Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Adolf Hitler és Második világháború
Adolf Hitler és Második világháború 81 közös dolog (a Uniópédia): Anschluss, Antifasizmus, Antikomintern paktum, Ardennek, Ardenneki offenzíva, Atlantisz Könyvkiadó, Ausztria, Barbarossa hadművelet, Bécs, Belgium, Benito Mussolini, Berlin, Budapest, Csehszlovákia, Dánia, Diktátor, Duna, Egyesült Királyság, Első világháború, Etiópia, Európa, Eva Braun, Führer, Franciaország, Francisco Franco, Gdańsk, Gestapo, Híd a Kwai folyón (film), Henri Philippe Pétain, Hermann Göring, ..., Hollandia, Holokauszt, Horthy Miklós (kormányzó), Japán, Június 22., Joszif Visszarionovics Sztálin, Karl Dönitz, Kelet-Európa, Kelet-Poroszország, Lengyelországi hadjárat, Linz, Locarnói egyezmény, Luftwaffe (Wehrmacht), Magyarország, Martin Bormann, Marxizmus, Müncheni egyezmény, Molotov–Ribbentrop-paktum, Moszkva, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagy gazdasági világválság, Németország, Nürnberg, Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, Nemzetiszocialista Németország, Norvégia, Olaszország, Paul von Hindenburg, Párizs, Pearl Harbor elleni japán támadás, Pomeránia, Propaganda, Róma, Schutzstaffel, Spanyol polgárháború, Szövetséges hatalmak a második világháborúban, Szeptember 1., Szovjetunió, Szudétavidék, Téli háború, Tengelyhatalmak, Trianoni békeszerződés, Urál (hegység), Varsó, Völkischer Beobachter, Versailles-i békeszerződés, Vichy-kormány, Walküre hadművelet, Wehrmacht, Winston Churchill (miniszterelnök), Zsidók. Bővíteni index (51 több) »
Anschluss
Német csapatok bevonulása Bécsbe Az osztrák rendőrök felesketése Hitlerre (Bécs) Az Anschluss (Anschluß) Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolását jelentette a német nemzetiszocialista uralom alatt.
Adolf Hitler és Anschluss · Anschluss és Második világháború ·
Antifasizmus
Az Antifasiszta akció logója Az antifasizmus a fasizmus ideológiájával való szembenállás, a fasiszta szervezetek, kormányzatok és emberek elleni aktív politikai küzdelem.
Adolf Hitler és Antifasizmus · Antifasizmus és Második világháború ·
Antikomintern paktum
Az antikomintern paktumot az Adolf Hitler vezette Harmadik Birodalom és a Japán Császárság kötötte 1936.
Adolf Hitler és Antikomintern paktum · Antikomintern paktum és Második világháború ·
Ardennek
Az Ardennek kiterjedt erdős régió Belgiumban és Luxemburgban; átnyúlik Franciaországba is.
Adolf Hitler és Ardennek · Ardennek és Második világháború ·
Ardenneki offenzíva
Az ardenneki offenzíva (fedőneve: Wacht am Rhein, majd Herbstnebel, angol nyelvterületen: Battle of the Bulge) volt a Harmadik Birodalom utolsó ellentámadása a nyugati fronton, amely a Wehrmacht oldalára lett volna hivatott billenteni az erőviszonyokat.
Adolf Hitler és Ardenneki offenzíva · Ardenneki offenzíva és Második világháború ·
Atlantisz Könyvkiadó
Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.
Adolf Hitler és Atlantisz Könyvkiadó · Atlantisz Könyvkiadó és Második világháború ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Adolf Hitler és Ausztria · Ausztria és Második világháború ·
Barbarossa hadművelet
A Barbarossa hadművelet (németül Fall Barbarossa vagy Unternehmen Barbarossa, oroszul Операция «Барбаросса») a második világháború során a Harmadik Birodalom által a Szovjetunió ellen 1941.
