Tartalomjegyzék
195 kapcsolatok: A Coruña, Acapulco, Acatempani ölelés, Acatita de Baján, Aguascalientes (település), Alhóndiga de Granaditas, Amerikai Egyesült Államok, Anáhuaci kongresszus, Andalúzia, Andrés Quintana Roo, Anglia, Antonio López de Santa Anna, Apatzingán de la Constitución, Apatzingáni alkotmány, Új-León, Új-Mexikó, Új-Spanyolország, Atotonilcói Názáreti Jézus-szentély, Azcapotzalco, Baltimore (Maryland), Bayonne (település, Pyrénées-Atlantiques), Bourbon-ház, Calderón-hídi csata, Carlos María de Bustamante, Cádiz, Córdobai egyezmény, Celaya, Chihuahua (település), Chiles en nogada, Chilpancingo de los Bravo, Coahuila, Costa Rica, Cuautla (Morelos), Cuernavaca, Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional, Durango (állam), Ecatepec de Morelos, El Despertador Americano, El Doliente de Hidalgo, Eretnekség, Félszigeti háború, Fügekaktusz, Függetlenség-emlékmű, Fülöp-szigetek, Fontainebleau-i szerződés, Franciaország, Francisco Primo de Verdad, Francisco Xavier Mina, Fregatt, Galveston, ... Bővíteni index (145 több) »
- Mexikó háborúi
A Coruña
A Coruña (galiciai nyelven, kiejtése:;, kiejtése) város Északnyugat-Spanyolországban, Galiciában.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és A Coruña
Acapulco
Acapulco öble Acapulco de Juárez város Mexikóban, az azonos nevű község (municipio) - amelyhez a városon kívül még 233 kisebb-nagyobb település is tartozik - székhelye.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Acapulco
Acatempani ölelés
''Román Sagredo'' 1870-es festménye az eseményről, a bal oldali alak Agustín de Iturbide, a jobb oldali Vicente Guerrero A történelembe acatempani ölelés néven bevonult, 1821.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Acatempani ölelés
Acatita de Baján
Acatita de Baján kis falu Mexikó Coahuila államának keleti részén, Új-León állam határához közel.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Acatita de Baján
Aguascalientes (település)
Aguascalientes (nevének jelentése: forró vizek) nagyváros Mexikóban, Aguascalientes állam fővárosa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Aguascalientes (település)
Alhóndiga de Granaditas
A világörökség részét képező Alhóndiga de Granaditas a mexikói Guanajuato város egyik régi épülete, a mexikói függetlenségi háború kezdeti szakaszának fontos helyszíne.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Alhóndiga de Granaditas
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Amerikai Egyesült Államok
Anáhuaci kongresszus
Festmény a kongresszusról. Balról jobbra az asztalnál: Ignacio López Rayón, José Sixto Verduzco, Andrés Quintana Roo, José María Liceaga, Carlos María de Bustamante és állva José María Morelos Az először 1813.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Anáhuaci kongresszus
Andalúzia
Andalúzia (spanyolul Andalucía, IPA vagy) Spanyolország európai részének legdélebbi tájegysége és autonóm közössége.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Andalúzia
Andrés Quintana Roo
Andrés Eligio Quintana Roo (Mérida, 1787. november 30. – Mexikóváros, 1851. április 15.) ügyvéd, költő, politikus és mexikói függetlenségi harcos.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Andrés Quintana Roo
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Anglia
Antonio López de Santa Anna
Antonio López de Santa Anna Pérez de Lebrón (Xalapa (Jalapa), 1794. február 21. – Mexikóváros, 1876. június 21.) mexikói tábornok és politikus, aki nyolcszor - illetve, ha a Valentín Gómez Farías alelnökkel történt folyamatos hivatal-váltásokat is számításba vesszük az első hivatali idejében - akkor tizenegyszer, Mexikó államfője volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Antonio López de Santa Anna
Apatzingán de la Constitución
Apatzingán de la Constitución (röviden Apatzingán) város Mexikó Michoacán államának Tepalcatepec régiójában, lakossága 2010-ben megközelítette a 100 000 főt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Apatzingán de la Constitución
Apatzingáni alkotmány
Az apatzingáni alkotmány (spanyolul Constitución de Apatzingán, eredeti címén Decreto Constitucional para la Libertad de la América Mexicana, azaz Alkotmányos Dekrétum Mexikói-Amerika Szabadságáért) a mexikói függetlenségi háború során 1814.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Apatzingáni alkotmány
Új-León
Új-León szövetségi állam Mexikó északi részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Új-León
Új-Mexikó
Új-Mexikó (angolul New Mexico, spanyolul Nuevo México, navahóul Yootó Hahoodzo) az Amerikai Egyesült Államok 47.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Új-Mexikó
Új-Spanyolország
Új-Spanyolország (spanyolul: Nueva España) volt a megjelölése a spanyolok újvilági kolonizációs területének az Azték Birodalom 1521-ben bekövetkezett bukását követően.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Új-Spanyolország
Atotonilcói Názáreti Jézus-szentély
Az atotonilcói Názáreti Jézus-szentély Mexikó egyik legnevezetesebb temploma.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Atotonilcói Názáreti Jézus-szentély
Azcapotzalco
Azcapotzalco Mexikóváros egyik kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta a 414 000 főt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Azcapotzalco
Baltimore (Maryland)
Baltimore az Amerikai Egyesült Államok huszadik legnépesebb városa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Baltimore (Maryland)
