Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: A szigorúság forradalma, Alfred North Whitehead, Ítéletlogika, Bertrand Russell, David Hilbert, Elsőrendű nyelv, Ferenczi Miklós (matematikus), Filozófia, Formális logika, Formális nyelv, George Boole, Giuseppe Peano, Gottlob Frege, Kurt Gödel, Matematika, Modellelmélet, Naiv halmazelmélet, Paradoxon, 1910, 1913.
A szigorúság forradalma
A „szigorúság forradalma” kifejezés a matematika történetének azt a 19. századra eső időszakát jelenti, amikor a matematika módszereiben és szóhasználatában azt a rá jellemző nagyon precíz és egzakt képét vette föl, amit ma is tapasztalhatunk, ha kinyitunk egy matematikakönyvet.
Új!!: Matematikai logika és A szigorúság forradalma · Többet látni »
Alfred North Whitehead
Alfred North Whitehead (Ramsgate, Kent, Anglia, 1861. február 15. – Cambridge, Massachusetts, 1947. december 30.) angliai születésű amerikai matematikus, logikus, aki filozófussá lett, így a 20. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodójává vált.
Új!!: Matematikai logika és Alfred North Whitehead · Többet látni »
Ítéletlogika
Az ítéletlogika vagy ítéletkalkulus a formális logika azon ága, mely az egyértelműen igaz vagy hamis kijelentő mondatokkal, az ítéletekkel vagy – más szóhasználattal – kijelentésekkel foglalkozik.
Új!!: Matematikai logika és Ítéletlogika · Többet látni »
Bertrand Russell
Bertrand Russell (Ravenscroft (Monmouthshire), Wales, 1872. május 18. – Penrhyndeudraeth, Wales, 1970. február 2.) irodalmi Nobel-díjas angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III.
Új!!: Matematikai logika és Bertrand Russell · Többet látni »
David Hilbert
David Hilbert (Königsberg, Poroszország, 1862. január 23. – Göttingen, Németország, 1943. február 14.) német matematikus.
Új!!: Matematikai logika és David Hilbert · Többet látni »
Elsőrendű nyelv
Az elsőrendű nyelvek (vagy másképpen elsőrendű logikai nyelvek) fogalma a matematikai logika egyik legalapvetőbb fogalma.
Új!!: Matematikai logika és Elsőrendű nyelv · Többet látni »
Ferenczi Miklós (matematikus)
Ferenczi Miklós (Budapest, 1947. január 16. –) matematikus, fő kutatási területe a matematikai logika.
Új!!: Matematikai logika és Ferenczi Miklós (matematikus) · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Matematikai logika és Filozófia · Többet látni »
Formális logika
A formális logika, vagy más néven szimbolikus logika a logika tudományának egy ága, az okok és következmények struktúrájával foglalkozik.
Új!!: Matematikai logika és Formális logika · Többet látni »
Formális nyelv
A formális nyelv a matematika, a logika és az informatika számára egy véges ábécéből generálható, véges hosszúságú szavak (például karakterstringek, jelsorozatok) halmaza, amelyekkel a formális nyelvek elmélete foglalkozik.
Új!!: Matematikai logika és Formális nyelv · Többet látni »
George Boole
George Boole (Lincoln, Anglia, 1815. november 2. – Ballintemple, Írország, 1864. december 8.) angol matematikus és filozófus.
Új!!: Matematikai logika és George Boole · Többet látni »
Giuseppe Peano
Giuseppe Peano (Cuneo, Piemont, Olaszország, 1858. augusztus 27. – Torino, Olaszország, 1932. április 20.) olasz matematikus, logikatudós, nyelvész, a matematika axiómarendszereinek egyik megalapítója.
Új!!: Matematikai logika és Giuseppe Peano · Többet látni »
Gottlob Frege
Friedrich Ludwig Gottlob Frege (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.
Új!!: Matematikai logika és Gottlob Frege · Többet látni »
Kurt Gödel
Kurt Gödel (Brünn, 1906. április 28. – Princeton, New Jersey, 1978. január 14.) osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus.
Új!!: Matematikai logika és Kurt Gödel · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Matematikai logika és Matematika · Többet látni »
Modellelmélet
A modellelmélet a matematikai logika egyik legfontosabb ága a rekurzióelmélet mellett.
Új!!: Matematikai logika és Modellelmélet · Többet látni »
Naiv halmazelmélet
A halmazelmélet alapjait Georg Cantor rakta le egy 1874-ben megjelent cikkében, melyben a valós számok nem megszámlálhatóan végtelen voltát bizonyította be elsőként.
Új!!: Matematikai logika és Naiv halmazelmélet · Többet látni »
Paradoxon
Paradoxon alatt állítások olyan halmazát értjük, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük.
Új!!: Matematikai logika és Paradoxon · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Matematikai logika és 1910 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
