Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
104 kapcsolatok: Érd, Érdi járás, Baja, Bajai járás, Balaicz Zoltán, Baranya vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Békés vármegye, Békéscsaba, Békéscsabai járás, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Botka László, Budapest, Budapesti agglomeráció, Csőzik László, Cser-Palkovics András, Csongrád-Csanád vármegye, Dézsi Csaba András, Debrecen, Debreceni járás, Dunaújváros, Dunaújvárosi járás, Eger, Egri járás, Esztergom, Esztergomi járás, Főváros, Fejér vármegye, Győr, Győr-Moson-Sopron vármegye, Győri járás, Hajdú-Bihar vármegye, Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhelyi járás, Helyi önkormányzatok Magyarországon, Hernádi Ádám, Heves vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Kaposvár, Kaposvári járás, Kecskemét, Kecskeméti járás, Komárom-Esztergom vármegye, Kovács Ferenc (politikus, 1960), Magyarország, Magyarország járásainak listája, Magyarország vármegyéi (2023–), Márki-Zay Péter, Megye (közigazgatási egység), Megyei város (tanácsrendszer), ..., Megyeszékhely, Mirkóczki Ádám, Miskolc, Miskolci járás, Nagykanizsa, Nagykanizsai járás, Nógrád vármegye, Nemény András, Nyíregyháza, Nyíregyházi járás, Nyirati Klára, Papp László (politikus), Pécs, Pécsi járás, Péterffy Attila, Pest vármegye, Pintér Tamás (politikus), Porga Gyula, Rendszerváltás Magyarországon, Salgótarján, Salgótarjáni járás, Somogy vármegye, Sopron, Soproni járás, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szalay Ferenc (politikus), Szarvas Péter, Székesfehérvár, Székesfehérvári járás, Szeged, Szegedi járás, Szekszárd, Szekszárdi járás, Szemereyné Pataki Klaudia, Szita Károly, Szolnok, Szolnoki járás, Szombathely, Szombathelyi járás, Tanácsrendszer (Magyarország), Tatabánya, Tatabányai járás, Törvényhatósági jogú város, Tolna vármegye, Vas vármegye, Vármegyeszékhely, Város, Veres Pál (polgármester), Veszprém, Veszprém vármegye, Veszprémi járás, Zala vármegye, Zalaegerszeg, Zalaegerszegi járás. Bővíteni index (54 több) »
Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Érd · Többet látni »
Érdi járás
Az Érdi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Érd.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Érdi járás · Többet látni »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Baja · Többet látni »
Bajai járás
A Bajai járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Bajai járás · Többet látni »
Balaicz Zoltán
Balaicz Zoltán (Zalaegerszeg, 1978. augusztus 3. –) Zalaegerszeg polgármestere.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Balaicz Zoltán · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Baranya vármegye · Többet látni »
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Békés vármegye · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Békéscsaba · Többet látni »
Békéscsabai járás
A Békéscsabai járás Békés vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Békéscsabai járás · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »
Botka László
Botka László István (Tiszaföldvár, 1973. február 21. –) magyar jogász, politikus, 1994–1998 és 2002–2014 között a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, az MSZP korábbi választmányi elnöke.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Botka László · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Budapest · Többet látni »
Budapesti agglomeráció
A budapesti agglomeráció a Budapest központtal kialakult településtömörülés (agglomeráció), mely a magyar fővárost és a vele szorosan együtt élő, gazdasági, infrastrukturális, munkaerőpiaci és szolgáltatási tekintetben egymásra utalt településeket foglalja magába.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Budapesti agglomeráció · Többet látni »
Csőzik László
Csőzik László (Baja, 1975. június 9. –) magyar politikus, ügyvéd, 2019 óta Érd polgármestere.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Csőzik László · Többet látni »
Cser-Palkovics András
Cser-Palkovics András (Székesfehérvár, 1974. szeptember 25. –) (becenevein: Cserpa, Cserpal) magyar jogász, politikus, 2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő, 2010 óta Székesfehérvár polgármestere.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Cser-Palkovics András · Többet látni »
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »
Dézsi Csaba András
Dézsi Csaba András (Győr, 1962. augusztus 5. –) magyar orvos, belgyógyász, kardiológus, politikus, író, 2020.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Dézsi Csaba András · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Debrecen · Többet látni »
Debreceni járás
A Debreceni járás Hajdú-Bihar vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Debreceni járás · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Dunaújváros · Többet látni »
Dunaújvárosi járás
A Dunaújvárosi járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Dunaújvárosi járás · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Eger · Többet látni »
Egri járás
A Egri járás Heves vàrmegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Eger.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Egri járás · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Esztergom · Többet látni »
Esztergomi járás
Az Esztergomi járás Komárom-Esztergom vármegye legnagyobb területű és legnépesebb járása, székhelye Esztergom.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Esztergomi járás · Többet látni »
Főváros
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Főváros · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Fejér vármegye · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Győr · Többet látni »
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Győr-Moson-Sopron vármegye · Többet látni »
Győri járás
A Győri járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Győri járás · Többet látni »
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Hajdú-Bihar vármegye · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Hódmezővásárhelyi járás
A Hódmezővásárhelyi járás Csongrád-Csanád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Hódmezővásárhelyi járás · Többet látni »
Helyi önkormányzatok Magyarországon
A helyi önkormányzás „a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Helyi önkormányzatok Magyarországon · Többet látni »
Hernádi Ádám
Hernádi Ádám (Esztergom, 1985 –), magyar politikus, korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda, majd a Magyar Turisztikai Ügynökség munkatársa, 2019 májusától Esztergom turizmusáért felelős miniszteri biztosa, majd 2019 óta a város polgármestere is a Fidesz–KDNP támogatásával.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Hernádi Ádám · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Heves vármegye · Többet látni »
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kaposvár · Többet látni »
Kaposvári járás
A Kaposvári járás Somogy vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Kaposvár.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kaposvári járás · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kecskemét · Többet látni »
Kecskeméti járás
A Kecskeméti járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kecskeméti járás · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Kovács Ferenc (politikus, 1960)
Kovács Ferenc (Pap, 1960. január 11. –) magyar jogász, politikus, sportvezető, 2010-től 2014-ig országgyűlési képviselő, 2010 óta Nyíregyháza polgármestere.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kovács Ferenc (politikus, 1960) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország · Többet látni »
Magyarország járásainak listája
Magyarország járásainak listája 2019 végén az alábbi.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország járásainak listája · Többet látni »
Magyarország vármegyéi (2023–)
Magyarország az 1950-es megyerendezés óta 19 megyére oszlik, melyek megnevezése, az Alaptörvény tizenegyedik módosítása alapján, 2023.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország vármegyéi (2023–) · Többet látni »
Márki-Zay Péter
Márki-Zay Péter (röviden: MZP, vezetéknevének ejtése:, Hódmezővásárhely, 1972. május 9. –) magyar politikus, közgazdász, marketingszakember és villamosmérnök.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Márki-Zay Péter · Többet látni »
Megye (közigazgatási egység)
A megye NUTS 3 szintű közigazgatási területi egység Magyarországon, lakóinak közössége 1990 óta önkormányzati joggal rendelkezik, azonban évezredes múltra tekint vissza.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megye (közigazgatási egység) · Többet látni »
Megyei város (tanácsrendszer)
Megyei város volt a legnagyobb vidéki városok jogállása a tanácsrendszer alatt, pontosabban 1971 és 1990 között, a harmadik tanácstörvény időszakában Magyarországon.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyei város (tanácsrendszer) · Többet látni »
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyeszékhely · Többet látni »
Mirkóczki Ádám
Mirkóczki Ádám (Eger, 1978. június 23. –) újságíró, politikus, a Jobbik Magyarországért Mozgalom korábbi országgyűlési képviselője, a párt szóvivője és Egyházügyi Kabinetjének elnöke.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Mirkóczki Ádám · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Miskolc · Többet látni »
Miskolci járás
A Miskolci járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Miskolci járás · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nagykanizsa · Többet látni »
Nagykanizsai járás
A Nagykanizsai járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nagykanizsai járás · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nemény András
Nemény András (Szombathely, 1976. június 7. –) politikus, jogász, Szombathely polgármestere.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nemény András · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nyíregyháza · Többet látni »
Nyíregyházi járás
A Nyíregyházi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nyíregyházi járás · Többet látni »
Nyirati Klára
Nyirati Klára (Baja, 1964. november 18. –) magyar-orosz-angol szakos középiskolai tanár, politikus, 2019 óta Baja megyei jogú város polgármestere.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nyirati Klára · Többet látni »
Papp László (politikus)
Papp László (Csenger, 1972. október 13. –) magyar jogász, a Fidesz képviselője, 2014 óta Debrecen polgármestere.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Papp László (politikus) · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pécs · Többet látni »
Pécsi járás
A Pécsi járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pécsi járás · Többet látni »
Péterffy Attila
Péterffy Attila magyar gépészmérnök, politikus, 2019 óta Pécs polgármestere.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Péterffy Attila · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pest vármegye · Többet látni »
Pintér Tamás (politikus)
Pintér Tamás (Dunaújváros, 1981. május 22. –) magyar magasépítész technikus, mérnökinformatikus, igazgatásszervező, politikus; 2016.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pintér Tamás (politikus) · Többet látni »
Porga Gyula
Porga Gyula (Enying, 1968. április 17. –) magyar politikus, 2010 óta Veszprém polgármestere, korábban (2006–2010 között) alpolgármestere, a humán ügyek felelőse.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Porga Gyula · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Salgótarján · Többet látni »
Salgótarjáni járás
A Salgótarjáni járás Nógrád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Salgótarjáni járás · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Somogy vármegye · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Sopron · Többet látni »
Soproni járás
A Soproni járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Soproni járás · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Többet látni »
Szalay Ferenc (politikus)
Szalay Ferenc (Esztergom, 1955. március 30. –) magyar kosárlabdázó, testnevelő tanár, politikus, 1998-tól 2002-ig majd 2006 óta Szolnok polgármestere.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szalay Ferenc (politikus) · Többet látni »
Szarvas Péter
Szarvas Péter (Békéscsaba, 1962. szeptember 29. –) politikus, 2014.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szarvas Péter · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvár · Többet látni »
Székesfehérvári járás
A Székesfehérvári járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvári járás · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szeged · Többet látni »
Szegedi járás
A Szegedi járás Csongrád-Csanád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szegedi járás · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szekszárd · Többet látni »
Szekszárdi járás
A Szekszárdi járás Tolna vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szekszárdi járás · Többet látni »
Szemereyné Pataki Klaudia
Szemereyné Pataki Klaudia (Kecskemét, 1976. március 4. –) magyar közgazdász, politikus (Fidesz), 2014.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szemereyné Pataki Klaudia · Többet látni »
Szita Károly
Szita Károly (Kaposvár, 1956. október 27. –) magyar politikus, Kaposvár történetének leghosszabb ideig hivatalban levő polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szita Károly · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szolnok · Többet látni »
Szolnoki járás
A Szolnoki járás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szolnoki járás · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szombathely · Többet látni »
Szombathelyi járás
A Szombathelyi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szombathelyi járás · Többet látni »
Tanácsrendszer (Magyarország)
A tanácsrendszer Magyarországon a szovjet mintára kialakított, 1950 és 1990 között működött helyi államhatalmi és államigazgatási illetve közigazgatási szervek rendszere volt.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Tanácsrendszer (Magyarország) · Többet látni »
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Tatabánya · Többet látni »
Tatabányai járás
A Tatabányai járás Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Tatabányai járás · Többet látni »
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Tolna vármegye · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Vas vármegye · Többet látni »
Vármegyeszékhely
A vármegyeszékhely az a település, amelyet a vonatkozó jogszabály a vármegye (korábban megye) székhelyeként kijelöl.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Vármegyeszékhely · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Város · Többet látni »
Veres Pál (polgármester)
Veres Pál (Ózd, 1962. február 15. –) 2019 óta Miskolc polgármestere, korábban a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója (1997–2019).
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Veres Pál (polgármester) · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Veszprém · Többet látni »
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Veszprém vármegye · Többet látni »
Veszprémi járás
A Veszprémi járás Veszprém vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Veszprémi járás · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zalaegerszeg · Többet látni »
Zalaegerszegi járás
A Zalaegerszegi járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zalaegerszegi járás · Többet látni »