Bayonne (település, Pyrénées-Atlantiques)
Bayonne (ejtsd: bajon, IPA:, baszkul Baiona) város Délnyugat-Franciaországban, a Nive és az Adour folyók összefolyásánál, Pyrénées-Atlantiques megyében.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Bayonne (település, Pyrénées-Atlantiques)
Bourbon-ház
A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Bourbon-ház
Calderón-hídi csata
A calderón-hídi csata a mexikói függetlenségi háború egyik ütközete volt, amelynek során a függetlenségért harcoló felkelők súlyos vereséget szenvedtek a spanyol hadaktól.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Calderón-hídi csata
Carlos María de Bustamante
Carlos María de Bustamante (Oaxaca, 1774. november 4. – Mexikóváros, 1848. szeptember 21.) mexikói függetlenségi harcos, politikus, újságíró, történész.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Carlos María de Bustamante
Cádiz
Cádiz (ejtsd: „kádisz”, a helyi nyelvjárásban „káj”, IPA) város Délnyugat-Spanyolországban, Andalúziában, Cádiz tartomány székhelye.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Cádiz
Córdobai egyezmény
A córdobai egyezmény nyomtatott változata Az 1821.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Córdobai egyezmény
Celaya
Celaya város Mexikóban.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Celaya
Chihuahua (település)
Chihuahua nagyváros Mexikó északi részén, Chihuahua állam fővárosa és második legnépesebb városa Ciudad Juárez után, 2010-ben mintegy 810 000 lakója volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Chihuahua (település)
Chiles en nogada
A chiles en nogada (ritkábban egyes számban: chile en nogada) jellegzetes mexikói étel.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Chiles en nogada
Chilpancingo de los Bravo
Chilpancingo de los Bravo (röviden Chilpancingo) a mexikói Guerrero szövetségi állam fővárosa és egyben második legnagyobb városa Acapulco után.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Chilpancingo de los Bravo
Coahuila
Coahuila (vagy teljes nevén Coahuila de Zaragoza) Mexikó egyik szövetségi állama.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Coahuila
Costa Rica
Costa Rica (ejtsd:; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északon Nicaragua, délkeleten Panama határolja.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Costa Rica
Cuautla (Morelos)
Cuautla egy város Mexikó Morelos államának középpontjáról kissé északkeletre, lakossága 2010-ben meghaladta a 154 000 főt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Cuautla (Morelos)
Cuernavaca
Cuernavaca (korábban Cuauhnáhuac) Mexikó Morelos szövetségi államának fővárosa, Cuernavaca község központja.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Cuernavaca
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional (nevének jelentése: Dolores Hidalgo, a Nemzeti Függetlenség Bölcsője), röviden Dolores Hidalgo Mexikó Guanajuato államának egyik városa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional
Durango (állam)
Durango mexikói szövetségi állam, területe 123 181 km², 1 450 000 lakosa van.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Durango (állam)
Ecatepec de Morelos
Ecatepec de Morelos (röviden Ecatepec) nagyváros és község Mexikó México nevű szövetségi államában, a mexikóvárosi agglomeráció része.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Ecatepec de Morelos
El Despertador Americano
Az El Despertador Americano (címének jelentése: „az amerikai ébresztő”) a mexikói függetlenségi harcosok első újságja volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és El Despertador Americano
El Doliente de Hidalgo
bélyegkép Az El Doliente de Hidalgo (nevének jelentése: Hidalgo gyászolója) Mexikó egyik történelmi zászlója, mely 1811-ben, a függetlenségi háború során jelent meg a felkelőknél.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és El Doliente de Hidalgo
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Eretnekség
Félszigeti háború
Francisco de Goya: ''1808. május 2-a: a mamelukok támadása'' (1814) A félszigeti háború (1808–1814), amelyet Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának neveznek, a napóleoni háborúk egyik (mellék)hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Félszigeti háború
Fügekaktusz
Opuntia-fajok Opuntia microdasys var. albispina Zacatecas piacán Bíbortetű-telep a kaktusz hajtásán A fügekaktusz vagy medvetalpkaktusz (Opuntia) nemzetségébe a kaktuszfélék (Cactaceae) egyik alcsaládjába, a fügekaktuszformák (Opuntioidae) közé tartozó pozsgás növények tartoznak.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Fügekaktusz
Függetlenség-emlékmű
A Függetlenség-emlékmű vagy Függetlenség angyala (spanyolul: Monumento a la Independencia vagy El Ángel de la Independencia) a mexikóvárosi Cuauhtémoc kerületben, a Paseo de la Reforma sugárút és a Florencia (Firenze) utca kereszteződésében elhelyezkedő szobor, a város egyik jelképe.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Függetlenség-emlékmű
Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog): Republika ng Pilipinas angol: Republic of the Philippines) független állam Délkelet-Ázsiában.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Fülöp-szigetek
Fontainebleau-i szerződés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fontainebleau-i szerződés (egyértelműsítő lap).
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Fontainebleau-i szerződés
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Franciaország
Francisco Primo de Verdad
Francisco Primo de Verdad y Ramos (Ciénega del Rincón, 1760. június 9. – Mexikóváros, 1808. október 4.) ügyvéd, a mexikói függetlenségi háború egyik előfutára volt, már 1808-ban sürgette, hogy Új-Spanyolország irányítását egy külön, a nép képviseletében működő kormány vegye át az alkirály irányítása alatt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Francisco Primo de Verdad
Francisco Xavier Mina
Francisco Xavier (Javier) Mina (eredeti nevén Martín Xavier Mina, Otano, Navarra, Spanyolország, 1789. július 1. – Cerro del Bellaco, Pénjamo mellett, Guanajuato, 1817. november 11.) spanyol származású katona, aki 1808-tól kezdve a spanyolok oldalán vett részt a félszigeti háborúban, majd 1816-ban Észak-Amerikába hajózott és a mexikói függetlenségi háborúban a spanyolok ellen harcolt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Francisco Xavier Mina
Fregatt
Fregatt 1675–1680 körül A francia ''La Boudeuse'' fregatt (17. század) A fregatt mint hadihajó-típusnév az idők folyamán többféle hajót is takart.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Fregatt
Galveston
#ÁTIRÁNYÍTÁS Galveston_(egyértelműsítő_lap).
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Galveston
Gerilla-hadviselés
A gerilla-hadviselés olyan katonai módszer, amely során kis létszámú, mozgékony, fegyveres csoport meglepetésszerű támadást hajt végre nagyobb létszámú és emiatt általában kevésbé mozgékony katonai egység ellen.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Gerilla-hadviselés
Grito de Dolores
J. J. del Moral olajfestménye a Doloresi Kiáltásról Az 1810.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Grito de Dolores
Guadalajara (Mexikó)
Guadalajara (ejtsd: gvadalahára, IPA) nagyváros Mexikóban, agglomerációjával együtt Mexikóváros után az ország második legnagyobb városa, Jalisco állam fővárosa, érseki székhely.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Guadalajara (Mexikó)
Guadalupe Victoria
Guadalupe Victoria (eredeti nevén José Miguel Ramón Adaucto Fernández y Félix; Tamazula, 1786. szeptember 29. – Perote, 1843. március 21.) mexikói függetlenségi harcos volt, aki a függetlenné vált Mexikó első elnöke lett 1824.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Guadalupe Victoria
Guadalupei Szűzanya
Ez a szócikk a mexikói Szűzanya ábrázolásról szól.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Guadalupei Szűzanya
Guanajuato (állam)
Guanajuato Mexikó egyik szövetségi állama.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Guanajuato (állam)
Guanajuato (település)
Guanajuato a mexikói Guanajuato állam fővárosa és hatodik legnépesebb városa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Guanajuato (település)
Guatemala
Guatemala vagy hivatalosan a Guatemalai Köztársaság (spanyol: República de Guatemala) egy közép-amerikai ország.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Guatemala
Guerrero
Guerrero Mexikó egyik szövetségi állama.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Guerrero
Hacienda
Guanajuatóban Az hacienda (spanyol, ejtsd: FACIENDA ’tennivalók’) Amerikában a spanyol és portugál gyarmatosítások korában kialakult önellátó nagybirtok (latifundium)-fajta, amely általában egy személy vagy jómódú család tulajdonában állt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Hacienda
Haiti
Haiti vagy hivatalosan Haiti Köztársaság (francia: République d'Haïti; haiti kreol: Repiblik d Ayiti) a Karib-térség egyik országa, Hispaniola sziget nyugati harmadán fekszik, a keleti felén lévő Dominikai Köztársaság az egyetlen szárazföldi szomszédja.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Haiti
Havanna
Havanna (spanyolul: San Cristóbal de La Habana, röviden La Habana) Kuba fővárosa, valamint 2,2 milliós lakosával a szigetország legnépesebb városa is egyben.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Havanna
Hermenegildo Galeana
Hermenegildo Galeana (Técpan, 1762. április 13. – Coyuca, 1814. június 27.) mexikói függetlenségi harcos.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Hermenegildo Galeana
Heroica Matamoros
Heroica Matamoros (röviden Matamoros) egy város Mexikó északkeleti részén, Tamaulipas államban.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Heroica Matamoros
Heroica Zitácuaro
Heroica Zitácuaro (röviden Zitácuaro) város Mexikó Michoacán államának Oriente régiójában, lakossága 2010-ben meghaladta a 84 000 főt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Heroica Zitácuaro
Hidalgo (állam)
Hidalgo Mexikó egyik szövetségi állama, az ország középső részén fekszik.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Hidalgo (állam)
I. Ágoston mexikói császár
Agustín de Iturbide (teljes nevén: Agustín Cosme Damián de Iturbide y Arámburu, Valladolid, 1783. szeptember 27. – Padilla, 1824. július 19.) új-spanyolországi katona, sokáig a mexikói függetlenségi törekvések ádáz ellensége, majd a függetlenség megvalósítója, a létrejövő I.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és I. Ágoston mexikói császár
I. Mexikói Császárság
Az I. Mexikói Császárság egy rövid életű államalakulat volt Észak- és Közép-Amerikában, 1822-től 1823-ig.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és I. Mexikói Császárság
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és I. Napóleon francia császár
Ibériai-félsziget
Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Ibériai-félsziget
Ignacio Allende
Ignacio Allende (teljes nevén Ignacio José de Allende y Unzaga, San Miguel el Grande, 1769. január 21. – Chihuahua, 1811. június 26.) mexikói függetlenségi harcos volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Ignacio Allende
Ignacio López Rayón
Ignacio López Rayón (teljes nevén José Ignacio Antonio López-Rayón y López-Aguado, Tlalpujahua, 1773. július 31. – Mexikóváros, 1832. február 2.) mexikói függetlenségi harcos, a felkelők egyik első kormányzati testületének, a zitácuarói juntának az összehívója és elnöke, az egyik első alkotmánytervezet szerzője.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Ignacio López Rayón
Iguala de la Independencia
Iguala de la Independencia (röviden Iguala) város Mexikó Guerrero államának északi részén, lakossága 2010-ben megközelítette a 120 000 főt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Iguala de la Independencia
Iguala-terv
Az Iguala-terv (eredeti címén, spanyolul: Plan de Iguala, másik nevén Plan de las Tres Garantías vagy Plan Trigarante, vagyis A Három Garancia Terve) az a kiáltvány, melyet 1821.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Iguala-terv
II. Izabella spanyol királynő
II.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és II. Izabella spanyol királynő
Indaparapeo
Indaparapeo település Mexikó Michoacán államának Cuitzeo régiójában, lakossága 2010-ben megközelítette a 7000 főt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Indaparapeo
Indiánok
Indiánoknak az amerikai kontinens bennszülött népeit (őslakosait) nevezzük.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Indiánok
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Inkvizíció
Irapuato
Irapuato nagyváros Mexikó középső részén, Guanajuato államában, a több államra kiterjedő Bahío nevű vidék egyik fontos települése.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Irapuato
IV. Károly spanyol király
IV.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és IV. Károly spanyol király
Jalisco
Jalisco Mexikó egyik szövetségi állama.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Jalisco
Jantetelco
Jantetelco egy település Mexikó Morelos államának keleti részén, lakossága 2010-ben meghaladta a 2200 főt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Jantetelco
Jorge Ibargüengoitia
Jorge Ibargüengoitia (Guanajuato, 1928. január 22. – Madrid, 1983. november 27.) mexikói író.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Jorge Ibargüengoitia
José Antonio Torres
José Antonio Torres (San Pedro Piedra Gorda (ma Ciudad Manuel Doblado), ? – Guadalajara, 1812. május 23.) mexikói függetlenségi harcos volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és José Antonio Torres
José Joaquín Fernández de Lizardi
José Joaquín Fernández de Lizardi (Mexikóváros, 1776. november 15. – 1827. június 27.) mexikói költő, író, újságíró, függetlenségi harcos.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és José Joaquín Fernández de Lizardi
José María Morelos
José María Morelos (teljes nevén José María Teclo Morelos Pérez y Pavón, Valladolid (ma Morelia), 1765. szeptember 30. – Ecatepec, 1815. december 22.) mexikói függetlenségi harcos, a függetlenségi mozgalom egyik vezéralakja.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és José María Morelos
José Mariano Jiménez
José Mariano Jiménez (San Luis Potosí, 1781. augusztus 18. – Chihuahua, 1811. június 26.) mexikói bányamérnök és függetlenségi harcos volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és José Mariano Jiménez
Josefa Ortiz de Domínguez
Josefa Ortiz de Domínguez (születési neve María Josefa Crescencia Ortiz Téllez-Girón; Mexikóváros, 1773. április 19. – Mexikóváros, 1829. március 2.) Querétaro városvezetőjének (corregidorjának) felesége, a querétarói összeesküvés egyik fontos résztvevője, a mexikói függetlenségi háború támogatója.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Josefa Ortiz de Domínguez
Joseph Bonaparte
#ÁTIRÁNYÍTÁS József spanyol király.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Joseph Bonaparte
Juan Aldama
Juan Aldama (San Miguel el Grande, 1774. január 3. – Chihuahua, 1811. június 26.) mexikói függetlenségi harcos volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Juan Aldama
Junta
Az argentin junta első embere, Jorge Rafael Videla leteszi az esküt (1976) A junta (spanyol megközelítő kiejtése hunta) szó eredeti jelentése (.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Junta
Kalifornia
Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Kalifornia
Káptalan
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Káptalan
Kuba
Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Juventud-sziget (korábban Pinos).