Adolf Hitler és Barbarossa hadművelet · Barbarossa hadművelet és Második világháború ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Adolf Hitler és Bécs · Bécs és Második világháború ·
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Adolf Hitler és Belgium · Belgium és Második világháború ·
Benito Mussolini
Benito Amilcare Andrea Mussolini (Predappio, 1883. július 29. – Mezzegra, 1945. április 28.) olasz szocialistából fasisztává vált politikus, Olaszország diktátori hajlamú miniszterelnöke 1922 és 1943 között, 1943 és 1945 között a nemzetiszocialista Németország által fenntartott bábállam, az inkább Salói Köztársaság néven ismert Olasz Szociális Köztársaság miniszterelnöke.
Adolf Hitler és Benito Mussolini · Benito Mussolini és Második világháború ·
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Adolf Hitler és Berlin · Berlin és Második világháború ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Adolf Hitler és Budapest · Budapest és Második világháború ·
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Adolf Hitler és Csehszlovákia · Csehszlovákia és Második világháború ·
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Adolf Hitler és Dánia · Dánia és Második világháború ·
Diktátor
A diktátor olyan politikai vezető, aki abszolút hatalommal rendelkezik.
Adolf Hitler és Diktátor · Diktátor és Második világháború ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Adolf Hitler és Duna · Duna és Második világháború ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Adolf Hitler és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Második világháború ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Adolf Hitler és Első világháború · Első világháború és Második világháború ·
Etiópia
Etiópia, 1936-ig: Abesszínia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található.
Adolf Hitler és Etiópia · Etiópia és Második világháború ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Adolf Hitler és Európa · Európa és Második világháború ·
Eva Braun
Kordokumentum, Eva Braun privát filmjehttps://www.theguardian.com/world/2013/jan/27/hitler-home-movies-eva-braun The Hitler home movies: how Eva Braun documented the dictator's private life, theguardian.comen Eva Anna Paula Braun (München, 1912. február 6. – Berlin, 1945. április 30.) Adolf Hitler szeretője és 36 órán át felesége volt a haláláig.
Adolf Hitler és Eva Braun · Eva Braun és Második világháború ·
Führer
Adolf Hitler zászlaja A Führer német szó, jelentése magyarul vezér.
Adolf Hitler és Führer · Führer és Második világháború ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Adolf Hitler és Franciaország · Franciaország és Második világháború ·
Francisco Franco
Francisco Franco, teljes nevén Francisco Paulino Hermenegildo Teódulo Franco y Bahamonde Salgado Pardo de Andrade (Ferrol, 1892. december 4. – Madrid, 1975. november 20.) spanyol katonatiszt, a spanyol polgárháborúban a nacionalista erők egyik vezetője, 1939–1975 között Spanyolország vezetője (Caudillo).
Adolf Hitler és Francisco Franco · Francisco Franco és Második világháború ·
Gdańsk
Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.
Adolf Hitler és Gdańsk · Gdańsk és Második világháború ·
Gestapo
Rudolf Diels, a Gestapo első parancsnoka (Bundesarchiv, Bild 183-K0108-0501-003) A Gestapo (Geheime Staatspolizei, magyarul „titkos államrendőrség” rövidítése) a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége volt 1934-től.
Adolf Hitler és Gestapo · Gestapo és Második világháború ·
Híd a Kwai folyón (film)
A híd a Kwai folyón, a kerek ívek eredetiek, a többit a lerombolás után építették fel A Híd a Kwai folyón (The Bridge on the River Kwai) 1957-ben bemutatott, Pierre Boulle azonos című regényéből készült színes (technicolor) brit-amerikai film David Lean rendezésében.
Adolf Hitler és Híd a Kwai folyón (film) · Híd a Kwai folyón (film) és Második világháború ·
Henri Philippe Pétain
Henri Philippe Benoni Omer Joseph Pétain, ismertebb nevén Philippe Pétain vagy egyszerűen Pétain marsall (Cauchy-à-la-Tour, 1856. április 24. – Port-Joinville (L’Île-d’Yeu), 1951. július 23.) francia marsall, az első világháború hadvezére.
Adolf Hitler és Henri Philippe Pétain · Henri Philippe Pétain és Második világháború ·
Hermann Göring
Hermann Wilhelm Göring (Rosenheim, 1893. január 12. – Nürnberg, 1946. október 15.) német politikus és katonai vezető, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő (Luftwaffe) parancsnoka, a Harmadik Birodalom második embere.
Adolf Hitler és Hermann Göring · Hermann Göring és Második világháború ·
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Adolf Hitler és Hollandia · Hollandia és Második világháború ·
Holokauszt
A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.
Adolf Hitler és Holokauszt · Holokauszt és Második világháború ·
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Adolf Hitler és Horthy Miklós (kormányzó) · Horthy Miklós (kormányzó) és Második világháború ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Adolf Hitler és Japán · Japán és Második világháború ·
Június 22.
Névnapok: Paulina + Akács, Ákos, Albin, Albina, Alvina, Horácia, Jósiás, Józsiás, Józsua, Józsué, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Krisztina, Lambert, Rozvita, Tamás, Tinka.
Adolf Hitler és Június 22. · Június 22. és Második világháború ·
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Adolf Hitler és Joszif Visszarionovics Sztálin · Joszif Visszarionovics Sztálin és Második világháború ·
Karl Dönitz
Karl Dönitz; (Berlin, 1891. szeptember 16. – Aumühle, Németország, 1980. december 24.) német főtengernagy, a második világháború idején a Német Haditengerészet főparancsnoka és Adolf Hitler öngyilkosságát követően 23 napig a Német Birodalom elnöke.
Adolf Hitler és Karl Dönitz · Karl Dönitz és Második világháború ·
Kelet-Európa
Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.
Adolf Hitler és Kelet-Európa · Kelet-Európa és Második világháború ·
Kelet-Poroszország
Kelet-Poroszország, a Porosz Királyság, majd a Német Birodalom tartománya volt 1773-tól 1945-ig.
Adolf Hitler és Kelet-Poroszország · Kelet-Poroszország és Második világháború ·
Lengyelországi hadjárat
Lengyelország megszállását 1939-ben a hitleri Német Birodalom, a sztálini Szovjetunió és egy kisebb németbarát szlovák kontingens hajtotta végre.
Adolf Hitler és Lengyelországi hadjárat · Lengyelországi hadjárat és Második világháború ·
Linz
Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.
Adolf Hitler és Linz · Linz és Második világháború ·
Locarnói egyezmény
Az első világháború után, 1925.
Adolf Hitler és Locarnói egyezmény · Locarnói egyezmény és Második világháború ·
Luftwaffe (Wehrmacht)
A Luftwaffe a Harmadik Birodalom légiereje volt, melynek létrehozása az Adolf Hitler vezette NSDAP hatalomra jutása után kezdődött meg.
Adolf Hitler és Luftwaffe (Wehrmacht) · Luftwaffe (Wehrmacht) és Második világháború ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Adolf Hitler és Magyarország · Második világháború és Magyarország ·
Martin Bormann
Martin Bormann (Wegeleben, 1900. június 17. – Berlin, 1945. május 2.) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt pártkancelláriájának vezetőjeként birodalmi miniszter.
Adolf Hitler és Martin Bormann · Második világháború és Martin Bormann ·
Marxizmus
Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.
Adolf Hitler és Marxizmus · Második világháború és Marxizmus ·
Müncheni egyezmény
A müncheni egyezmény 1938.
Adolf Hitler és Müncheni egyezmény · Második világháború és Müncheni egyezmény ·
Molotov–Ribbentrop-paktum
A német–szovjet megnemtámadási szerződés (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-, kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum) Moszkvában 1939.
Adolf Hitler és Molotov–Ribbentrop-paktum · Második világháború és Molotov–Ribbentrop-paktum ·
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Adolf Hitler és Moszkva · Második világháború és Moszkva ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Adolf Hitler és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Második világháború és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg ·
Nagy gazdasági világválság
A nagy gazdasági világválság vagy nagy világgazdasági válság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága.
Adolf Hitler és Nagy gazdasági világválság · Második világháború és Nagy gazdasági világválság ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Adolf Hitler és Németország · Második világháború és Németország ·
Nürnberg
Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.
Adolf Hitler és Nürnberg · Második világháború és Nürnberg ·
Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
horogkereszt A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, röviden: NSDAP) német szélsőjobboldali politikai párt, amely 1933 és 1945 között vezette Németországot.
Adolf Hitler és Nemzetiszocialista Német Munkáspárt · Második világháború és Nemzetiszocialista Német Munkáspárt ·
Nemzetiszocialista Németország
A nemzetiszocialista Németország (németül nationalsozialistisches Deutschland vagy nationalsozialistischer Staat) a weimari köztársaság demokratikus államrendszerét felváltó, 1933-tól 1945-ig fennálló, Adolf Hitler diktatórikus vezetése alatt álló állam informális elnevezése.
Adolf Hitler és Nemzetiszocialista Németország · Második világháború és Nemzetiszocialista Németország ·
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Adolf Hitler és Norvégia · Második világháború és Norvégia ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Adolf Hitler és Olaszország · Második világháború és Olaszország ·
Paul von Hindenburg
Paul Ludwig Hans Anton von Beneckendorff und von Hindenburg (Posen, 1847. október 2. – Neudeck, 1934. augusztus 2.) német tábornagy és nemzeti hős, az első világháború után a weimari köztársaság államfője mint birodalmi elnök (Reichspräsident).
Adolf Hitler és Paul von Hindenburg · Második világháború és Paul von Hindenburg ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Adolf Hitler és Párizs · Második világháború és Párizs ·
Pearl Harbor elleni japán támadás
''Oklahoma'' csatahajót (egy japán repülőgépről fényképezve) A Pearl Harbor elleni japán támadás – avagy Pearl Harbor-i csata – a Japán Császári Haditengerészet által végrehajtott rajtaütésszerű légicsapás volt az Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának Hawaii-szigeteken lévő fő támaszpontja ellen 1941.
Adolf Hitler és Pearl Harbor elleni japán támadás · Második világháború és Pearl Harbor elleni japán támadás ·
Pomeránia
Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.
Adolf Hitler és Pomeránia · Második világháború és Pomeránia ·
Propaganda
Propaganda poszter, amely a bevándorlók Kaliforniába való költöztetését népszerűsíti A propaganda a latin propagare szóból ered, melynek jelentése „terjeszteni”.
Adolf Hitler és Propaganda · Második világháború és Propaganda ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Adolf Hitler és Róma · Második világháború és Róma ·
Schutzstaffel
A Schutzstaffel zászlaja A Schutzstaffel (magyarul Védőosztag, röviden SS), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt katonai és védelmi szervezete volt Németországban.
Adolf Hitler és Schutzstaffel · Második világháború és Schutzstaffel ·
Spanyol polgárháború
A spanyol polgárháború a második világháborút megelőző súlyos katonai konfliktus volt 1936.
Adolf Hitler és Spanyol polgárháború · Második világháború és Spanyol polgárháború ·
Szövetséges hatalmak a második világháborúban
A szövetséges hatalmak, vagy szövetségesek (angolul Allies) a második világháborúban azok az országok voltak, amelyek együtt küzdöttek az ún.
Adolf Hitler és Szövetséges hatalmak a második világháborúban · Második világháború és Szövetséges hatalmak a második világháborúban ·
Szeptember 1.
Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.
Adolf Hitler és Szeptember 1. · Második világháború és Szeptember 1. ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Adolf Hitler és Szovjetunió · Második világháború és Szovjetunió ·
Szudétavidék
Szudétavidék (csehül és szlovákul: Sudety; csehül pohraniční území; németül: Sudetenland, lengyelül: Kraj Sudetów) néven nevezték Csehország azon határvidékeit, ahol a német lakosság volt többségben.
Adolf Hitler és Szudétavidék · Második világháború és Szudétavidék ·
Téli háború
A téli háború (finnül talvisota, oroszul Зимняя война (zimnyaja vojna), de ismert még mint szovjet–finn háború vagy orosz–finn háború, egyik kevésbé használt elnevezése a téli hadjárat) 1939.
Adolf Hitler és Téli háború · Második világháború és Téli háború ·
Tengelyhatalmak
A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére alkalmazzák.
Adolf Hitler és Tengelyhatalmak · Második világháború és Tengelyhatalmak ·
Trianoni békeszerződés
date.
Adolf Hitler és Trianoni békeszerződés · Második világháború és Trianoni békeszerződés ·
Urál (hegység)
Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon.
Adolf Hitler és Urál (hegység) · Második világháború és Urál (hegység) ·
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Adolf Hitler és Varsó · Második világháború és Varsó ·
Völkischer Beobachter
A Völkischer Beobachter a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hivatalos lapja volt 1920 és 1945 között.
Adolf Hitler és Völkischer Beobachter · Második világháború és Völkischer Beobachter ·
Versailles-i békeszerződés
A versailles-i békeszerződés aláírása egy korabeli filmhíradóban A versailles-i békeszerződés (avagy versailles-i békediktátum) volt az első világháborút Németország és az antanthatalmak valamint a szövetségeseik között lezáró egyezmény, mely az 1919 első felében lefolytatott párizsi tárgyalások eredményeképpen született meg.
Adolf Hitler és Versailles-i békeszerződés · Második világháború és Versailles-i békeszerződés ·
Vichy-kormány
A Vichy-kormány vagy Vichy-kormányzat Franciaországban a második világháború alatt 1940–1944-ig állt fent az ország déli részén.
Adolf Hitler és Vichy-kormány · Második világháború és Vichy-kormány ·
Walküre hadművelet
Claus Schenk von Stauffenberg ezredes A Wolfsschanze tárgyalóbarakkja a robbantás után, 1944. július 20. A Wolfsschanze tárgyalóbarakkja és a szilánkokra tépett tölgyfából készült asztal A Walküre hadművelet (Unternehmen Walküre, magyarul helyenként Valkűr-hadművelet vagy Valkür hadművelet) az Adolf Hitler ellen 1944.
Adolf Hitler és Walküre hadművelet · Második világháború és Walküre hadművelet ·
Wehrmacht
Tizedesi rendfokozati kabátjelzés a ''Wehrmacht''ban ''Wehrmacht'' (Heer) övcsat '''Gott mit uns''' (Isten velünk van) felirattal A Wehrmacht (szó szerint kb. véderő) a Harmadik Birodalom fegyveres erejének (haderejének) megnevezése volt 1935-től, a sorkatonaság bevezetésétől, 1946-ig.
Adolf Hitler és Wehrmacht · Második világháború és Wehrmacht ·
Winston Churchill (miniszterelnök)
Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Woodstock (Oxfordshire) (Blenheim kastély), 1874. november 30. – London, 1965. január 24.) brit politikus és történész, az Egyesült Királyság miniszterelnöke 1940–1945 és 1951–1955 között.
Adolf Hitler és Winston Churchill (miniszterelnök) · Második világháború és Winston Churchill (miniszterelnök) ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Adolf Hitler és Második világháború
- Mi van a közös Adolf Hitler és Második világháború
- Közötti hasonlóságok Adolf Hitler és Második világháború
Összehasonlítását Adolf Hitler és Második világháború
Adolf Hitler 349 kapcsolatokat, ugyanakkor Második világháború 642. Ami közös bennük 81, a Jaccard index 8.17% = 81 / (349 + 642).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Adolf Hitler és Második világháború. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
