Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Lugdunum Sequanorum

Index Lugdunum Sequanorum

Lugdunum Sequanorum a mai Lyon helyén állt forgalmas római város, amelyet i. e. 43-ban alapítottak, s a későbbiekben Gallia központja volt.

60 kapcsolatok: Allobrogok, Amfiteátrum, Aquitania, Augustus római császár, Bor (ital), Bretagne, Burgundia, Burgundok, Caius Iulius Caesar, Caracalla római császár, Chlodion frank király, Claudius római császár, Clodius Albinus római császár, Földközi-tenger, Frank Birodalom, Galba római császár, Gallia, Hispania, I. e. 10, I. e. 12, I. e. 15, I. e. 27, I. e. 43, I. e. 6. század, Kelta mitológia, Kereszténység, Lucius Munatius Plancus, Lyon, Marcus Aurelius római császár, Nero római császár, Olaszország történelme, Palesztina, Róma, Római Birodalom, Rhône, Saône, Senatus, Septimius Severus római császár, Sestertius, Szent Iréneusz, Terrakotta, Trier, Varjú, Vienne (település), 177, 186, 197, 198, 2. század, 211, ..., 276, 3. század, 437, 461, 48, 532, 64, 65, 68, 69. Bővíteni index (10 több) »

Allobrogok

Gallia az i. e. 1. században, kinagyítva az allobroxok (allobroges) területei is láthatók. Az allobrogok harckedvelő kelta törzs volt Galliában, a mai Rhône folyó és a Genfi-tó között.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Allobrogok · Többet látni »

Amfiteátrum

Az amfiteátrum (a görög ἀμφί 'két oldalt' és θέατρον 'színház' szavakból, latinul amphitheatrum) kör vagy ovális alakú, különféle rendezvények tartására használt tér, amelyet nézőközönség befogadására alkalmas fedetlen lelátó vesz körül.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Amfiteátrum · Többet látni »

Aquitania

Aquitania (franciául Aquitaine, okcitánul Aquitània, baszkul Akitania, latinul Aquitania, történelmi magyar nevei: Aquitánia vagy Akvitánia) Franciaország történelmi régiója az ország délnyugati részén, az Atlanti-óceán partvidéke és a Pireneusok nyugati vonulataitól közrefogott területen.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Aquitania · Többet látni »

Augustus római császár

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Augustus római császár · Többet látni »

Bor (ital)

A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Bor (ital) · Többet látni »

Bretagne

Bretagne (IPA: bʀəta'ɲ, kb. brötány, bretonul Breizh, IPA: bʁejs) félsziget, Franciaország egyik régiója.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Bretagne · Többet látni »

Burgundia

Burgundia (franciául Bourgogne, burgundiul Borgoègne) Franciaország történelmi régióinak egyike.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Burgundia · Többet látni »

Burgundok

A burgundok korai germán nép volt, amelyik a Visztula és Rajna érintésével a Rhône környékére vándorolt, ahol az 5. században létrehozta királyságát.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Burgundok · Többet látni »

Caius Iulius Caesar

Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Caius Iulius Caesar · Többet látni »

Caracalla római császár

Imperator Caesar Marcus Aurelius Antoninus Augustus, általánosan elterjedt ragadványnevén Caracalla császár, született (Lucius) Septimius Bassianus (Lugdunum, 188. április 4. – Harran, 217. április 8.) római császár, Septimius Severus és Julia Domna idősebb fia.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Caracalla római császár · Többet látni »

Chlodion frank király

Chlodion (392 – 448) a Meroving uralkodóház első száli frank királya – félig legendás alak.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Chlodion frank király · Többet látni »

Claudius római császár

Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven Claudius császár (Lugdunum, Kr. e. 10. augusztus 1. – Róma, Kr. u. 54. október 13.), korábbi nevén Tiberius Claudius Drusus Nero Germanicus a Római Birodalom negyedik császára volt.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Claudius római császár · Többet látni »

Clodius Albinus római császár

Imperator Caesar Decimus Clodius Septimius Albinus Augustus, született Decimus Clodius Albinus (140/150 körül – 197. február 19.) kezdetben társcsászár (Caesar) Septimius Severus mellett, majd ellencsászár (Augustus) a Római Birodalom nyugati tartományaiban.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Clodius Albinus római császár · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Földközi-tenger · Többet látni »

Frank Birodalom

A Frank Királyság, vagy a hivatalos dokumentumokban fellelhető latin nevén: Regnum Francorum — elterjedt, de nem hivatalos közkeletű nevén: Frank Birodalom — az V. században, Gallia északi részén létrejött történelmi állam(482–843).

