Június 4. és Szlovenszka krajina ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Jugoszlávia és Osztrák–Magyar Monarchia · Jugoszlávia és Szlovenszka krajina ·
Karintia
Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.
Karintia és Osztrák–Magyar Monarchia · Karintia és Szlovenszka krajina ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Kálvinizmus és Osztrák–Magyar Monarchia · Kálvinizmus és Szlovenszka krajina ·
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.
Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Osztrák–Magyar Monarchia · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szlovenszka krajina ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia · Kiegyezés és Szlovenszka krajina ·
Krajna (Szlovénia)
Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.
Krajna (Szlovénia) és Osztrák–Magyar Monarchia · Krajna (Szlovénia) és Szlovenszka krajina ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Latin nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia · Latin nyelv és Szlovenszka krajina ·
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Ljubljana és Osztrák–Magyar Monarchia · Ljubljana és Szlovenszka krajina ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyar nyelv és Szlovenszka krajina ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyarok és Szlovenszka krajina ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyarország és Szlovenszka krajina ·
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Magyarországi Tanácsköztársaság és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyarországi Tanácsköztársaság és Szlovenszka krajina ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Német nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia · Német nyelv és Szlovenszka krajina ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Németek és Osztrák–Magyar Monarchia · Németek és Szlovenszka krajina ·
November 3.
Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.
November 3. és Osztrák–Magyar Monarchia · November 3. és Szlovenszka krajina ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Olaszország és Osztrák–Magyar Monarchia · Olaszország és Szlovenszka krajina ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Oroszország és Osztrák–Magyar Monarchia · Oroszország és Szlovenszka krajina ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Osztrák–Magyar Monarchia és Románok · Románok és Szlovenszka krajina ·
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Osztrák–Magyar Monarchia és Stájerország · Stájerország és Szlovenszka krajina ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Osztrák–Magyar Monarchia és Svájc · Svájc és Szlovenszka krajina ·
Szent Korona
date.
Osztrák–Magyar Monarchia és Szent Korona · Szent Korona és Szlovenszka krajina ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbek · Szerbek és Szlovenszka krajina ·
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Osztrák–Magyar Monarchia és Szláv népek · Szláv népek és Szlovenszka krajina ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovák nyelv · Szlovák nyelv és Szlovenszka krajina ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovén nyelv · Szlovén nyelv és Szlovenszka krajina ·
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovének · Szlovének és Szlovenszka krajina ·
Trianoni békeszerződés
date.
Osztrák–Magyar Monarchia és Trianoni békeszerződés · Szlovenszka krajina és Trianoni békeszerződés ·
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Osztrák–Magyar Monarchia és Zala vármegye · Szlovenszka krajina és Zala vármegye ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Osztrák–Magyar Monarchia és Zsidók · Szlovenszka krajina és Zsidók ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Osztrák–Magyar Monarchia · 18. század és Szlovenszka krajina ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Osztrák–Magyar Monarchia · 19. század és Szlovenszka krajina ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és Osztrák–Magyar Monarchia · 20. század és Szlovenszka krajina ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovenszka krajina
- Mi van a közös Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovenszka krajina
- Közötti hasonlóságok Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovenszka krajina
Összehasonlítását Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovenszka krajina
Osztrák–Magyar Monarchia 304 kapcsolatokat, ugyanakkor Szlovenszka krajina 278. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 8.08% = 47 / (304 + 278).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovenszka krajina. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: