Közötti hasonlóságok Méd Birodalom és Urartu
Méd Birodalom és Urartu 29 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Anatólia, Assur (település), Assur-bán-apli, Asszíria, Asszírok, Óperzsa Birodalom, Babilon, Daiakku, Hattuszasz, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 6. század, I. e. 609, I. e. 7. század, I. e. 8. század, I. e. 9. század, II. Sarrukín asszír király, Irán, Kaukázus (hegység), Kızılırmak, Kimmerek, Ló, Mana, Médek, Mezopotámia, Perszepolisz, Szkíták, Tigris (folyó), Ur.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Méd Birodalom · Akkád nyelv és Urartu ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Méd Birodalom · Anatólia és Urartu ·
Assur (település)
Assur (ékírással, aš+sur) az ókori Asszíria első, névadó fővárosa volt a kezdetektől az i. e. 9. századig.
Assur (település) és Méd Birodalom · Assur (település) és Urartu ·
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Assur-bán-apli és Méd Birodalom · Assur-bán-apli és Urartu ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Asszíria és Méd Birodalom · Asszíria és Urartu ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Asszírok és Méd Birodalom · Asszírok és Urartu ·
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Óperzsa Birodalom és Méd Birodalom · Óperzsa Birodalom és Urartu ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilon és Méd Birodalom · Babilon és Urartu ·
Daiakku
Daiakku (akkádul Dayukku) valószínűleg a méd törzsszövetség egyik fejedelme, a Méd Birodalom egyik megalapozója.
Daiakku és Méd Birodalom · Daiakku és Urartu ·
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Hattuszasz és Méd Birodalom · Hattuszasz és Urartu ·
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
I. Dárajavaus perzsa király és Méd Birodalom · I. Dárajavaus perzsa király és Urartu ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
I. e. 6. század és Méd Birodalom · I. e. 6. század és Urartu ·
I. e. 609
Nincs leírás.
I. e. 609 és Méd Birodalom · I. e. 609 és Urartu ·
I. e. 7. század
Nincs leírás.
I. e. 7. század és Méd Birodalom · I. e. 7. század és Urartu ·
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
I. e. 8. század és Méd Birodalom · I. e. 8. század és Urartu ·
I. e. 9. század
Nincs leírás.
I. e. 9. század és Méd Birodalom · I. e. 9. század és Urartu ·
II. Sarrukín asszír király
II.
II. Sarrukín asszír király és Méd Birodalom · II. Sarrukín asszír király és Urartu ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Irán és Méd Birodalom · Irán és Urartu ·
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Kaukázus (hegység) és Méd Birodalom · Kaukázus (hegység) és Urartu ·
Kızılırmak
A Kızılırmak (Vörös folyó; görögül Άλυς, latinosan Halys; örményül: Alis Ked) Törökország leghosszabb folyója, 1151 km hosszú: Anatólia történelmi jelentőségű folyója, többször vált határfolyóvá.
Kızılırmak és Méd Birodalom · Kızılırmak és Urartu ·
Kimmerek
Trák-kimmer leletek elterjedése A kimmerek (akkád gimirrai, görög kimmérioi, latin cimmerii) ókori sztyeppei nép voltak.
Kimmerek és Méd Birodalom · Kimmerek és Urartu ·
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Ló és Méd Birodalom · Ló és Urartu ·
Mana
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mana (egyértelműsítő lap).
Méd Birodalom és Mana · Mana és Urartu ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Méd Birodalom és Médek · Médek és Urartu ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Méd Birodalom és Mezopotámia · Mezopotámia és Urartu ·
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Méd Birodalom és Perszepolisz · Perszepolisz és Urartu ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Méd Birodalom és Szkíták · Szkíták és Urartu ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Méd Birodalom és Tigris (folyó) · Tigris (folyó) és Urartu ·
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Méd Birodalom és Urartu
- Mi van a közös Méd Birodalom és Urartu
- Közötti hasonlóságok Méd Birodalom és Urartu
Összehasonlítását Méd Birodalom és Urartu
Méd Birodalom 150 kapcsolatokat, ugyanakkor Urartu 172. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 9.01% = 29 / (150 + 172).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Méd Birodalom és Urartu. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: