Közötti hasonlóságok Olomouc és Znojmo
Olomouc és Znojmo 10 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Csehország, Harmincéves háború, I. Mátyás magyar király, Jobst német király, Morvaország, Német nyelv, Přemysl-ház, Prága, Zsigmond magyar király.
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Olomouc · Bécs és Znojmo ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Olomouc · Csehország és Znojmo ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és Olomouc · Harmincéves háború és Znojmo ·
I. Mátyás magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és Olomouc · I. Mátyás magyar király és Znojmo ·
Jobst német király
Morva Jobst, más néven Jodok, magyarosan Józsa (1351. január 29. – Brünn, 1411. január 18. 124. oldal) 1375-től morva őrgróf, 1410-től német király a Luxemburg-házból.
Jobst német király és Olomouc · Jobst német király és Znojmo ·
Morvaország
Európai Unióban id.
Morvaország és Olomouc · Morvaország és Znojmo ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Német nyelv és Olomouc · Német nyelv és Znojmo ·
Přemysl-ház
A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak.
Olomouc és Přemysl-ház · Přemysl-ház és Znojmo ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Olomouc és Prága · Prága és Znojmo ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Olomouc és Zsigmond magyar király · Znojmo és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Olomouc és Znojmo
- Mi van a közös Olomouc és Znojmo
- Közötti hasonlóságok Olomouc és Znojmo
Összehasonlítását Olomouc és Znojmo
Olomouc 183 kapcsolatokat, ugyanakkor Znojmo 58. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 4.15% = 10 / (183 + 58).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Olomouc és Znojmo. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: