Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Magyar Állami Operaház és Magyar klasszikus zene
Magyar Állami Operaház és Magyar klasszikus zene 49 közös dolog (a Uniópédia): Barokk, Bartók Béla (zeneszerző), Bánk bán (opera), Bécs, Bűn és bűnhődés (opera), Budapest, Durkó Zsolt, Erkel Ferenc, Erkel Színház, Ferencsik János, Giuseppe Verdi, Goldmark Károly, Gustav Mahler, Hunyadi László (opera), Johann Nepomuk Hummel, Joseph Haydn, Kincses Veronika, Kodály Zoltán, Kolozsvár, Liszt Ferenc, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Ludwig van Beethoven, Magyarok, Magyarország, Marton Éva, Második világháború, Mihály András (zeneszerző), Miklósa Erika, Mosonyi Mihály, Nikisch Artúr, ..., Nyitány, Olaszok, Opera (színmű), Operett, Petrovics Emil, Rendszerváltás Magyarországon, Reneszánsz, Richard Strauss, Richard Wagner (zeneszerző), Rost Andrea, Sass Sylvia, Solti György, Székely Mihály (operaénekes), Széll György (karmester), Szigligeti Ede, Szoprán, Tokody Ilona, Wolfgang Amadeus Mozart, Zichy Géza. Bővíteni index (19 több) »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Barokk és Magyar Állami Operaház · Barokk és Magyar klasszikus zene ·
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Bartók Béla (zeneszerző) és Magyar Állami Operaház · Bartók Béla (zeneszerző) és Magyar klasszikus zene ·
Bánk bán (opera)
A Bánk bán Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.
Bánk bán (opera) és Magyar Állami Operaház · Bánk bán (opera) és Magyar klasszikus zene ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Magyar Állami Operaház · Bécs és Magyar klasszikus zene ·
Bűn és bűnhődés (opera)
A Bűn és bűnhődés Petrovics Emil háromfelvonásos operája, mely a szerző egyetlen, teljes estét betöltő alkotása a műfajban.
Bűn és bűnhődés (opera) és Magyar Állami Operaház · Bűn és bűnhődés (opera) és Magyar klasszikus zene ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyar Állami Operaház · Budapest és Magyar klasszikus zene ·
Durkó Zsolt
Durkó Zsolt (Szeged, 1934. április 10. – Budapest, 1997. április 2.) Erkel- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, főiskolai tanár.
Durkó Zsolt és Magyar Állami Operaház · Durkó Zsolt és Magyar klasszikus zene ·
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Erkel Ferenc és Magyar Állami Operaház · Erkel Ferenc és Magyar klasszikus zene ·
Erkel Színház
Az Erkel Színház Budapesten, a VIII. kerületi II. János Pál pápa téren található.
Erkel Színház és Magyar Állami Operaház · Erkel Színház és Magyar klasszikus zene ·
Ferencsik János
Ferencsik János (Budapest, 1907. január 18. – Budapest, 1984. június 12.) kétszeres Kossuth-díjas magyar karmester, korrepetitor, az Operaház főzeneigazgatója (1957–1973, 1978–1984 (23. o.)) és a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezetője (1953-tól haláláig), a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagya (1960–1967); a Nemzeti Zenede tanára, főiskolai tanár.
Ferencsik János és Magyar Állami Operaház · Ferencsik János és Magyar klasszikus zene ·
Giuseppe Verdi
Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (Le Roncole, 1813. október 10. – Milánó, 1901. január 27.) 19. századi olasz zeneszerző, az opera műfajának kimagasló egyénisége.
Giuseppe Verdi és Magyar Állami Operaház · Giuseppe Verdi és Magyar klasszikus zene ·
Goldmark Károly
Goldmark Károly, németül Karl vagy Carl Goldmark (Keszthely, 1830. május 18. – Bécs, 1915. január 2.) zsidó származású, német anyanyelvű magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus.
Goldmark Károly és Magyar Állami Operaház · Goldmark Károly és Magyar klasszikus zene ·
Gustav Mahler
Gustav Mahler (Kaliště, 1860. július 7. – Bécs, 1911. május 18.) cseh–osztrák zeneszerző, karmester.
Gustav Mahler és Magyar Állami Operaház · Gustav Mahler és Magyar klasszikus zene ·
Hunyadi László (opera)
A Hunyadi László Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.
Hunyadi László (opera) és Magyar Állami Operaház · Hunyadi László (opera) és Magyar klasszikus zene ·
Johann Nepomuk Hummel
Hummel mellszobra a Német Nemzeti Színház mellett Weimarban Johann Nepomuk Hummel (Pozsony, 1778. november 14. – Weimar, 1837. október 17.) osztrák zongorista, zeneszerző, tanár és karmester.
Johann Nepomuk Hummel és Magyar Állami Operaház · Johann Nepomuk Hummel és Magyar klasszikus zene ·
Joseph Haydn
Franz Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszika első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.
Joseph Haydn és Magyar Állami Operaház · Joseph Haydn és Magyar klasszikus zene ·
Kincses Veronika
Kincses Veronika (Budapest, 1948. szeptember 8. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő (lírai szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, egyetemi tanár.
Kincses Veronika és Magyar Állami Operaház · Kincses Veronika és Magyar klasszikus zene ·
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Kodály Zoltán és Magyar Állami Operaház · Kodály Zoltán és Magyar klasszikus zene ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Kolozsvár és Magyar Állami Operaház · Kolozsvár és Magyar klasszikus zene ·
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Liszt Ferenc és Magyar Állami Operaház · Liszt Ferenc és Magyar klasszikus zene ·
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Állami Operaház · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar klasszikus zene ·
Ludwig van Beethoven
Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.
Ludwig van Beethoven és Magyar Állami Operaház · Ludwig van Beethoven és Magyar klasszikus zene ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyar Állami Operaház és Magyarok · Magyar klasszikus zene és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyar Állami Operaház és Magyarország · Magyar klasszikus zene és Magyarország ·
Marton Éva
Marton Éva (született Heinrich – 2013. július 20.) (Budapest, 1943. június 18. –) A Magyar Szent István-renddel és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő, drámai szoprán.
Magyar Állami Operaház és Marton Éva · Magyar klasszikus zene és Marton Éva ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Magyar Állami Operaház · Második világháború és Magyar klasszikus zene ·
Mihály András (zeneszerző)
Mihály András (eredeti neve Mauthner András) Kossuth-, Liszt Ferenc- és négyszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, gordonkaművész, főiskolai és egyetemi tanár, tanszakvezető; kórusvezető, az Operaház főtitkára, majd igazgatója, a Budapesti Kamaraegyüttes megalapítója és vezetője, érdemes és kiváló művész.
Magyar Állami Operaház és Mihály András (zeneszerző) · Magyar klasszikus zene és Mihály András (zeneszerző) ·
Miklósa Erika
Miklósa Erika (Kiskunhalas, 1970. június 9.) a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar koloratúrszoprán opera-énekesnő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Magyar Állami Operaház és Miklósa Erika · Magyar klasszikus zene és Miklósa Erika ·
Mosonyi Mihály
Mosonyi Mihály (eredeti neve: Brand Michael) (Boldogasszony, Moson vármegye, 1815. szeptember 2. – Pest, 1870. október 31.) magyar zeneszerző, zenepedagógus és zenei újságíró, kritikus.
Magyar Állami Operaház és Mosonyi Mihály · Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály ·
Nikisch Artúr
Nikisch Artúr (Lébényszentmiklós, 1855. október 12. – Lipcse, 1922. január 23.) magyar karmester.
Magyar Állami Operaház és Nikisch Artúr · Magyar klasszikus zene és Nikisch Artúr ·
Nyitány
A nyitány operák, oratóriumok, színpadi kísérőzenék és balettek hangszeres bevezető zenéje.
Magyar Állami Operaház és Nyitány · Magyar klasszikus zene és Nyitány ·
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Magyar Állami Operaház és Olaszok · Magyar klasszikus zene és Olaszok ·
Opera (színmű)
Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.
Magyar Állami Operaház és Opera (színmű) · Magyar klasszikus zene és Opera (színmű) ·
Operett
Jacques Offenbach a romantika korában élt francia zeneszerző, csellista, az operett egyik úttörője (1876) A 'Csárdáskirálynő operett Broadway változata a ''Riviéra girl'' plakátja (1917) Víg özvegyből Az operett egy színpadi, zenei műfaj.
Magyar Állami Operaház és Operett · Magyar klasszikus zene és Operett ·
Petrovics Emil
Petrovics Emil (Nagybecskerek, 1930. február 9. – Budapest, 2011. június 30.),,, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Magyar Állami Operaház és Petrovics Emil · Magyar klasszikus zene és Petrovics Emil ·
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Magyar Állami Operaház és Rendszerváltás Magyarországon · Magyar klasszikus zene és Rendszerváltás Magyarországon ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Magyar Állami Operaház és Reneszánsz · Magyar klasszikus zene és Reneszánsz ·
Richard Strauss
Richard Georg Strauss (München, 1864. június 11. – Garmisch-Partenkirchen, 1949. szeptember 8.) a 19. századvég és a 20. század első felének német, késő romantikus zeneszerzője, főleg szimfonikus programzenéiről (Don Juan, Halál és megdicsőülés, Till Eulenspiegel vidám csínyjei, Imigyen szóla Zarathustra, Hősi élet, Symphonia Domestica, és az Alpesi szimfónia); operáiról (A rózsalovag, Elektra, Az árnyék nélküli asszony és Salome) és dalairól ismert.
Magyar Állami Operaház és Richard Strauss · Magyar klasszikus zene és Richard Strauss ·
Richard Wagner (zeneszerző)
Richard Wagner 1830 körül Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.
Magyar Állami Operaház és Richard Wagner (zeneszerző) · Magyar klasszikus zene és Richard Wagner (zeneszerző) ·
Rost Andrea
Rost Andrea Kossuth-, Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Magyar Állami Operaház és Rost Andrea · Magyar klasszikus zene és Rost Andrea ·
Sass Sylvia
Sass Sylvia (Budapest, 1951. július 12. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Magyar Állami Operaház és Sass Sylvia · Magyar klasszikus zene és Sass Sylvia ·
Solti György
Solti György (nemzetközileg Sir Georg Solti néven ismert; Budapest, 1912. október 21. – Antibes, 1997. szeptember 5.) magyar karmester, zongoraművész és zeneigazgató.
Magyar Állami Operaház és Solti György · Magyar klasszikus zene és Solti György ·
Székely Mihály (operaénekes)
Székely Mihály, Spagatner (Jászberény, 1901. május 8. – Budapest, 1963. március 22.) kétszeres Kossuth-díjas magyar operaénekes (basszus), kiváló művész.
Magyar Állami Operaház és Székely Mihály (operaénekes) · Magyar klasszikus zene és Székely Mihály (operaénekes) ·
Széll György (karmester)
Széll György Endre, George Szell, Széll (Budapest, 1897. június 7. – Cleveland, 1970. július 30.) karmester, zongoraművész.
Magyar Állami Operaház és Széll György (karmester) · Magyar klasszikus zene és Széll György (karmester) ·
Szigligeti Ede
Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).
Magyar Állami Operaház és Szigligeti Ede · Magyar klasszikus zene és Szigligeti Ede ·
Szoprán
A szoprán vagy diszkant (ol. soprano) a legmagasabb, gyermek- vagy női hangfekvés.
Magyar Állami Operaház és Szoprán · Magyar klasszikus zene és Szoprán ·
Tokody Ilona
Tokody Ilona (Szeged, 1953. április 27. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (szoprán), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Magyar Állami Operaház és Tokody Ilona · Magyar klasszikus zene és Tokody Ilona ·
Wolfgang Amadeus Mozart
Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.
Magyar Állami Operaház és Wolfgang Amadeus Mozart · Magyar klasszikus zene és Wolfgang Amadeus Mozart ·
Zichy Géza
Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Géza Emil János (Sztára, 1849. július 23. – Budapest, 1924. január 14.) magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, félkarú zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.
Magyar Állami Operaház és Zichy Géza · Magyar klasszikus zene és Zichy Géza ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyar Állami Operaház és Magyar klasszikus zene
- Mi van a közös Magyar Állami Operaház és Magyar klasszikus zene
- Közötti hasonlóságok Magyar Állami Operaház és Magyar klasszikus zene
Összehasonlítását Magyar Állami Operaház és Magyar klasszikus zene
Magyar Állami Operaház 490 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar klasszikus zene 332. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 5.96% = 49 / (490 + 332).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar Állami Operaház és Magyar klasszikus zene. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
