Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Bay Béla, Berczelly Tibor, Brüsszel, Budapest, Dunay Pál, Gerevich Aladár, Gyuricza József, Hátszegi József, Hátszegi Ottó, Helsinki, Kabos Endre, Kardvívás, Kovács Pál (vívó), Lausanne, London, Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, Magyarország, Második világháború, Nemzeti Sport, Olimpiai játékok, Osztrák–Magyar Monarchia, Palócz Endre, Párizs, Piller György, Rajcsányi László, Rajczy Imre, Sákovics József, Tőr, Tilli Endre, Varsó, Vívás, Vívó-világbajnokság, 1936. évi nyári olimpiai játékok, 1948. évi nyári olimpiai játékok, 1952. évi nyári olimpiai játékok.
Bay Béla
Ludányi Bay Béla (Szinérváralja, 1907. február 8. – Budapest, 1999. július 26.) magyar vívó, mesteredző és sportvezető.
Új!!: Maszlay Lajos és Bay Béla · Többet látni »
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor, Berczeller (Budapest, 1912. január 3. – Budapest, 1990. október 15.) háromszoros olimpiai és négyszeres világbajnok kardvívó, tőrvívó, sportlövő, mesteredző.
Új!!: Maszlay Lajos és Berczelly Tibor · Többet látni »
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
Új!!: Maszlay Lajos és Brüsszel · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Maszlay Lajos és Budapest · Többet látni »
Dunay Pál
Dunay Pál Európa-bajnok (nem hivatalos világbajnok) magyar vívó, Dunay Bertalan vívó, gépészmérnök, sportvezető fia.
Új!!: Maszlay Lajos és Dunay Pál · Többet látni »
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár (–) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző.
Új!!: Maszlay Lajos és Gerevich Aladár · Többet látni »
Gyuricza József
Gyuricza József világbajnok, olimpiai bronzérmes magyar vívó, mesteredző.
Új!!: Maszlay Lajos és Gyuricza József · Többet látni »
Hátszegi József
Hátszegi József (1945-ig Hatz, sportolóként korábban is a Hátszegi nevet használta) (Aracs, 1904. január 13. – Budapest, 1988. január 18.) magyar katonatiszt, olimpikon tőrvívó, edző.
Új!!: Maszlay Lajos és Hátszegi József · Többet látni »
Hátszegi Ottó
Hátszegi Ottó (1945-ig Hatz, sportolóként korábban is a Hátszegi nevet használta) (Branjevo (Bosznia-Hercegovina), 1902. május 26. – Budapest, 1977. július 21.) magyar katonatiszt, diplomata, hírszerző, olimpikon tőr- és párbajtőrvívó, edző.
Új!!: Maszlay Lajos és Hátszegi Ottó · Többet látni »
Helsinki
Helsinki látképe 2002-ben Helsinki Vallila negyede Helsinki Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Maszlay Lajos és Helsinki · Többet látni »
Kabos Endre
Kabos Endre, születési és 1908-ig használt nevén Katz Ede (Nagyvárad, 1906. november 5. – Budapest, 1944. november 4.) háromszoros olimpiai bajnok magyar vívó.
Új!!: Maszlay Lajos és Kabos Endre · Többet látni »
Kardvívás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vívás#Kard.
Új!!: Maszlay Lajos és Kardvívás · Többet látni »
Kovács Pál (vívó)
Kovács Pál Ádám (Debrecen, 1912. július 17. – Budapest, 1995. július 8.) hatszoros olimpiai bajnok vívó, sportvezető, honvédtiszt, Kovács Attila és Kovács Tamás világbajnok vívók apja.
Új!!: Maszlay Lajos és Kovács Pál (vívó) · Többet látni »
Lausanne
Lausanne Svájc Vaud kantonjának fővárosa.
Új!!: Maszlay Lajos és Lausanne · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Maszlay Lajos és London · Többet látni »
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum), röviden csak Ludovika vagy Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon.
Új!!: Maszlay Lajos és Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Maszlay Lajos és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Maszlay Lajos és Második világháború · Többet látni »
Nemzeti Sport
A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja.
Új!!: Maszlay Lajos és Nemzeti Sport · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Maszlay Lajos és Olimpiai játékok · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Maszlay Lajos és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Palócz Endre
Palócz Endre világbajnok, olimpiai bronzérmes magyar vívó, edző.
Új!!: Maszlay Lajos és Palócz Endre · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Maszlay Lajos és Párizs · Többet látni »
Piller György
Jekelfalussy Piller György, felsőtárkányi (Eger, 1899. június 19. – San Francisco, 1960. szeptember 6.) kétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, edző.
Új!!: Maszlay Lajos és Piller György · Többet látni »
Rajcsányi László
Rajcsányi László (Budapest, 1907. február 16. – Budapest, 1992. szeptember 5.) háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, sportvezető.
Új!!: Maszlay Lajos és Rajcsányi László · Többet látni »
Rajczy Imre
Rajczy Imre, eredetileg Rasztovich Imre (Szombathely, 1911. november 8. – Buenos Aires, 1978. március 31.) olimpiai bajnok vívó.
Új!!: Maszlay Lajos és Rajczy Imre · Többet látni »
Sákovics József
Sákovics József világbajnok, olimpiai ezüstérmes magyar tőr- és párbajtőrvívó, edző.
Új!!: Maszlay Lajos és Sákovics József · Többet látni »
Tőr
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vívás#Tőr.
Új!!: Maszlay Lajos és Tőr · Többet látni »
Tilli Endre
Tilli Endre vagy Tilly Endre világbajnok, olimpiai bronzérmes magyar vívó, edző, szakíró.
Új!!: Maszlay Lajos és Tilli Endre · Többet látni »
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Új!!: Maszlay Lajos és Varsó · Többet látni »
Vívás
2004-es athéni olimpián Küzdelem a páston (videó) A vívás technikai jellegű küzdősport.
Új!!: Maszlay Lajos és Vívás · Többet látni »
Vívó-világbajnokság
A vívó-világbajnokság a Nemzetközi Vívószövetség (Fédération Internationale d'Escrime, röviden: FIE) által szervezett nemzetközi vívóverseny.
Új!!: Maszlay Lajos és Vívó-világbajnokság · Többet látni »
1936. évi nyári olimpiai játékok
Az 1936.
Új!!: Maszlay Lajos és 1936. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1948. évi nyári olimpiai játékok
Fanny Blankers-Koen szobra Rotterdamban Az 1948.
Új!!: Maszlay Lajos és 1948. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1952. évi nyári olimpiai játékok
Az 1952.
Új!!: Maszlay Lajos és 1952. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
