Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
83 kapcsolatok: Aacheni dóm, Albert magyar király, Aragóniai Beatrix magyar királyné, Álmos herceg, Candale-i Anna magyar királyné, Châtillon Anna magyar királyné, Cillei Borbála, Csontház, Engel Pál, Felícia magyar királyné, Gótika, Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), I. András magyar király, I. Béla magyar király, I. Ferdinánd magyar király, I. Géza magyar király, I. István magyar király, I. János magyar király, I. Károly frank császár, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Ulászló magyar király, II. András magyar király, II. Béla magyar király, II. Géza magyar király, II. István magyar király, II. Károly magyar király, II. Lajos magyar király, II. László magyar király, II. Ulászló magyar király, III. András magyar király, III. Béla magyar király, III. István magyar király, III. László magyar király, Imre magyar király, IV. Béla magyar király, IV. István magyar király, IV. László magyar király, Jagelló Anna magyar királyné, Jagelló Izabella magyar királyné, Kálmán magyar király, Képes krónika, Kereszténység, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Magyar Királyság, Magyar koronázási jelvények, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, ..., Mária magyar királynő, Nemzeti emlékhely, Notre-Dame-székesegyház (Párizs), Ottó magyar király, Ozorai Pipó, Péter magyar király, Püspöki palota (Székesfehérvár), Prépost, Római katolikus egyház, Romanika, Salamon magyar király, Sámuel magyar király, Székesfehérvár, Székesfehérvár műemlékeinek listája, Szénizotópos kormeghatározás, Szent Imre, Szent István-székesegyház (Székesfehérvár), Szent Korona, Szentföld, Szentté avatás, Török hódoltság, Trón, V. István magyar király, V. László magyar király, Vencel magyar király, Zsigmond magyar király, 1018, 1031, 1038, 1083, 11. század, 1543, 19. század. Bővíteni index (33 több) »
Aacheni dóm
I. Nagy Lajos (Ludovico) magyar király neve olvasható a feliraton A kupola oktogon alapú tere Az aacheni dóm egyike a császári katedrálisoknak, Észak-Európa legrégebbi főszékesegyháza.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Aacheni dóm · Többet látni »
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Albert magyar király · Többet látni »
Aragóniai Beatrix magyar királyné
Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Aragóniai Beatrix magyar királyné · Többet látni »
Álmos herceg
Álmos herceg (Székesfehérvár, 1075 körül – Bizánc, 1127. szeptember 1.) magyar királyi herceg.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Álmos herceg · Többet látni »
Candale-i Anna magyar királyné
Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna,,,,,,,, candale-i (kendali) és benauges-i grófnő, magyar, horvát és cseh királyné.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Candale-i Anna magyar királyné · Többet látni »
Châtillon Anna magyar királyné
Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), (Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Châtillon Anna magyar királyné · Többet látni »
Cillei Borbála
Cillei Borbála (1392 – Mělník, Csehország, 1451. július 11.) (németül: Barbara von Cilli; csehül: Barbora Cellská; szlovénül és horvátul: Barbara Celjska) magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Cillei Borbála · Többet látni »
Csontház
Csontház, Hallstatt, Ausztria A cliffe-i Saint Helens-templom csontháza (Kent, Anglia) Csontház vagy osszárium, csontkamra a középkorban a temetőkben emelt olyan kisebb kápolnaszerű épület, amelybe új sírok ásása alkalmával a temető szentelt földjében talált csontokat hányták.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Csontház · Többet látni »
Engel Pál
Engel Pál sírja a Farkasréti Temetőben Engel Pál (Budapest, 1938. február 27. – Budapest, 2001. augusztus 21.) magyar történész, középkorkutató.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Engel Pál · Többet látni »
Felícia magyar királyné
Hauteville-i Felícia, gyakran Szicíliai Felícia, tévesen Buzilla (Szicília, 1076 körül – Székesfehérvár, 1110 körül) szicíliai normann hercegnő.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Felícia magyar királyné · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Gótika · Többet látni »
Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)
Ausztriai Mária (házassága révén ismert még mint Magyarországi Mária,,; Brüsszel, Habsburg Németalföld, 1505. szeptember 17. – Cigales, Spanyol Királyság, 1558. október 18.), Habsburg-házból származó magyar királyné 1521-től, majd cseh királyné 1522-től II. Lajos király hitveseként annak 1526-os haláláig.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558) · Többet látni »
I. András magyar király
I.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. András magyar király · Többet látni »
I. Béla magyar király
A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. Béla magyar király · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Géza magyar király
I.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. Géza magyar király · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. István magyar király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. János magyar király · Többet látni »
I. Károly frank császár
I.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. Károly frank császár · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. Lajos magyar király · Többet látni »
I. László magyar király
I.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. László magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Ulászló magyar király
I.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és I. Ulászló magyar király · Többet látni »
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és II. András magyar király · Többet látni »
II. Béla magyar király
II.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és II. Béla magyar király · Többet látni »
II. Géza magyar király
II.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és II. Géza magyar király · Többet látni »
II. István magyar király
II.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és II. István magyar király · Többet látni »
II. Károly magyar király
II.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és II. Károly magyar király · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. László magyar király
II.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és II. László magyar király · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
III. András magyar király
III.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és III. András magyar király · Többet látni »
III. Béla magyar király
III.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és III. Béla magyar király · Többet látni »
III. István magyar király
III.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és III. István magyar király · Többet látni »
III. László magyar király
III.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és III. László magyar király · Többet látni »
Imre magyar király
Imre (horvátul: Emerik), (Székesfehérvár, 1174 – Esztergom, 1204. november 30.) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től, 1204-es haláláig.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Imre magyar király · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és IV. Béla magyar király · Többet látni »
IV. István magyar király
IV.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és IV. István magyar király · Többet látni »
IV. László magyar király
IV.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és IV. László magyar király · Többet látni »
Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Jagelló Anna magyar királyné · Többet látni »
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Kálmán magyar király · Többet látni »
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Képes krónika · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Kereszténység · Többet látni »
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar koronázási jelvények
A három legismertebb magyar koronázási jelvény (Révai nagy lexikona. Bp., 1913) A koronázási jelvények az uralkodói hatalom szimbólumai, amelyeket a koronázás alkalmával, ünnepélyesen adnak át az új uralkodónak, így pl.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Magyar koronázási jelvények · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Magyarország · Többet látni »
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »
Mária magyar királynő
Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Mária magyar királynő · Többet látni »
Nemzeti emlékhely
A magyar királyi jogart is díszítő kettős csomó lett a nemzeti emlékhelyek logója A magyarországi nemzeti emlékhelyek a magyar történelem legfontosabb helyszínei, melyek megtestesítik a nemzeti emlékezetet valóságban és jelképesen is.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Nemzeti emlékhely · Többet látni »
Notre-Dame-székesegyház (Párizs)
A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Notre-Dame-székesegyház (Párizs) · Többet látni »
Ottó magyar király
Wittelsbach Ottó, Magyarországon gyakran Bajor Ottó, (Burghausen, 1261. február 11. – Landshut, 1312. szeptember 9.) Alsó-Bajorország hercege 1290 és 1312 között, valamint magyar király az interregnum idején 1305 és 1312 között, bár 1307-ben megfosztották hatalmától, így ezt az évet szokás uralkodása végének tekinteni.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Ottó magyar király · Többet látni »
Ozorai Pipó
Ozorai Pipó, eredeti nevén Filippo di Stephano Scolari, gyakran Filippo Scolari vagy Pippo Spano (Firenze, 1368 körül – Lippa, 1426. december 27.) itáliai származású magyar országbáró (barones regni).
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Ozorai Pipó · Többet látni »
Péter magyar király
Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Péter magyar király · Többet látni »
Püspöki palota (Székesfehérvár)
A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Püspöki palota (Székesfehérvár) · Többet látni »
Prépost
A prépost a katolikus egyház prelátusa, szentelése szerint áldozópap, rangja szerint a megyés püspök alárendeltje.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Prépost · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Római katolikus egyház · Többet látni »
Romanika
Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Romanika · Többet látni »
Salamon magyar király
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Salamon magyar király · Többet látni »
Sámuel magyar király
(Aba) Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Sámuel magyar király · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Többet látni »
Székesfehérvár műemlékeinek listája
Székesfehérváron 2019 januárjával bezárólag 139 műemlék állt védelem és három védetté nyilvánítási eljárás alatt.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Székesfehérvár műemlékeinek listája · Többet látni »
Szénizotópos kormeghatározás
A szénizotópos kormeghatározás olyan radiometrikus kormeghatározási módszer, amely a természetben előforduló 14C izotópot használja a széntartalmú anyagok korának meghatározására kb.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szénizotópos kormeghatározás · Többet látni »
Szent Imre
Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szent Imre · Többet látni »
Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran székesfehérvári bazilika, Szent István-bazilika, Szent István király-plébániatemplom, belvárosi plébániatemplom) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik jelentős katedrálisa.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szent Korona · Többet látni »
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szentföld · Többet látni »
Szentté avatás
II. Piusz pápa szentté avatja Sienai Szent Katalint A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a katolikus és ortodox egyházakban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szentté avatás · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Török hódoltság · Többet látni »
Trón
I. Dagobert trónja (bronz), a Párizs környéki saint-denis-i székesegyház kincstárában A trón (vagy trónus) általában baldachinos emelvényen álló díszes szék.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Trón · Többet látni »
V. István magyar király
V.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és V. István magyar király · Többet látni »
V. László magyar király
V.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és V. László magyar király · Többet látni »
Vencel magyar király
Miklós bíboros, a későbbi XI. Benedek pápa (Képes krónika) Vencel, gyakran Cseh Vencel, magyar uralkodói nevén: László,, (Prága, 1289. október 6. – Alamóc, 1306. augusztus 4.) Přemysl-házi cseh és lengyel királyi herceg, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta cseh királyné fia.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Vencel magyar király · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1018
Nincs leírás.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és 1018 · Többet látni »
1031
Nincs leírás.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és 1031 · Többet látni »
1038
Nincs leírás.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és 1038 · Többet látni »
1083
Nincs leírás.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és 1083 · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és 11. század · Többet látni »
1543
Nincs leírás.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és 1543 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és 19. század · Többet látni »