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Kuba
La antorcha encendida
A La antorcha encendida (magyar címe nincs, jelentése „A meggyújtott fáklya”) egy 1996-ban bemutatott mexikói telenovella a Televisától.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és La antorcha encendida
La Profesa-i összeesküvés
A mexikóvárosi ''Néri Szent Fülöp-templom'', ismertebb nevén a La Profesa, az összeesküvés gyűléseinek fő helyszíne Az 1820-as La Profesa-i összeesküvés az új-spanyolországi arisztokrácia és a papság bizonyos képviselőinek titkos gyűléssorozata volt a mexikóvárosi Néri Szent Fülöp-templomban, ismertebb nevén a La Profesa templomban, melynek célja az volt, hogy megakadályozzák a Spanyolországban elfogadott cádizi alkotmány életbe lépését Új-Spanyolországban, akár VII.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és La Profesa-i összeesküvés
Las Cabezas de San Juan
Las Cabezas de San Juan település Spanyolországban, Sevilla tartományban.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Las Cabezas de San Juan
Lázaro Cárdenas (politikus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lázaro Cárdenas.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Lázaro Cárdenas (politikus)
León (Mexikó)
León (teljes nevén León de los Aldama) nagyváros Mexikó Guanajuato államának nyugati részén, az állam legnagyobb települése.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és León (Mexikó)
Leona Vicario
Leona Vicario (teljes nevén María de la Soledad Leona Camila Vicario Fernández de San Salvador, Mexikóváros, 1789. április 10. – Mexikóváros, 1842. augusztus 21.) a mexikói függetlenségi háború egyik jelentős támogatója volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Leona Vicario
Liverpool
Liverpool város és érseki kerület Északnyugat-Angliában, a Mersey folyó tölcsértorkolatának keleti oldalánál.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Liverpool
Machete
Machete A machete változatai A machete egy nagy vágószerszám, a kardnál és a szablyánál rövidebb, bozótvágó kés.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Machete
Madrid
Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Madrid
Manila
Manila (filippino nyelven: Lungsod ng Maynila) a Fülöp-szigetek fővárosa, az ország politikai, kormányzati, kereskedelmi, kulturális központja.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Manila
Manuel Mier y Terán
Manuel Mier y Terán (Mexikóváros, 1789. február 18. – Padilla, 1832. július 3.) mexikói függetlenségi harcos, később politikus volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Manuel Mier y Terán
Mariano Abasolo
Mariano Abasolo (teljes nevén José Mariano Sixto de Abasolo; Dolores, 1783. – Cádiz, Spanyolország, 1816. április 14.) mexikói függetlenségi harcos volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Mariano Abasolo
Mariano Matamoros
Mariano Matamoros y Guridi (Mexikóváros, 1770. augusztus 14. – Valladolid (ma Morelia), 1814. február 3.) mexikói függetlenségi harcos.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Mariano Matamoros
México (szövetségi állam)
México (spanyolul Estado de México) egy központi fekvésű szövetségi állam Mexikóban.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és México (szövetségi állam)
Melchor de Talamantes
Melchor de Talamantes Salvador y Baeza (Lima, Peru, 1765. január 10. – Veracruz, 1809. május 9.) szerzetes, a mexikói függetlenségi háború egyik előfutára volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Melchor de Talamantes
Meszticek
Mesztic férfi A meszticek (spanyol: mestizos) olyan emberek, akik különböző rasszhoz tartozó anyától, illetve apától származnak.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Meszticek
Mexikó
A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Mexikó
Mexikó himnusza
A mexikói himnusz Mexikó himnusza A Mexikói nemzeti himnusz (Himno Nacional Mexicano) Antonio López de Santa Anna tábornok felhívására született.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Mexikó himnusza
Mexikó zászlaja
Mexikó zászlaja Mexikó egyik nemzeti jelképe.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Mexikó zászlaja
Mexikói forradalom
A mexikói forradalom egy 1910.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Mexikói forradalom
Mexikói peso
A mexikói peso (ejtsd: pezó) Mexikó hivatalos pénzneme.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Mexikói peso
Mexikói-öböl
A Mexikói-öböl Észak-Amerika délkeleti partjának nagy öble, melyet a Florida és Yucatán szoros, valamint a Karib-tenger köt össze az Atlanti-óceánnal.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Mexikói-öböl
Mexikóváros
Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa, a Mexikóvárosi főegyházmegye érseki székvárosa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Mexikóváros
Michoacán
Michoacán (teljes nevén Michoacán de Ocampo) Mexikó egyik tagállama.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Michoacán
Miguel Borja
Miguel Ángel Borja Hernández (Tierralta, 1993. január 26. –) kolumbiai válogatott labdarúgó, a Palmeiras játékosa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Miguel Borja
Miguel Hidalgo (kerület)
Miguel Hidalgo Mexikóváros egyik kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta a 372 000 főt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Miguel Hidalgo (kerület)
Miguel Hidalgo y Costilla
Miguel Hidalgo y Costilla (születési nevén Miguel Gregorio Antonio Ignacio Hidalgo y Costilla Gallaga Mandarte Villaseñor; Corralejo hacienda, Pénjamo mellett, 1753. május 8. – Chihuahua, 1811. július 30.) új-spanyolországi római katolikus egyházi vezető, politikus, a független Mexikó atyjaként tisztelt forradalmár (El Padre de la Independencia Mexicana).