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Frank Birodalom · Többet látni »

Galba római császár

Servius Galba Imperator Caesar Augustus, általánosan elterjedt néven Galba császár, született Servius Sulpicius Galba (Tarracina, Kr. e. 3. december 24. – Róma, Kr. u. 69. január 15.) a Római Birodalom császára (68 októberétől haláláig), a négy császár évének első uralkodója volt.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Galba római császár · Többet látni »

Gallia

Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Gallia · Többet látni »

Hispania

Az Ibériai-félsziget az űrből Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Hispania · Többet látni »

I. e. 10

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és I. e. 10 · Többet látni »

I. e. 12

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és I. e. 12 · Többet látni »

I. e. 15

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és I. e. 15 · Többet látni »

I. e. 27

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és I. e. 27 · Többet látni »

I. e. 43

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és I. e. 43 · Többet látni »

I. e. 6. század

Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és I. e. 6. század · Többet látni »

Kelta mitológia

Torques, a kelta előkelők egyik legfontosabb ékszere az aranyból készült nyakperec volt A kelta mitológia a vaskori kelták többistenhitű vallásából eredő mítoszok gyűjteménye.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Kelta mitológia · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Kereszténység · Többet látni »

Lucius Munatius Plancus

Lucius Munatius Plancus (Kr. e. 87 k. – Kr. e. 15 k.) római senator és a Kr. e. 42-es év consulja volt, és Kr. e. 22-ben utolsóként töltötte be a censori tisztséget.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Lucius Munatius Plancus · Többet látni »

Lyon

Lyon (arpitán nyelven Liyon) város Franciaországban, a Rhône-Alpes régió, Rhône megye és a Lyoni főegyházmegye székhelye.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Lyon · Többet látni »

Marcus Aurelius római császár

Imperator Caesar Marcus Aurelius Verus Augustus, általánosan elterjedt néven Marcus Aurelius császár, született Marcus Annius Catillius Severus (Róma, 121. április 26. – Vindobona vagy Sirmium, 180. március 17.) – a Római Birodalom császára (161. március 7. – 180. március 17.).

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Marcus Aurelius római császár · Többet látni »

Nero római császár

Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven: Nero császár, (született: Lucius Domitius Ahenobarbus; 50–54: Nero Claudius Drusus Germanicus; Antium (ma: Anzio), 37. december 15. – Róma, 68. június 9.) a Iulius–Claudius-dinasztia utolsó római császára (uralkodott 54. október 13-ától haláláig), Claudius mostohafia, Caligula unokaöccse, Cnaeus Domitius Ahenobarbus és az ifjabb Agrippina gyermeke volt.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Nero római császár · Többet látni »

Olaszország történelme

keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Olaszország történelme · Többet látni »

Palesztina

Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Palesztina · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Róma · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Római Birodalom · Többet látni »

Rhône

A Rhône (ejtsd: rón, németül Rotten) folyó Svájc és Franciaország területén.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Rhône · Többet látni »

Saône

#ÁTIRÁNYÍTÁS Saône (folyó).

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Saône · Többet látni »

Senatus

A senatus, magyarosan szenátus az egész római történelmet végigkísérő, az idők előrehaladtával más-más jogokkal felruházott, és sokszor változó létszámú testület volt.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Senatus · Többet látni »

Septimius Severus római császár

Imperator Caesar Lucius Septimius Severus Pertinax Augustus, általánosan elterjedt néven Septimius Severus, születési nevén Lucius Septimius Severus (Leptis Magna, 146. április 11. – Eboracum, 211. február 4.) az ókori Római Birodalom császára 193 és 211 között, a Severus-dinasztia megalapítója.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Septimius Severus római császár · Többet látni »

Sestertius

A sestertius egy római érme volt, a római pénzrendszer alapvető és legfontosabb pénzegysége.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Sestertius · Többet látni »

Szent Iréneusz

Iréneusz vagy katolikus nevén (Lyoni) Szent Iréneusz, (115 és 150 között, Szmirna – 202 vagy 203. február 28.) korai keresztény püspök, egyháztanító, Lugdunum (ma Lyon) második püspöke.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Szent Iréneusz · Többet látni »

Terrakotta

Feltámasztott fej (Aufgestuetzter Kopf) Szelinski-Singer Anders szobrásznő alkotása (terrakotta, 1978) Hanuman terrakotta szobra (India) A terrakotta (az olasz terracotta, a. m. 'főtt föld' kifejezésből) tisztítás után megformázott és kiégetett agyag, az ókori művészet egyik legfontosabb alapanyaga, átvitt értelemben az égetett agyagszobrok neve.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Terrakotta · Többet látni »

Trier

Trier (ejtsd kb: tríör (tʁiːɐ̯),, luxemburgi nyelven: Tréier) németországi város, amely a Mosel folyó mentén helyezkedik el.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Trier · Többet látni »

Varjú

Varjú alatt a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó fekete tollú, nagy testű madarakat szokás érteni.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Varjú · Többet látni »

Vienne (település)

Vienne (latinul Vienna Allobrogum vagy Galliae): város Franciaországban (nem tévesztendő össze Bécs, francia nyelven Vienne nevével).

Új!!: Lugdunum Sequanorum és Vienne (település) · Többet látni »

177

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 177 · Többet látni »

186

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 186 · Többet látni »

197

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 197 · Többet látni »

198

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 198 · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 2. század · Többet látni »

211

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 211 · Többet látni »

276

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 276 · Többet látni »

3. század

A 3.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 3. század · Többet látni »

437

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 437 · Többet látni »

461

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 461 · Többet látni »

48

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 48 · Többet látni »

532

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 532 · Többet látni »

64

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 64 · Többet látni »

65

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 65 · Többet látni »

68

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 68 · Többet látni »

69

Nincs leírás.

Új!!: Lugdunum Sequanorum és 69 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »