Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
256 kapcsolatok: A mohácsi vész (film), Ady Endre, Akindzsi, Aleksandrovac, Anatólia, Antonio Giovanni da Burgio, Arisztokrácia, Újlak (Horvátország), Újlaki család, Újvilág, Aszab, Atlanti-óceán, Augusztus 16., Augusztus 29., Ausztria, Bajor Hercegség, Bakócz Tamás, Bakith Pál, Bandérium, Bartók Lajos, Batthyány Ferenc (horvát bán), Báthori István (nádor), Bécs, Bíboros, Belgrád, Bicoccai csata (1522), Bosznia, Brodarics István, Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Budai vilajet, Cambrai-i liga, Cillei család, Csatarend, Cseh Királyság, Csehország, Csele-patak, Cserni Jován, Damaszkusz, Délvidék, Dóczy Orbán, Dózsa György-féle parasztfelkelés, Despotizmus, Dorfmeister István (festő, 1729–1797), Duna, Dunántúl, Eger, Egyiptom, Erdély, Erdélyi vajda, ..., Erdőd (Horvátország), Eszék, Esztergom, Esztergomi érsek, Európa, Földközi-tenger, Február 21., Fodor Pál (történész), Franciaország, Franciák, Frangepán Kristóf, Fugger család, Garai család, Gázi Huszrev bég, Gergely-naptár, Grandpierre K. Endre, Gróf, Győr, Habsburg Birodalom, Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), Habsburg-ház, Habsburg–Jagelló házassági szerződés, Habsburg–török háború (1540–47), Havasalföld, Háy Gyula, Horvát bánok listája, Humanizmus, Hunyadi János, Hunyadi-család, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. János lengyel király, I. János magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Miksa német-római császár, I. Szelim oszmán szultán, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Zsigmond lengyel király, II. Gyula pápa, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, InfoRádió, Inkvizíció, Irán, Isztambul, Itáliai háborúk, IV. Kázmér lengyel király, Jagelló-ház, Jajca, Július 25., Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, Karasica-patak, Könnyűlovasság, Közel-Kelet, Keresztes hadjárat, Kinizsi Pál, Kisfaludy Károly (költő), Kosztolányi Dezső, Kovács Mihály (festő), Krími Tatár Kánság, Krúdy Gyula, Kubinyi András, Lánycsók, Lengyelország, Lovasság, Luther Márton, Madridi békeszerződés (1526), Magyar belháború (1526–38), Magyar Demokrata, Magyar király, Magyar Királyság, Magyar–török háború (1521–26), Magyarország, Magyarországi szlovének, Majs, Majtényi Zoltán, Malkoçoğlu Bali bég, Mamlúk Birodalom, Május 1., Május 18., Máltai lovagrend, Március 13., Március 4., Milánói Hercegség, Miniatúra, Mohács, Nagy-Morava, Nádor, Nándorfehérvár, Nándorfehérvár elfoglalása, Német parasztháború, Német-római Birodalom, Németország, Nuncius, Olaszok, Orlai Petrich Soma, Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Oszmán hadsereg, Osztrák Hercegség, Pap Norbert, Pargali Ibrahim, Pargali Ibrahim pasa, Pasalik, Paviai csata (1525), Pápa (egyházfő), Pápai állam, Pécsi Tudományegyetem, Pétervárad, Püspök, Perényi Péter (koronaőr), Perjés Géza, Pest (történelmi település), Pestis, Pilismaróti harcok, Pozsony, Radics Bosics, Rákos-mező, Rákosi végzés, Ráskai Gáspár, Régens, Róma, Római katolikus egyház, Reformáció, Reneszánsz, Rodosz (sziget), Rumélia, Sacco di Roma, Savoyai Lujza, Franciaország régense, Sándor lengyel király, Sátorhely, Spanyolország, Szabács, Szafavidák, Szalkai László, Szapolyai György, Száva, Székely Bertalan, Székesfehérvár, Szeged, Szekérvár, Szent Korona, Szepes vármegye, Szerémség, Szerbek, Szerbia, Szerencsés Imre, Szreberniki bánság, Szulejmáni ajánlat, Török Bálint (hadvezér), Török hódoltság, Török porta, Történelmi Szemle, Tüzérség, Temes vármegye, Temesköz, Than Mór, Thuróczy Katalin, Tisza, Tomori Pál, Torda, Udvarház, V. Károly német-római császár, Vallás, Vákuum, Végvár, Velencei Köztársaság, VII. Kelemen pápa, VIII. Henrik angol király, Visegrád, Visegrádi királyi palota, Voinovich Géza, Werbőczy István, X. Leó pápa, Zágráb, Zászlósúr, Zimony, Zsidók, Zsoldos, 1490, 1492, 1493, 1496, 15. század, 1503, 1505, 1508, 1510, 1511, 1512, 1513, 1514, 1515, 1516, 1517, 1518, 1519, 1520, 1520-as évek, 1521, 1522, 1525, 1526, 1529, 1541, 16. század. Bővíteni index (206 több) »
A mohácsi vész (film)
A Mohácsi vész egy 2004-ben bemutatott filmvígjáték Jancsó Miklós rendezésében, Mucsi Zoltán és Scherer Péter főszereplésével.
Új!!: Mohácsi csata és A mohácsi vész (film) · Többet látni »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Mohácsi csata és Ady Endre · Többet látni »
Akindzsi
második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.
Új!!: Mohácsi csata és Akindzsi · Többet látni »
Aleksandrovac
Aleksandrovac (cirill betűkkel Александровац) városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Rasinai körzetben,6476 lakossal.
Új!!: Mohácsi csata és Aleksandrovac · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Mohácsi csata és Anatólia · Többet látni »
Antonio Giovanni da Burgio
Antonio Giovanni da Burgio (egyes forrásokban Giovanni Antonio Da Burgio, magyarosan Burgio János Antal báró), (1485. után – 1538. k.) szicíliai báró, pápai legátus.
Új!!: Mohácsi csata és Antonio Giovanni da Burgio · Többet látni »
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Új!!: Mohácsi csata és Arisztokrácia · Többet látni »
Újlak (Horvátország)
Újlak város és község Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.
Új!!: Mohácsi csata és Újlak (Horvátország) · Többet látni »
Újlaki család
Az Újlaki történelmi nevezetességű kihalt család, amelyik Kont Miklóstól, Nagy Lajos király nádorától ered.
Új!!: Mohácsi csata és Újlaki család · Többet látni »
Újvilág
Az Újvilág (zöld színnel) és az Óvilág (szürke színnel) mai térképen Az „Újvilágot” ábrázoló miniatűr térkép mellett Amerigo Vespucci portréja is illusztrálja az 1507-ben megjelent Waldseemüller-térképet Az Újvilág az amerikai kontinensre és az azt körülvevő szigetekre használt név.
Új!!: Mohácsi csata és Újvilág · Többet látni »
Aszab
Az aszab (törökül azab vagy azap) könnyűfegyverzetű gyalogos a régi oszmán hadseregben, akik az akindzsikkel együtt alkották az irreguláris haderő zömét.
Új!!: Mohácsi csata és Aszab · Többet látni »
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Új!!: Mohácsi csata és Atlanti-óceán · Többet látni »
Augusztus 16.
Névnapok: Ábrahám + Ábrán, Áhim, Amelita, Csépán, Dioméd, Ibrahim, István, Joachim, Joáhim, Joakim, Rokkó, Rókus, Stefán, Szeréna, Szerénke, Szerénusz, Szira, Szirka, Szirom, Szironka, Teodor, Ugor.
Új!!: Mohácsi csata és Augusztus 16. · Többet látni »
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Új!!: Mohácsi csata és Augusztus 29. · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Mohácsi csata és Ausztria · Többet látni »
Bajor Hercegség
A Bajor Hercegség a 10.-19.
Új!!: Mohácsi csata és Bajor Hercegség · Többet látni »
Bakócz Tamás
Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem) Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), névváltozata: Bakács Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka.
Új!!: Mohácsi csata és Bakócz Tamás · Többet látni »
Bakith Pál
Laki báró Bakith Pál (Bakics, Bakich, szerbül: Pavle Bakić); (Venčac, Szerbia, ? – Gara, 1537. október 9.) az utolsó szerb despota, magyar főúr és hadvezér.
Új!!: Mohácsi csata és Bakith Pál · Többet látni »
Bandérium
#ÁTIRÁNYÍTÁS Banderiális hadsereg.
Új!!: Mohácsi csata és Bandérium · Többet látni »
Bartók Lajos
Bartók Lajos (Erdőd, Szatmár vármegye, 1851. május 24. – Budapest, 1902. december 31.) költő, drámaíró, szerkesztő.
Új!!: Mohácsi csata és Bartók Lajos · Többet látni »
Batthyány Ferenc (horvát bán)
Batthyány Ferenc (horvátul Franjo Baćan) (Buda, 1497. október 28. – Németújvár, 1566. november 28.) magyar főúr, katona, horvát bán (Horvátország, Szlavónia és Dalmácia országrészeké).
Új!!: Mohácsi csata és Batthyány Ferenc (horvát bán) · Többet látni »
Báthori István (nádor)
Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – Dévény, 1530. május 8.Markó L. könyvében május 8., a Magyar életrajzi lexikonban május 3.) ragadványneve „Sánta”.
Új!!: Mohácsi csata és Báthori István (nádor) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Mohácsi csata és Bécs · Többet látni »
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
Új!!: Mohácsi csata és Bíboros · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Mohácsi csata és Belgrád · Többet látni »
Bicoccai csata (1522)
A csata térképe A bicoccai csata 1522.
Új!!: Mohácsi csata és Bicoccai csata (1522) · Többet látni »
Bosznia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.
Új!!: Mohácsi csata és Bosznia · Többet látni »
Brodarics István
Brodarics István vagy humanista nevén: Stephanus Brodericus,, (Polyána, Szerémség, 1471 körül – Vác, 1539. november 7.) pécsi, majd váci püspök, II. Lajos magyar király kancellárja, a mohácsi csata történetének magyar krónikása.
Új!!: Mohácsi csata és Brodarics István · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Mohácsi csata és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Új!!: Mohácsi csata és Buda török kézre kerülése · Többet látni »
Budai vilajet
A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.
Új!!: Mohácsi csata és Budai vilajet · Többet látni »
Cambrai-i liga
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cambrai-i Liga.
Új!!: Mohácsi csata és Cambrai-i liga · Többet látni »
Cillei család
A Cilleiek, a Stájer Hercegség területéről származó, nagy hatalomra szert tevő főúri család, amely a középkori európai történelemre és a középkori Magyar Királyság története szempontjából is jelenős szereppel bírtak.
Új!!: Mohácsi csata és Cillei család · Többet látni »
Csatarend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Harcrend.
Új!!: Mohácsi csata és Csatarend · Többet látni »
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Új!!: Mohácsi csata és Cseh Királyság · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Mohácsi csata és Csehország · Többet látni »
Csele-patak
A Geresdi-hátságban eredő Csele-patak Mohácstól északra ömlik a Dunába.
Új!!: Mohácsi csata és Csele-patak · Többet látni »
Cserni Jován
Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.
Új!!: Mohácsi csata és Cserni Jován · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: Mohácsi csata és Damaszkusz · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Mohácsi csata és Délvidék · Többet látni »
Dóczy Orbán
Nagylucsei Dóczi Orbán címere Nagylucsei Orbán, vagy Nagylucsei Dóczi Orbán (Nagylucse, ? - Eger, 1491. október 21.) püspök, kincstartó.
Új!!: Mohácsi csata és Dóczy Orbán · Többet látni »
Dózsa György-féle parasztfelkelés
A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.
Új!!: Mohácsi csata és Dózsa György-féle parasztfelkelés · Többet látni »
Despotizmus
A despotizmus olyan kormányzati forma, amelyben az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik; olyan hatalomgyakorlási forma, amelyben az uralkodó és az alattvalók viszonya a rabszolgatartó és a rabszolgák közötti kapcsolathoz hasonló.
Új!!: Mohácsi csata és Despotizmus · Többet látni »
Dorfmeister István (festő, 1729–1797)
Emléktáblája Sopronban, a róla elnevezett utcában. (Soltra E. Tamás alkotása, 1997) Id.
Új!!: Mohácsi csata és Dorfmeister István (festő, 1729–1797) · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Mohácsi csata és Duna · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Mohácsi csata és Dunántúl · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Mohácsi csata és Eger · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Mohácsi csata és Egyiptom · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Mohácsi csata és Erdély · Többet látni »
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Új!!: Mohácsi csata és Erdélyi vajda · Többet látni »
Erdőd (Horvátország)
250px Erdőd (horvátul Erdut, szerbül Ердут / Erdut, régi latin nevén Teutoburgum) falu és község Horvátország Eszék-Baranya megyéjében.
Új!!: Mohácsi csata és Erdőd (Horvátország) · Többet látni »
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Új!!: Mohácsi csata és Eszék · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Mohácsi csata és Esztergom · Többet látni »
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Új!!: Mohácsi csata és Esztergomi érsek · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Mohácsi csata és Európa · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Mohácsi csata és Földközi-tenger · Többet látni »
Február 21.
Névnapok: Eleonóra + Adolf, Bódog, Germán, Györe, György, Györk, Györke, Lenóra, Leona, Leonóra, Nóra, Patony, Péter, Pető, Zakariás, Zelmira.
Új!!: Mohácsi csata és Február 21. · Többet látni »
Fodor Pál (történész)
Fodor Pál (Aszófő, 1955. február 3.–) Széchenyi-díjas magyar turkológus, történész.
Új!!: Mohácsi csata és Fodor Pál (történész) · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Mohácsi csata és Franciaország · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Mohácsi csata és Franciák · Többet látni »
Frangepán Kristóf
Frangepán I. Kristóf (Modrus, 1482 – Martijanec, 1527. szeptember 27.) a Frangepán családból származó horvát főnemes, hadvezér, Zengg, Veglia és Modrus grófja, horvát-dalmát-szlavón bán.
Új!!: Mohácsi csata és Frangepán Kristóf · Többet látni »
Fugger család
A Fugger család címere Fugger Jakab Fugger Kristóf A Fugger család a középkori és kora újkori Európa meghatározó bankár-kereskedő családja volt.
Új!!: Mohácsi csata és Fugger család · Többet látni »
Garai család
A Garai család középkori magyar főnemesi család volt, melynek tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a Magyar Királyság történetében.
Új!!: Mohácsi csata és Garai család · Többet látni »
Gázi Huszrev bég
Gázi Huszrev (Szerrész, 1480 k. – Drobnjac, 1541;, arab betűkkel غازى خسرو) bosnyák bég, Bosznia parancsnoka és kormányzója (szandzsákbég).
Új!!: Mohácsi csata és Gázi Huszrev bég · Többet látni »
Gergely-naptár
A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.
Új!!: Mohácsi csata és Gergely-naptár · Többet látni »
Grandpierre K. Endre
Grandpierre K. Endre, születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre (Hódság, 1916. október 6. – Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató.
Új!!: Mohácsi csata és Grandpierre K. Endre · Többet látni »
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Új!!: Mohácsi csata és Gróf · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Mohácsi csata és Győr · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Mohácsi csata és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)
Ausztriai Mária (házassága révén ismert még mint Magyarországi Mária,,; Brüsszel, Habsburg Németalföld, 1505. szeptember 17. – Cigales, Spanyol Királyság, 1558. október 18.), Habsburg-házból származó magyar királyné 1521-től, majd cseh királyné 1522-től II. Lajos király hitveseként annak 1526-os haláláig.
Új!!: Mohácsi csata és Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558) · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Mohácsi csata és Habsburg-ház · Többet látni »
Habsburg–Jagelló házassági szerződés
A Habsburg–Jagelló házassági szerződés vagy Jagelló–Habsburg házassági szerződés a Bécsújhelyen, 1506.
Új!!: Mohácsi csata és Habsburg–Jagelló házassági szerződés · Többet látni »
Habsburg–török háború (1540–47)
Az 1540–47-es Habsburg–török háború az Oszmán Birodalom háborúja Ausztria, Csehország, Magyarország és Horvátország ellen.
Új!!: Mohácsi csata és Habsburg–török háború (1540–47) · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Mohácsi csata és Havasalföld · Többet látni »
Háy Gyula
Háy Gyula (írói álneve: Stefan Faber) (Abony, 1900. május 5. – Ascona, 1975. május 7.) Kossuth-díjas (1951) magyar író, drámaíró, műfordító, forgatókönyvíró.
Új!!: Mohácsi csata és Háy Gyula · Többet látni »
Horvát bánok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.
Új!!: Mohácsi csata és Horvát bánok listája · Többet látni »
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Új!!: Mohácsi csata és Humanizmus · Többet látni »
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Új!!: Mohácsi csata és Hunyadi János · Többet látni »
Hunyadi-család
Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.
Új!!: Mohácsi csata és Hunyadi-család · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Mohácsi csata és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Ferenc francia király
I.
Új!!: Mohácsi csata és I. Ferenc francia király · Többet látni »
I. János lengyel király
I.
Új!!: Mohácsi csata és I. János lengyel király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Mohácsi csata és I. János magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Mohácsi csata és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Miksa német-római császár
I.
Új!!: Mohácsi csata és I. Miksa német-római császár · Többet látni »
I. Szelim oszmán szultán
I.
Új!!: Mohácsi csata és I. Szelim oszmán szultán · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: Mohácsi csata és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
I. Zsigmond lengyel király
I.
Új!!: Mohácsi csata és I. Zsigmond lengyel király · Többet látni »
II. Gyula pápa
II.
Új!!: Mohácsi csata és II. Gyula pápa · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: Mohácsi csata és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: Mohácsi csata és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
InfoRádió
Az InfoRádió Magyarország első hírrádiója, amely a hét minden napján hajnaltól késő estig negyedóránként friss budapesti, országos és nemzetközi híreket szolgáltat.
Új!!: Mohácsi csata és InfoRádió · Többet látni »
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
Új!!: Mohácsi csata és Inkvizíció · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Mohácsi csata és Irán · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: Mohácsi csata és Isztambul · Többet látni »
Itáliai háborúk
Vilmos, Jülich-Kleve-Berg hercege, I. János Frigyes szász választófejedelem, I. Fülöp hesseni őrgróf). Az itáliai háborúk vagy reneszánsz háborúk az 1494 és 1559 között, főként Itália területén lezajlott konfliktus-sorozat volt, amelynek főszereplői egyfelől francia Valois-k, másfelől a Német-római Birodalom és az ekkoriban egyesülő Spanyolország trónját egyaránt birtokló Habsburgok voltak.
Új!!: Mohácsi csata és Itáliai háborúk · Többet látni »
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
Új!!: Mohácsi csata és IV. Kázmér lengyel király · Többet látni »
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Új!!: Mohácsi csata és Jagelló-ház · Többet látni »
Jajca
Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban.
Új!!: Mohácsi csata és Jajca · Többet látni »
Július 25.
Névnapok: Jakab, Kristóf + Dalibor, Jakus, Jákó, Jákob, Jakobina, Krisztofer, Szindbád, Talabér, Talabor, Talbot, Timur, Tomor, Valencia, Valentin, Valentina, Zsaklin.
Új!!: Mohácsi csata és Július 25. · Többet látni »
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Kalocsai érsekség) egyike az I. István által alapított magyarországi katolikus egyházmegyéknek.
Új!!: Mohácsi csata és Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye · Többet látni »
Karasica-patak
A Karasica-patak (régi középkori neve: Karassó-folyó) Baranya vármegyében, a Kelet-Mecsek lábánál, Fekedtől keletre ered.
Új!!: Mohácsi csata és Karasica-patak · Többet látni »
Könnyűlovasság
Magyar huszár a 19. században. August von Pettenkofen műve, 1857. madraszi könnyűlovasság egyik szovárja 1845. körül. A könnyűlovasság kevés fegyverrel és védőfelszereléssel ellátott, lovakon közlekedő katonákból állt össze.
Új!!: Mohácsi csata és Könnyűlovasság · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Mohácsi csata és Közel-Kelet · Többet látni »
Keresztes hadjárat
#ÁTIRÁNYÍTÁS keresztes háborúk.
Új!!: Mohácsi csata és Keresztes hadjárat · Többet látni »
Kinizsi Pál
Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.
Új!!: Mohácsi csata és Kinizsi Pál · Többet látni »
Kisfaludy Károly (költő)
Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő.
Új!!: Mohácsi csata és Kisfaludy Károly (költő) · Többet látni »
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Mohácsi csata és Kosztolányi Dezső · Többet látni »
Kovács Mihály (festő)
Kovács Mihály (Tisza-Abád-Szalók, 1819. július 18. – Budapest, 1892. augusztus 3.) magyar festőművész, az akadémikus stilus egyik tehetséges képviselője.
Új!!: Mohácsi csata és Kovács Mihály (festő) · Többet látni »
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Új!!: Mohácsi csata és Krími Tatár Kánság · Többet látni »
Krúdy Gyula
Szécsénykovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, Osztrák–Magyar Monarchia, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, Magyar Királyság, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
Új!!: Mohácsi csata és Krúdy Gyula · Többet látni »
Kubinyi András
Kubinyi András (Budapest, 1929. január 28. – Budapest, 2007. november 9.) magyar történész, régész, középkorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Mohácsi csata és Kubinyi András · Többet látni »
Lánycsók
Lánycsók (németül Lantschuk, Lantsuk, horvátul Lančug, Lančuk) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Mohácsi csata és Lánycsók · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Mohácsi csata és Lengyelország · Többet látni »
Lovasság
Lovasság – Bugac, 2014 A lovasság lovon mozgó, lóhátról főleg szálfegyverekkel (kard, lándzsa, dzsida) harcoló haderő elnevezése, amely korábban minden nagy hadsereg fontos része volt.
Új!!: Mohácsi csata és Lovasság · Többet látni »
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Új!!: Mohácsi csata és Luther Márton · Többet látni »
Madridi békeszerződés (1526)
A madridi békeszerződést 1526.
Új!!: Mohácsi csata és Madridi békeszerződés (1526) · Többet látni »
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Új!!: Mohácsi csata és Magyar belháború (1526–38) · Többet látni »
Magyar Demokrata
A Magyar Demokrata Magyarországon megjelenő, magát konzervatívnak valló országos politikai hetilap.
Új!!: Mohácsi csata és Magyar Demokrata · Többet látni »
Magyar király
Magyarország koronaékszerei A magyar király a Magyar Királyság uralkodó államfője volt 1000 és 1918 között.
Új!!: Mohácsi csata és Magyar király · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Mohácsi csata és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar–török háború (1521–26)
A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve.
Új!!: Mohácsi csata és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Mohácsi csata és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Új!!: Mohácsi csata és Magyarországi szlovének · Többet látni »
Majs
Majs község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Mohácsi csata és Majs · Többet látni »
Majtényi Zoltán
Majtényi Zoltán (eredeti neve: Lichtmannegger Árpád Zoltán) (Újpest, 1933. április 10.) József Attila-díjas (2008) író, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő.
Új!!: Mohácsi csata és Majtényi Zoltán · Többet látni »
Malkoçoğlu Bali bég
Malkoçoğlu Bali bég, törökül: Yahyapaşazade Malkoçoğlu Bali Bey (1495–1555) oszmán katona, hadvezér, majd beglerbég I. Szulejmán szultán uralkodása idején.
Új!!: Mohácsi csata és Malkoçoğlu Bali bég · Többet látni »
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Új!!: Mohácsi csata és Mamlúk Birodalom · Többet látni »
Május 1.
A munka ünnepe.
Új!!: Mohácsi csata és Május 1. · Többet látni »
Május 18.
Névnapok: Alexandra, Erik + Alexa, Alicia, Blandina, Bódog, Erika, Erős, Félix, Hanga, Kámea, Kamilla, Klaudetta, Klaudia, Klaudiána, Szandra, Szantána, Szantina, Szendi, Toszka, Xandra.
Új!!: Mohácsi csata és Május 18. · Többet látni »
Máltai lovagrend
230x230px alt.
Új!!: Mohácsi csata és Máltai lovagrend · Többet látni »
Március 13.
Névnapok: Ajtony, Krisztián + Arabella, Arita, Arvéd, Arvid, Csolt, Egyed, Ida, Lándor, Leander, Lizander, Lizandra, Patrícia, Roderik, Rodrigó, Rozina, Rut, Salamon, Salvador, Solt, Zina, Zolta, Zoltán.
Új!!: Mohácsi csata és Március 13. · Többet látni »
Március 4.
Névnapok: Kázmér + Adorján, Adria, Adrián, Adrianna, Adriel, Adrienn, Arián, Bajnok, Brútusz, Kazimír, Lúciusz, Zorán.
Új!!: Mohácsi csata és Március 4. · Többet látni »
Milánói Hercegség
A Milánói Hercegség egy államalakulat volt Észak-Itáliában 1395 és 1797 között.
Új!!: Mohácsi csata és Milánói Hercegség · Többet látni »
Miniatúra
Mainz-i evangélium (''Codex Aureus'' 1250) Miniatúra a Képes krónika 143. lapján 1360) Limbourg testvérek: Május (1410) Richard Martin fitz Oliver (1602-1648) egész alakos képe (1616) Festette: ''Isaac Oliver'' Miniatúra (miniatúrafestés, miniatúrafestészet, miniatűrfestés, miniatűrfestészet, miniatűr kép) kis kép pergamenen, papíron, fatáblán, fémen, vásznon vagy bármilyen hordozón.
Új!!: Mohácsi csata és Miniatúra · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Mohácsi csata és Mohács · Többet látni »
Nagy-Morava
A Nagy-Morava (szerbül Велика Морава / Velika Morava) folyó Szerbia területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Mohácsi csata és Nagy-Morava · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Mohácsi csata és Nádor · Többet látni »
Nándorfehérvár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.
Új!!: Mohácsi csata és Nándorfehérvár · Többet látni »
Nándorfehérvár elfoglalása
A középkori Magyar Királyság kulcsának és déli kapujának számító Nándorfehérvár eleste 1521.
Új!!: Mohácsi csata és Nándorfehérvár elfoglalása · Többet látni »
Német parasztháború
A német parasztháború vagy nagy német parasztfelkelés nagy kiterjedésű parasztfelkelés volt 1524 és 1525 között, amely a Német-római Birodalom sok tartományára kiterjedt, elsősorban a birodalom déli részén.
Új!!: Mohácsi csata és Német parasztháború · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Mohácsi csata és Német-római Birodalom · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Mohácsi csata és Németország · Többet látni »
Nuncius
A nuncius pápai követ, az Apostoli Szentszéknek egy adott államhoz, annak a kormányához akkreditált állandó képviselője püspöki vagy érseki rangban.
Új!!: Mohácsi csata és Nuncius · Többet látni »
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Új!!: Mohácsi csata és Olaszok · Többet látni »
Orlai Petrich Soma
Marastoni József: Orlai Petrich Soma arcképe (litográfia, 1861) Orlai Petrics Soma (Mezőberény, 1822. október 22. – Budapest, 1880. június 5.) festőművész, a történeti festészet jeles alakja.
Új!!: Mohácsi csata és Orlai Petrich Soma · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Mohácsi csata és Országgyűlés · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Mohácsi csata és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Oszmán hadsereg
Az oszmán hadsereg felvonulása Szigetvár ellen I. Szulejmán oszmán szultán vezetésével Az oszmán hadseregen általában az Oszmán Birodalom javarészt irreguláris egységekből álló, nagy tömegű haderejét értjük.
Új!!: Mohácsi csata és Oszmán hadsereg · Többet látni »
Osztrák Hercegség
Az Osztrák Hercegség, a Szent Német-római Birodalom egyik független állama volt 1156 és 1453 között, amely az I. Frigyes által kiadott Privilegium Minus rendelet következtében vált a Bajor Hercegség határtartományaként számon tartott Osztrák őrgrófságból hercegséggé, és lett a későbbi Osztrák Főhercegség elődállama.
Új!!: Mohácsi csata és Osztrák Hercegség · Többet látni »
Pap Norbert
Pap Norbert (Tab, 1969. június 3.) magyar geográfus-történész.
Új!!: Mohácsi csata és Pap Norbert · Többet látni »
Pargali Ibrahim
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pargali Ibrahim pasa.
Új!!: Mohácsi csata és Pargali Ibrahim · Többet látni »
Pargali Ibrahim pasa
'''Ibrahim nagyvezír''' múzeummá alakított háza Isztambulban Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között.
Új!!: Mohácsi csata és Pargali Ibrahim pasa · Többet látni »
Pasalik
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vilajet.
Új!!: Mohácsi csata és Pasalik · Többet látni »
Paviai csata (1525)
A paviai csata, amelyet a lovagkor utolsó csatájának is hívnak, a Habsburg–Valois párharc egyik fontos állomása volt, ennek során a franciák – főleg I. Ferenc király rossz döntéseinek következtében – döntő vereséget szenvedtek a Habsburg császári szövetség spanyol–német–milánói erőitől.
Új!!: Mohácsi csata és Paviai csata (1525) · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: Mohácsi csata és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Új!!: Mohácsi csata és Pápai állam · Többet látni »
Pécsi Tudományegyetem
A Pécsi Tudományegyetem (röviden: PTE, 1982–2000 között: Janus Pannonius Tudományegyetem) Magyarország egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező felsőoktatási intézménye.
Új!!: Mohácsi csata és Pécsi Tudományegyetem · Többet látni »
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Új!!: Mohácsi csata és Pétervárad · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Mohácsi csata és Püspök · Többet látni »
Perényi Péter (koronaőr)
Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.
Új!!: Mohácsi csata és Perényi Péter (koronaőr) · Többet látni »
Perjés Géza
Perjés Géza (eredeti neve: Pelzl; 1932-ig) (Trencsén, 1917. augusztus 14. – Budapest, 2003. szeptember 18.) hadtörténész.
Új!!: Mohácsi csata és Perjés Géza · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Mohácsi csata és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: Mohácsi csata és Pestis · Többet látni »
Pilismaróti harcok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pusztamaróti harcok.
Új!!: Mohácsi csata és Pilismaróti harcok · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Mohácsi csata és Pozsony · Többet látni »
Radics Bosics
Radics Bosics vagy Deli Radics (egyes forrásokban Radisa Bosics, szerbül Радич Бошић) (megh. 1528 végén) 16. századi szerb vitéz, aki a magyarok oldalán harcolt a törökök ellen.
Új!!: Mohácsi csata és Radics Bosics · Többet látni »
Rákos-mező
Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe Rákos-mező (Rákos mezeje, Rákosmező vagy Rákos) a középkori Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot (azaz a mai Pesti-hordalékkúpsíkságot) jelentette.
Új!!: Mohácsi csata és Rákos-mező · Többet látni »
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
Új!!: Mohácsi csata és Rákosi végzés · Többet látni »
Ráskai Gáspár
Ráskai Gáspár vagy Ráskay (16. század) magyar költő, II. Lajos főkamarása, később tárnokmester és temesi főispán, hadvezér.
Új!!: Mohácsi csata és Ráskai Gáspár · Többet látni »
Régens
Régens (a latin regens.
Új!!: Mohácsi csata és Régens · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Mohácsi csata és Róma · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Mohácsi csata és Római katolikus egyház · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: Mohácsi csata és Reformáció · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Mohácsi csata és Reneszánsz · Többet látni »
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Új!!: Mohácsi csata és Rodosz (sziget) · Többet látni »
Rumélia
Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.
Új!!: Mohácsi csata és Rumélia · Többet látni »
Sacco di Roma
A Sacco di Roma olasz kifejezéssel hagyományosan Róma feldúlását és kifosztását jelölik, amely 1527.
Új!!: Mohácsi csata és Sacco di Roma · Többet látni »
Savoyai Lujza, Franciaország régense
Savoyai Lujza (1476. szeptember 11. – 1531. szeptember 22.), a Savoyai-házból származó hercegnő, II. Savoyai Fülöp herceg és Marguerite de Bourbon leánya, aki Charles d’Angoulême gróffal (V. Károly francia király dédunokájával) kötött házassága révén Angoulême grófnéja.
Új!!: Mohácsi csata és Savoyai Lujza, Franciaország régense · Többet látni »
Sándor lengyel király
Sándor, (Krakkó, 1461. augusztus 5., 594. oldal – Vilnius, 1506. augusztus 19.) 1492-től Litvánia nagyfejedelme, 1501-től Lengyelország királya haláláig, a Jagelló-ház tagja.
Új!!: Mohácsi csata és Sándor lengyel király · Többet látni »
Sátorhely
Sátorhely község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Mohácsi csata és Sátorhely · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Mohácsi csata és Spanyolország · Többet látni »
Szabács
Szabács (szerbül Шабац / Šabac) város Szerbiában, a Macsói körzet közigazgatási székhelye.
Új!!: Mohácsi csata és Szabács · Többet látni »
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Új!!: Mohácsi csata és Szafavidák · Többet látni »
Szalkai László
Szalkai László (Mátészalka, 1475 – Mohács, 1526. augusztus 29.) esztergomi érsek.
Új!!: Mohácsi csata és Szalkai László · Többet látni »
Szapolyai György
Szapolyai György (1488 (körül) – Mohács, 1526. augusztus 29.) főúr, szepesi gróf, Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fia, I. János magyar király öccse.
Új!!: Mohácsi csata és Szapolyai György · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Mohácsi csata és Száva · Többet látni »
Székely Bertalan
Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.
Új!!: Mohácsi csata és Székely Bertalan · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Mohácsi csata és Székesfehérvár · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Mohácsi csata és Szeged · Többet látni »
Szekérvár
Huszita szekérerőd A muhi csata vázlata, középen a szekérvár A szekérvár egy olyan (elsősorban) védekező jellegű hadi taktika, amikor a sereg szekereit a tábor körül védelmi pozíciókba rendezik.
Új!!: Mohácsi csata és Szekérvár · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: Mohácsi csata és Szent Korona · Többet látni »
Szepes vármegye
Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Mohácsi csata és Szepes vármegye · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: Mohácsi csata és Szerémség · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Mohácsi csata és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Mohácsi csata és Szerbia · Többet látni »
Szerencsés Imre
Szerencsés Imre eredeti neve Snéor ben Efraim, Sálmán ben Efraim, Salamon ben Efraim vagy Slomó ben Efrájim latinosan Fortunatus (? – 1526 körül) alkincstartó II. Lajos uralkodása idején.
Új!!: Mohácsi csata és Szerencsés Imre · Többet látni »
Szreberniki bánság
A Hunyadi- és a Jagelló-kori magyar állam közigazgatási egysége volt.
Új!!: Mohácsi csata és Szreberniki bánság · Többet látni »
Szulejmáni ajánlat
A szulejmáni ajánlat egy feltételezett, nem bizonyított békeajánlat.
Új!!: Mohácsi csata és Szulejmáni ajánlat · Többet látni »
Török Bálint (hadvezér)
Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Új!!: Mohácsi csata és Török Bálint (hadvezér) · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Mohácsi csata és Török hódoltság · Többet látni »
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Új!!: Mohácsi csata és Török porta · Többet látni »
Történelmi Szemle
A Történelmi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének 1958-óta megjelenő értesítője.
