Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában és Urartu
Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában és Urartu 18 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Asszíria, Elám, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Hattuszasz, I. e. 6. század, I. e. 650, I. e. 679, I. e. 700, India, Irak, Irán, Kaukázus (hegység), Limmu, Mezopotámia, Perszepolisz, Szíria.
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Anatólia és Urartu ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Asszíria és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Asszíria és Urartu ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Elám és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Elám és Urartu ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Földközi-tenger és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Földközi-tenger és Urartu ·
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Fekete-tenger és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Fekete-tenger és Urartu ·
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Hattuszasz és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Hattuszasz és Urartu ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
I. e. 6. század és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · I. e. 6. század és Urartu ·
I. e. 650
Nincs leírás.
I. e. 650 és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · I. e. 650 és Urartu ·
I. e. 679
Nincs leírás.
I. e. 679 és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · I. e. 679 és Urartu ·
I. e. 700
Nincs leírás.
I. e. 700 és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · I. e. 700 és Urartu ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
India és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · India és Urartu ·
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Irak és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Irak és Urartu ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Irán és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Irán és Urartu ·
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Kaukázus (hegység) és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Kaukázus (hegység) és Urartu ·
Limmu
Az i. e. 1833-as napfogyatkozás árnyéksávja A limmu (līmmu, néha eponümosz) asszíriai állami tisztviselő.
Limmu és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Limmu és Urartu ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Mezopotámia és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Mezopotámia és Urartu ·
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában és Perszepolisz · Perszepolisz és Urartu ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában és Szíria · Szíria és Urartu ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában és Urartu
- Mi van a közös Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában és Urartu
- Közötti hasonlóságok Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában és Urartu
Összehasonlítását Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában és Urartu
Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában 292 kapcsolatokat, ugyanakkor Urartu 172. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 3.88% = 18 / (292 + 172).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában és Urartu. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