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Miguel Hidalgo y Costilla
Monclova
Monclova város Mexikó Coahuila államának középső–keleti részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Monclova
Monte de las Cruces-i csata
A csata emlékműve, a lovas alakok balról jobbra: Ignacio Allende, Miguel Hidalgo és Mariano Jiménez Az 1810.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Monte de las Cruces-i csata
Morelia (Mexikó)
Morelia (korábban évszázadokon át Valladolid) a mexikói Michoacán állam fővárosa és legnépesebb városa, 2010-ben mintegy 600 000 lakója volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Morelia (Mexikó)
Morelos (állam)
Morelos egy szövetségi állam Mexikó központi részén, mely 1869-ben jött létre, közvetlenül Mexikóvárostól délre.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Morelos (állam)
Murális művészet
Aba-Novák Vilmos secco a Pannonhalmi apátság közelében álló millenniumi emlékkápolna körfalán, amelyen a Szent István-i államalapítást szimbolizálja. A secco 1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás, 1940-ben pedig a XXII.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Murális művészet
Nagypéntek
Jézus Krisztus a kereszten'', Diego Velázquez (1599–1660) festménye A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Nagypéntek
Nayarit
Nayarit egy szövetségi állam Mexikó nyugati részén, a Csendes-óceán partján.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Nayarit
New Orleans (település)
New Orleans Louisiana állam legnagyobb városa az Egyesült Államokban.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és New Orleans (település)
Nicolás Bravo
Nicolás Bravo Rueda (Chilpancingo, 1786. szeptember 10. – Chilpancingo, 1854. április 22.) mexikói függetlenségi harcos volt, később három alkalommal rövid időre az ország elnöke lett.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Nicolás Bravo
Norfolk (Virginia)
Norfolk önálló megyei jogú város az USA Virginia államában.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Norfolk (Virginia)
Oaxaca (állam)
Oaxaca (ejtsd: gváháká) állam Mexikó déli részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Oaxaca (állam)
Oaxaca de Juárez
Calle Tinoco y Palacios, háttérben a Néri Szent Fülöp-templom Oaxaca de Juárez a mexikói Oaxaca szövetségi állam fővárosa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Oaxaca de Juárez
Orizaba (Veracruz)
Orizaba egy város Mexikó Veracruz államának középső részén, lakossága 2010-ben meghaladta a 120 000 főt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Orizaba (Veracruz)
Oviedo
Oviedo város Spanyolországban, az Asztúriai hercegség fővárosa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Oviedo
Pachuca de Soto
Pachuca de Soto (röviden Pachuca) város Mexikóban, Hidalgo állam fővárosa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Pachuca de Soto
Pánuco (folyó)
A Pánuco Mexikó egyik folyója.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Pánuco (folyó)
Pedro Moreno González de Hermosillo
Pedro Moreno González de Hermosillo (La Daga hacienda, Santa María de los Lagos (ma Lagos de Moreno) mellett, 1775. január 18. – El Venadito haciendánál, Guanajuato mellett, 1817. október 27.) mexikói függetlenségi harcos volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Pedro Moreno González de Hermosillo
Peru
Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Peru
Porfirio Díaz
Porfirio Díaz (teljes nevén José de la Cruz Porfirio Díaz Mori; Oaxaca de Juárez, 1830. szeptember 15. – Párizs, 1915. július 2.) Mexikó leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Porfirio Díaz
Port-au-Prince
Port-au-Prince (kiejtés portoprensz, angolul /ˌpɔːrt oʊ ˈprɪns/; franciául; haiti creol nyelven Pòtoprens) a Haiti Köztársaság fővárosa és egyben legnépesebb városa is.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Port-au-Prince
Poza Rica de Hidalgo
Poza Rica de Hidalgo (röviden Poza Rica) egy város Mexikó Veracruz államának északi részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Poza Rica de Hidalgo
Presbiter
Egy grúz-ortodox presbiter A presbiter vagy preszbiter (a görög πρεσβύτερος preszbüterosz.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Presbiter
Puebla (állam)
Puebla Mexikó egyik szövetségi állama.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Puebla (állam)
Puebla (település)
Puebla Mexikó azonos nevű szövetségi államának fővárosa, teljes nevén Heroica Puebla de Zaragoza.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Puebla (település)
