64 kapcsolatok: Akkád nyelv, Anatólia, Arany (kémiai elem), Artemisz, Arzava, Assur-bán-apli, Asszíria, Attisz, Égei-tenger, Bizánci Birodalom, Diocletianus római császár, Egyiptom, Epheszosz, Fáraó, Földközi-tenger, Hattuszasz, Héraklész, Hérodotosz, Hettita Birodalom, Hettita nyelv, Hettiták, I. e. 1. század, I. e. 13. század, I. e. 133, I. e. 14. század, I. e. 546, I. e. 547, I. e. 560, I. e. 585, I. e. 6. század, I. e. 7. század, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, Indoeurópai nyelvcsalád, Isten, Kária, Kızılırmak, Kübelé, Kimmerek, Kroiszosz, Latin nyelv, Lüd uralkodók listája, Lükia, Luvi nyelv, Marszüasz (szatír), Május 28., Médek, Mitológia, Napfogyatkozás, Oszmán Birodalom, ..., Pénz, Pergamon, Perzsa Birodalom, Phrügia, Polisz, Római Birodalom, Római provinciák, Szardeisz, Szatír, Szeleukida Birodalom, Tantalosz (Zeusz fia), Tartarosz, Uvakhsatra, 14. század. Bővíteni index (14 több) »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Lüdia és Akkád nyelv · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Lüdia és Anatólia · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Lüdia és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Artemisz
Artemisz (görögül Ἄρτεμις; a rómaiaknál Dianának feleltették meg) Zeusz és Létó gyermeke, Apollón ikertestvére a görög mitológiában.
Új!!: Lüdia és Artemisz · Többet látni »
Arzava
Anatólia az i. e. 2. évezredben a legfontosabb politikai alakulatok és települések jelölésével Arzava a kora ókori Anatólia egyik jelentős földrajzi egységének és államalakulatának neve.
Új!!: Lüdia és Arzava · Többet látni »
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Új!!: Lüdia és Assur-bán-apli · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Lüdia és Asszíria · Többet látni »
Attisz
Attisz bronzszobra Kübelé Attisz (görögül: Ἄττις) a görög mitológiában phrügiai eredetű istenség, amely Kübelé (Kubaba vagy Dindümené), a föld termékenységi erejét adó Nagy Istenanya orgiasztikus kultuszával kapcsolatos.
Új!!: Lüdia és Attisz · Többet látni »
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Új!!: Lüdia és Égei-tenger · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Lüdia és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Diocletianus római császár
Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.
Új!!: Lüdia és Diocletianus római császár · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Lüdia és Egyiptom · Többet látni »
Epheszosz
Epheszosz (hettita nyelven: Apasza, régi magyar nevén: Efezosz vagy Efézsoa, régi latin nevén: Efezus) görög polisz volt Kis-Ázsia nyugati partvidékén.
Új!!: Lüdia és Epheszosz · Többet látni »
Fáraó
A fáraó az ókori Egyiptom uralkodója volt.
Új!!: Lüdia és Fáraó · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Lüdia és Földközi-tenger · Többet látni »
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Új!!: Lüdia és Hattuszasz · Többet látni »
Héraklész
Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz (Ἀλκαῖος) görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke.
Új!!: Lüdia és Héraklész · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: Lüdia és Hérodotosz · Többet látni »
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Új!!: Lüdia és Hettita Birodalom · Többet látni »
Hettita nyelv
A hettita (ne-ši-li vagy nāšili) az ókori hettiták – általános feltételezés szerint – utód nélkül kihalt nyelve, amelynek legkorábbi emlékei i. e. 1900 körülre tehetők.
Új!!: Lüdia és Hettita nyelv · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Lüdia és Hettiták · Többet látni »
I. e. 1. század
A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).
Új!!: Lüdia és I. e. 1. század · Többet látni »
I. e. 13. század
Az i. e. 13.
Új!!: Lüdia és I. e. 13. század · Többet látni »
I. e. 133
Nincs leírás.
Új!!: Lüdia és I. e. 133 · Többet látni »
I. e. 14. század
Az i. e. 14.
Új!!: Lüdia és I. e. 14. század · Többet látni »
I. e. 546
Nincs leírás.
Új!!: Lüdia és I. e. 546 · Többet látni »
I. e. 547
Nincs leírás.
Új!!: Lüdia és I. e. 547 · Többet látni »
I. e. 560
Nincs leírás.
Új!!: Lüdia és I. e. 560 · Többet látni »
I. e. 585
Nincs leírás.
Új!!: Lüdia és I. e. 585 · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: Lüdia és I. e. 6. század · Többet látni »
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Új!!: Lüdia és I. e. 7. század · Többet látni »
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Új!!: Lüdia és II. Kurus perzsa király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Lüdia és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Lüdia és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Lüdia és Isten · Többet látni »
Kária
Kária az ókorban Kis-Ázsia tizenkét tartományának egyike volt délnyugatra, Lüdia és Lükia között fekvő területeken helyezkedett el.
Új!!: Lüdia és Kária · Többet látni »
Kızılırmak
A Kızılırmak (Vörös folyó; görögül Άλυς, latinosan Halys; örményül: Alis Ked) Törökország leghosszabb folyója, 1151 km hosszú: Anatólia történelmi jelentőségű folyója, többször vált határfolyóvá.
Új!!: Lüdia és Kızılırmak · Többet látni »
Kübelé
Kübelé vagy Cybele (Kybele) eredetileg a frígek egyetlen ismert istennője, és valószínűleg nemzeti istenség, az összes istenségek anyja (Magna Mater), akit Kis-Ázsia számos helyén tiszteltek.
Új!!: Lüdia és Kübelé · Többet látni »
Kimmerek
Trák-kimmer leletek elterjedése A kimmerek (akkád gimirrai, görög kimmérioi, latin cimmerii) ókori sztyeppei nép voltak.
Új!!: Lüdia és Kimmerek · Többet látni »
Kroiszosz
Kroiszosz (elterjedt magyaros alakban Krőzus), (Kr. e. 596 – Kr. e. 546) ókori lüd király, akinek gazdagsága legendás volt.
Új!!: Lüdia és Kroiszosz · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Lüdia és Latin nyelv · Többet látni »
Lüd uralkodók listája
Lüdia jelentős állama volt az ókori Anatóliának.
Új!!: Lüdia és Lüd uralkodók listája · Többet látni »
Lükia
Lükia fekvése Lükia városai Lükia (hettita nyelven Lukka, lük nyelven Trm̃mis) ókori földrajzi egység.
Új!!: Lüdia és Lükia · Többet látni »
Luvi nyelv
A luvi nyelv (elterjedt írásmóddal luwi, luwian) az anatóliai nyelvek egyike.
Új!!: Lüdia és Luvi nyelv · Többet látni »
Marszüasz (szatír)
Apollón és Marszüasz, Louvre, Párizs Marszüasz (görög betűkkel Μαρσύας) görög mitológiai alak, szatír (szilén), aki zenei versengésre hívta Apollónt, de vakmerőségéért elveszítette bőrét és életét.
Új!!: Lüdia és Marszüasz (szatír) · Többet látni »
Május 28.
Névnapok: Csanád, Emil + Agmánd, Ágost, Ágosta, Ágoston, Agrippa, Bod, Elmira, Germán, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Lucián, Perjámos, Uránia, Vilhelma, Vilhelmina, Viliam, Vilma, Vilmos.
Új!!: Lüdia és Május 28. · Többet látni »
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Új!!: Lüdia és Médek · Többet látni »
Mitológia
Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.
Új!!: Lüdia és Mitológia · Többet látni »
Napfogyatkozás
Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Új!!: Lüdia és Napfogyatkozás · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Lüdia és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pénz
A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.
Új!!: Lüdia és Pénz · Többet látni »
Pergamon
A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.
Új!!: Lüdia és Pergamon · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: Lüdia és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Phrügia
Phrügia, latinosan Phrygia, egyes magyar változatokban Frügia, Frígia, akkádul Muski egy rövid életű ókori anatóliai államalakulat volt, amely Urartu meggyengülésével párhuzamosan emelkedett fel, ám alig három évtizeden belül áldozatul esett a kimmerek támadásainak.
Új!!: Lüdia és Phrügia · Többet látni »
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Új!!: Lüdia és Polisz · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Lüdia és Római Birodalom · Többet látni »
Római provinciák
A Római Birodalom provinciái Augustus római császár korában (i. e. 27 – i. sz. 14) Traianus császár alatt (98-117) A provincia (latin, többes szám: provinciae) a Római Birodalom legnagyobb Itálián kívüli területi és adminisztrációs egysége volt egészen a tetrarchia (i. sz. 296) idejéig, amikor a császárok még nagyobb adminisztratív egységeket is alkalmazni kezdtek.
Új!!: Lüdia és Római provinciák · Többet látni »
Szardeisz
Szardeisz (lüd nyelven: Sfard,,, Szparda) az ókori Lüdia fővárosa volt, majd az Óperzsa Birodalom egyik satrapájának székhelye, később a római időkben Lydia provincia székhelye.
Új!!: Lüdia és Szardeisz · Többet látni »
Szatír
Nimfa'' A történelemben a szatírok (szatüroszok) görög mitológiai alakok, a fák és a hegyek istenei, Hermész fiai.
Új!!: Lüdia és Szatír · Többet látni »
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Új!!: Lüdia és Szeleukida Birodalom · Többet látni »
Tantalosz (Zeusz fia)
Tantalosz (görög betűkkel Τάνταλος, latinosan Tantalus) súlyos bűnt követett el, ezért az istenek megbüntették.
Új!!: Lüdia és Tantalosz (Zeusz fia) · Többet látni »
Tartarosz
Angelico: Utolsó ítélet – A Tartarosz a pokol legmélyebb és legsötétebb helye Tartarosz a halál utáni életben az örökös kín, a szenvedés és a bűnhődés helye – a kereszténységben a pokol, a pogány vallásokban az alvilág, a hinduizmusban Naraka, a judaizmusban a gyehenna, az iszlámban a Jahannam, a kínai buddhizmusban Di Yu megfelelője.
Új!!: Lüdia és Tartarosz · Többet látni »
Uvakhsatra
A Méd Birodalom legnagyobb kiterjedése Uvakhsatra idején Uvakhsatra (óperzsa 𐎢𐎺𐎧𐏁𐎫𐎼, u-va-xa-ša-ta-ra, normalizált alakban Uvaxšatra, babiloni Umakištar, görög Κυαξάρης Β, II. Küaxarész) a Méd Birodalom uralkodója i. e. 625-től haláláig.
Új!!: Lüdia és Uvakhsatra · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Lüdia és 14. század · Többet látni »