Új!!: Mohácsi csata és Történelmi Szemle · Többet látni »
Tüzérség
Fallúdzsában, 2004 novemberében. A lövedék éppen elhagyta a tarack csövét, az égéstermék-gázok a csőszájféken át oldalra is kiáramlanak. FlaK 88, 88 mm-es löveg szabadtéri múzeumban. Eredetileg légvédelmi célokra készült, de be lehetett vetni páncélozott célok és élőerő ellen is M270 rakéta-sorozatvető tüzelési helyzetben Egy kanadai ADATS típusú többfeladatú légvédelmi-páncéltörő rakétás komplexum MIM–104 Patriot légvédelmi rakétakomplexum ellenrakétaként is használható ''PAC–2'' rakétája indítás közben A tüzérség hagyományos értelemben olyan eszköz, illetve katonai egység, mely háború során nagyobb lövedékek kilövés útján történő célba juttatására alkalmas.
Új!!: Mohácsi csata és Tüzérség · Többet látni »
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Mohácsi csata és Temes vármegye · Többet látni »
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Új!!: Mohácsi csata és Temesköz · Többet látni »
Than Mór
A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek emléktáblája a szülőházukon Apáti Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.
Új!!: Mohácsi csata és Than Mór · Többet látni »
Thuróczy Katalin
Thuróczy Katalin (Budapest, 1948. július 4. –) magyar dramaturg, író, újságíró.
Új!!: Mohácsi csata és Thuróczy Katalin · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Mohácsi csata és Tisza · Többet látni »
Tomori Pál
Tomori Pál (1475 körül – Mohács, 1526. augusztus 29.) hadvezér, kalocsai érsek, a mohácsi csatában a magyar sereg egyik fővezére.
Új!!: Mohácsi csata és Tomori Pál · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Mohácsi csata és Torda · Többet látni »
Udvarház
Az udvarház az Árpád-korban egy-egy királyi, királynéi vagy hercegi udvarbirtok, ill.
Új!!: Mohácsi csata és Udvarház · Többet látni »
V. Károly német-római császár
V.
Új!!: Mohácsi csata és V. Károly német-római császár · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Mohácsi csata és Vallás · Többet látni »
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Új!!: Mohácsi csata és Vákuum · Többet látni »
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Új!!: Mohácsi csata és Végvár · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Mohácsi csata és Velencei Köztársaság · Többet látni »
VII. Kelemen pápa
VII.
Új!!: Mohácsi csata és VII. Kelemen pápa · Többet látni »
VIII. Henrik angol király
VIII.
Új!!: Mohácsi csata és VIII. Henrik angol király · Többet látni »
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Mohácsi csata és Visegrád · Többet látni »
Visegrádi királyi palota
#ÁTIRÁNYÍTÁS királyi palota (Visegrád).
Új!!: Mohácsi csata és Visegrádi királyi palota · Többet látni »
Voinovich Géza
Voinovich Géza (Debrecen, 1877. március 14. – Budapest, 1952. szeptember 20.) irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Mohácsi csata és Voinovich Géza · Többet látni »
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Új!!: Mohácsi csata és Werbőczy István · Többet látni »
X. Leó pápa
X.
Új!!: Mohácsi csata és X. Leó pápa · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Mohácsi csata és Zágráb · Többet látni »
Zászlósúr
A zászlósurak a középkori, 14–16. századi Magyarországon azok a kiterjedt földbirtokkal rendelkező nemesek és főméltóságok voltak, akik vagyonuk vagy hivataluk függvényében, továbbá familiárisaik száma alapján kisebb-nagyobb létszámú katonai csapatot, bandériumot voltak kötelesek az ország védelmére kiállítani, és háború esetén saját zászlajuk alatt a király táborába vezetni.
Új!!: Mohácsi csata és Zászlósúr · Többet látni »
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Új!!: Mohácsi csata és Zimony · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Mohácsi csata és Zsidók · Többet látni »
Zsoldos
A zsoldos az 1949.
Új!!: Mohácsi csata és Zsoldos · Többet látni »
1490
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1490 · Többet látni »
1492
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1492 · Többet látni »
1493
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1493 · Többet látni »
1496
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1496 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Mohácsi csata és 15. század · Többet látni »
1503
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1503 · Többet látni »
1505
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1505 · Többet látni »
1508
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1508 · Többet látni »
1510
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1510 · Többet látni »
1511
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1511 · Többet látni »
1512
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1512 · Többet látni »
1513
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1513 · Többet látni »
1514
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1514 · Többet látni »
1515
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1515 · Többet látni »
1516
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1516 · Többet látni »
1517
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1517 · Többet látni »
1518
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1518 · Többet látni »
1519
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1519 · Többet látni »
1520
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1520 · Többet látni »
1520-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1520-as évek · Többet látni »
1521
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1521 · Többet látni »
1522
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1522 · Többet látni »
1525
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1525 · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1526 · Többet látni »
1529
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1529 · Többet látni »
1541
Nincs leírás.
Új!!: Mohácsi csata és 1541 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Mohácsi csata és 16. század · Többet látni »