Querétarói összeesküvés
Az összeesküvés közvetlen következménye, az 1810. szeptember 16-án elhangzott Grito de Dolores A mexikói Querétaro városában 1810-ben szervezett összeesküvés a mexikói függetlenségi háború közvetlen előzménye volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Querétarói összeesküvés
Querétaro
Querétaro (teljes nevén Querétaro de Arteaga) egy szövetségi állam Mexikóban, közvetlen szomszédai Guanajuato és Hidalgo.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Querétaro
Quintana Roo
Quintana Roo Mexikó legkeletibb tagállama.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Quintana Roo
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Római katolikus egyház
Rio Grande
A Rio Grande vagy Río Bravo (del Norte) a Föld 21.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Rio Grande
Saltillo
Saltillo (nevének jelentése: kis vízesés) nagyváros Mexikó északi részén, Coahuila állam fővárosa és 710 000 fős lakosságával legnagyobb települése (ha azonban nem csak a szűken vett városokat tekintjük, hanem az agglomerációkat, akkor csak második legnagyobb Torreón után.) Saltillo egy, a Financial Timesban publikált 2013-as felmérés szerint, melyben 422 amerikai várost vizsgáltak, az egyik legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező település.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Saltillo
Salvatierra (Guanajuato)
Salvatierra egy város Mexikó Guanajuato államának déli részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Salvatierra (Guanajuato)
San Diego-erőd
A San Diego-erőd a mexikói Acapulco egyik jelentős műemléke, ma múzeum működik benne.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és San Diego-erőd
San Fernando (Spanyolország)
San Fernando város Spanyolországban, Cádiz tartományban.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és San Fernando (Spanyolország)
San Luis Potosí (állam)
San Luis Potosí szövetségi állam Mexikóban, az ország középső ill.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és San Luis Potosí (állam)
San Luis Potosí (település)
San Luis Potosí Mexikó San Luis Potosí államának fővárosa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és San Luis Potosí (település)
San Miguel de Allende
San Miguel de Allende egy város Mexikó Guanajuato államának keleti részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és San Miguel de Allende
Santiago de Querétaro
Santiago de Querétaro (röviden Querétaro) a mexikói Querétaro állam fővárosa és legnépesebb városa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Santiago de Querétaro
Sárgaláz
A sárgaláz szúnyog által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Sárgaláz
Sentimientos de la Nación
Az 1813.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Sentimientos de la Nación
Servando Teresa de Mier
Servando Teresa de Mier atya (teljes nevén José Servando de Santa Teresa de Mier y Noriega y Guerra; Monterrey, 1763. október 18. – Mexikóváros, 1827. december 3.) domonkos-rendi szerzetes, teológus, a mexikói függetlenségi háború támogatója volt.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Servando Teresa de Mier
Sevilla
Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Sevilla
Silao
Silao (teljes nevén: Silao de la Victoria) egy város Mexikó Guanajuato államának középső–nyugati részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Silao
Simón Bolívar
Simón Bolívar Emlékmű, Santa Marta, Kolumbia Simón Bolívar (teljes nevén: Simón José Antonio de la Santísima Trinidad Bolívar Palacios y Blanco), (1783. július 24. – 1830. december 17.) a dél-amerikai függetlenségi mozgalom vezetője, később a Nagy-Kolumbia (Gran Colombia) elnöke, Venezuela elnöke, majd Peru és Venezuela diktátora.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Simón Bolívar
Sonora (állam)
Sonora Mexikó egyik szövetségi állama, az ország északnyugati részén, a Kaliforniai-öböltől keletre fekszik.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Sonora (állam)
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Spanyolok
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Spanyolország
Szépművészeti Palota (Mexikóváros)
A Szépművészeti Palota (spanyolul: Palacio de Bellas Artes) Mexikóváros (sőt, egész Mexikó) legjelentősebb kulturális központja, évente körülbelül egymillió látogatója van.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Szépművészeti Palota (Mexikóváros)
Szent Szövetség
Orosz Birodalom A Szent Szövetség az 1815.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Szent Szövetség
Szeptember 16.
