Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Algebra és Matematika
Algebra és Matematika 27 közös dolog (a Uniópédia): Absztrakt algebra, Az algebra alaptétele, Évariste Galois, Csoportelmélet, Diophantosz, Egész számok, Eukleidész (matematikus), Függvény (matematika), François Viète, Geometria, Gottfried Wilhelm Leibniz, Gyűrű (matematika), Halmaz (matematika), Halmazelmélet, Kombinatorika, Komplex számok, Lineáris algebra, Matematikai analízis, Matematikai struktúra, Művelet, Monoid, Omar Hajjám, Racionális számok, Számelmélet, Számtan, Természetes számok, Valós számok.
Absztrakt algebra
Az absztrakt algebra a matematika, és azon belül az algebra egyik ága, amely konkrét algebrai struktúraosztályokat illetve ezek közti viszonyokat vizsgál, így a csoportokat, gyűrűket, testeket, modulusokat, vektortereket.
Absztrakt algebra és Algebra · Absztrakt algebra és Matematika ·
Az algebra alaptétele
Az algebra alaptétele az (egyváltozós) komplex együtthatós polinomok legfontosabb tulajdonságát mondja ki: van gyökük, sőt egy n-edfokú polinomnak multiplicitással számolva pontosan n gyöke van.
Algebra és Az algebra alaptétele · Az algebra alaptétele és Matematika ·
Évariste Galois
Évariste Galois (Bourg-la-Reine, 1811. október 25. – Párizs, 1832. május 31.) francia matematikus, a Galois-elmélet megalkotója.
Évariste Galois és Algebra · Évariste Galois és Matematika ·
Csoportelmélet
A matematikában, azon belül az absztrakt algebrában a csoportelmélet a csoport nevű algebrai struktúrával foglalkozik.
Algebra és Csoportelmélet · Csoportelmélet és Matematika ·
Diophantosz
Az ''Aritmetika'' hatodik könyve (az első, 1621-es latin nyelvű kiadás címlapja) Diophantosz (200 – 284 vagy 214 – 298 körül) egyiptomi hellenisztikus matematikus.
Algebra és Diophantosz · Diophantosz és Matematika ·
Egész számok
Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.
Algebra és Egész számok · Egész számok és Matematika ·
Eukleidész (matematikus)
Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) egyiptomi hellenisztikus matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.
Algebra és Eukleidész (matematikus) · Eukleidész (matematikus) és Matematika ·
Függvény (matematika)
intervallumon értelmezett valós függvény grafikonja a koordinátasíkon ábrázolva. f: -4;1,5 → '''R'''; ''x''↦ex(x2-x) A függvény vagy más néven parciális (részleges) leképezés a matematika egy olyan absztrakt fogalma, mely a geometriai leképezések, elemi algebrai műveletek, folytonosan változó mennyiségek és hasonló, bemeneti értékekből egyetlen kimeneti értéket produkáló fogalmak általános leírására szolgál.
Algebra és Függvény (matematika) · Függvény (matematika) és Matematika ·
François Viète
François Viète (latinosan Franciscus Vieta) (1540 – 1603. december 13.) francia matematikus, III. Henrik és IV. Henrik francia király udvari ügyésze.
Algebra és François Viète · François Viète és Matematika ·
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Algebra és Geometria · Geometria és Matematika ·
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.
Algebra és Gottfried Wilhelm Leibniz · Gottfried Wilhelm Leibniz és Matematika ·
Gyűrű (matematika)
Az algebrában a két kétváltozós művelettel rendelkező R struktúrákat gyűrűnek nevezünk – jelölésben: (R;+,\cdot) –, ha.
Algebra és Gyűrű (matematika) · Gyűrű (matematika) és Matematika ·
Halmaz (matematika)
A halmaz a matematika egyik legalapvetőbb fogalma, melyet leginkább az „összesség”, „sokaság” szavakkal tudunk körülírni (egy Georg Cantor által adott körülírását ld. lentebb); de mivel igazából alapfogalom, így nem tartjuk definiálandónak.
Algebra és Halmaz (matematika) · Halmaz (matematika) és Matematika ·
Halmazelmélet
A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.
Algebra és Halmazelmélet · Halmazelmélet és Matematika ·
Kombinatorika
A kombinatorika (szó szerinti jelentése „kapcsolástan”) a matematika azon területe, amely egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik.
Algebra és Kombinatorika · Kombinatorika és Matematika ·
Komplex számok
A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.
Algebra és Komplex számok · Komplex számok és Matematika ·
Lineáris algebra
A lineáris algebra a matematika (konkrétan az algebra) egyik tudományága, mely jelentős geometriai, fizikai és mérnöki alkalmazásokkal rendelkezik, sőt születtek próbálkozások még a társadalomtudományokban való alkalmazására is (pl.: a modern közgazdaság-tudomány elképzelhetetlen lenne lineáris algebra nélkül).
Algebra és Lineáris algebra · Lineáris algebra és Matematika ·
Matematikai analízis
Az analízis vagy függvénytan a matematika egyik részterülete, amely a függvények vizsgálatával (analízisével) foglalkozik.
Algebra és Matematikai analízis · Matematika és Matematikai analízis ·
Matematikai struktúra
A matematikai struktúra a modern, huszadik századi matematika egyik legfontosabb fogalma a halmaz fogalma mellett, melyek teljesen átalakították a matematikát.
Algebra és Matematikai struktúra · Matematika és Matematikai struktúra ·
Művelet
A művelet a matematikában általában speciális függvényt jelent, mely esetében adott halmaz néhány eleméhez (azaz elemek rendezett véges sorozataihoz) rendelünk ugyanebbe a halmazba eső elemeket.
Algebra és Művelet · Matematika és Művelet ·
Monoid
A matematikában az egységelemes félcsoportokat monoidoknak nevezzük.
Algebra és Monoid · Matematika és Monoid ·
Omar Hajjám
Omar Hajjám (Omar Khajjám; Nisápúr, 1048. május 18. — 1131. december 4.) perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász.
Algebra és Omar Hajjám · Matematika és Omar Hajjám ·
Racionális számok
A matematikában racionális számnak (hányados- vagy vegyes-törtszámnak) nevezzük két tetszőleges egész szám hányadosát, amelyet többnyire az a/b alakban írunk fel, ahol b nem nulla.
Algebra és Racionális számok · Matematika és Racionális számok ·
Számelmélet
A számelmélet a matematika egyik ága, mely eredetileg a természetes számok oszthatósági tulajdonságait vizsgálta.
Algebra és Számelmélet · Matematika és Számelmélet ·
Számtan
A számtan a matematikának legrégebbi és legszerteágazóbb területe, amely a számokkal, a számolás tudományával: a számok közötti műveletekkel, számolási szabályokkal foglalkozik.
Algebra és Számtan · Matematika és Számtan ·
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Algebra és Természetes számok · Matematika és Természetes számok ·
Valós számok
A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Algebra és Matematika
- Mi van a közös Algebra és Matematika
- Közötti hasonlóságok Algebra és Matematika
Összehasonlítását Algebra és Matematika
Algebra 76 kapcsolatokat, ugyanakkor Matematika 209. Ami közös bennük 27, a Jaccard index 9.47% = 27 / (76 + 209).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Algebra és Matematika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