Névnapok: Edit + Ciprián, Ditta, Ditte, Eudoxia, Eufémia, Eugénia, Gamáliel, Geminián, Génia, Imelda, Imodzsen, Imogén, Jozafát, Kamélia, Kornél, Kornélia, Lúcia, Ludmilla, Milica, Som, Soma, Zília, Zille, Zseni.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Szeptember 16.
Szeptember 27.
Névnapok: Adalbert + Damján, Damos, Demény, Demjén, Denton, Döme, Dömjén, Dömös, Floransz, Florencia, Florentin, Florentina, Karola, Károly, Kósa, Kozima, Kozma, Mirabel, Mirabella, Vince.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Szeptember 27.
Tamaulipas
Tamaulipas (származtatva az apacs Ta ma ho`lipam - „ott, ahol a Lipák imádkoznak” kifejezésből) szövetségi állam Mexikó északi részén, a Río Bravo del Norte (Rio Grande) folyótól délre, a Mexikói-öböl partján.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Tamaulipas
Tampico (Mexikó)
Tampico egy jelentős kikötőváros Mexikó Tamaulipas államának délkeleti részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Tampico (Mexikó)
Taxco de Alarcón
Taxco de Alarcón (röviden: Taxco) egy város Mexikó Guerrero államának északi részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Taxco de Alarcón
Tehuacán
Tehuacán egy város Mexikó Puebla államának délkeleti részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Tehuacán
Tehuantepeci-földszoros
A Tehuantepeci-földszoros Mexikóban található földszoros, amely a Mexikói-öböl és a Csendes-óceán között a legrövidebb távolságot alkotja.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Tehuantepeci-földszoros
Tembleque atya vízvezetéke
Tembleque atya vízvezetéke (spanyolul: Acueducto de padre Tembleque, más néven Zempoalai vízvezeték) a Mexikói México és Hidalgo államok határán felépült 16.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Tembleque atya vízvezetéke
Tepic
Tepic a mexikói Nayarit állam fővárosa és legnagyobb települése.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Tepic
Texas
Texas (IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama, amely az ország déli-délnyugati részén helyezkedik el.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Texas
Tlalpujahua de Rayón
Tlalpujahua de Rayón (röviden Tlalpujahua) kisvárosias jellegű település Mexikó Michoacán államának északkeleti részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Tlalpujahua de Rayón
Tlaxcala
Tlaxcala szövetségi állam Mexikóban, az ország központi részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Tlaxcala
Toluca de Lerdo
Toluca de Lerdo (röviden Toluca) nagyváros Mexikó México államának középső részén, Mexikóvárostól nyugatra.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Toluca de Lerdo
Trogon mexicanus
A Trogon mexicanus a madarak osztályába, a trogonalakúak (Trogoniformes) rendjébe és a trogonfélék (Trogonidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Trogon mexicanus
Uruapan (Michoacán)
Uruapan (vagy Uruapan del Progreso) egy város Mexikó Michoacán államának középső részén.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Uruapan (Michoacán)
Uruapan del Progreso
#ÁTIRÁNYÍTÁS Uruapan (Michoacán).
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Uruapan del Progreso
Veracruz (állam)
Veracruz (ejtsd) Mexikó egyik tagállama a Mexikói-öböl partján.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Veracruz (állam)
Veracruz (Mexikó)
Veracruz (jelentése: igazi kereszt) egy város Mexikóban, a Mexikói-öböl partján, Veracruz állam legnagyobb városa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Veracruz (Mexikó)
Vicente Guerrero
Vicente Guerrero (teljes nevén Vicente Ramón Guerrero Saldaña; Tixtla, 1782. augusztus 9. – Cuilápam, 1831. február 14.) mexikói függetlenségi harcos volt, aki a függetlenné vált Mexikó második elnöke lett 1829.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Vicente Guerrero
Vicente Leñero
Vicente Leñero Otero (Guadalajara, 1933. június 9. – Mexikóváros, 2014. december 3.) mexikói író, dramaturg, újságíró.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Vicente Leñero
Victoria de Durango
Victoria de Durango egy nagyváros Mexikóban, Durango állam fővárosa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Victoria de Durango
VII. Ferdinánd spanyol király
VII.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és VII. Ferdinánd spanyol király
Yucatán (állam)
Yucatán egy szövetségi állam Mexikóban.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Yucatán (állam)
Zacatecas (állam)
Zacatecas egy közép-mexikói tagállam, mely jelentős ezüstbányászatáról ismert, valamint fontos helyszíne volt a mexikói forradalomnak is.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Zacatecas (állam)
Zacatecas (település)
Zacatecas a mexikói Zacatecas állam fővárosa.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Zacatecas (település)
Zitácuarói junta
A junta első hivatalos pecsétje Az 1811.
Megnézni Mexikói függetlenségi háború és Zitácuarói junta
Lásd még
Mexikó háborúi
- Cukrászdaháború
- Janos
- Második világháború
- Mexikói függetlenségi háború
- Mexikói forradalom