Közötti hasonlóságok Litvánia és Vilnius
Litvánia és Vilnius 38 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Óváros (Vilnius), Belarusz nyelv, Dánia, Első világháború, Európa, Európa földrajzi középpontja, Főváros, Február 16., Fehéroroszország, Grünwaldi csata, II. Ulászló lengyel király, Június 15., Kaunas, Klaipėda, Lengyel nyelv, Lengyelország, Litván Nagyfejedelemség, Litván nyelv, Második világháború, Molotov–Ribbentrop-paktum, Moszkva, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Német Lovagrend, Németország, Olaszország, Orosz Birodalom, Orosz nyelv, Oroszország, Ortodox kereszténység, ..., Seimas, Szeptember 28., Szovjetunió, UNESCO, Varsó, Világörökség, Vilniusi nemzetközi repülőtér, 14. század. Bővíteni index (8 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Litvánia · Amerikai Egyesült Államok és Vilnius ·
Óváros (Vilnius)
Szent Anna templom Szent Mihály székesegyház Vilnius óvárosa (litvánul: Vilniaus senamiestis) Észak-Európa fennmaradt középkori városmagjai közül az egyik legnagyobb a maga 3,59 négyzetkilométerével.
Óváros (Vilnius) és Litvánia · Óváros (Vilnius) és Vilnius ·
Belarusz nyelv
A belarusz nyelv (belarusz nyelven: беларуская мова; szintén használt elnevezései: belorusz nyelv, fehérorosz nyelv) ma kb.
Belarusz nyelv és Litvánia · Belarusz nyelv és Vilnius ·
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Dánia és Litvánia · Dánia és Vilnius ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Litvánia · Első világháború és Vilnius ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Litvánia · Európa és Vilnius ·
Európa földrajzi középpontja
Emlékmű a lengyelországi Suchowola településen Európa földrajzi középpontja attól függ, hogyan határozzuk meg Európa határait, főleg, hogy mely távoli szigeteket tartalmazza és hogyan adjuk meg Európa szélső pontjait a számítás során, valamint a számítási módszer is befolyásolja a végleges eredményt.
Európa földrajzi középpontja és Litvánia · Európa földrajzi középpontja és Vilnius ·
Főváros
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
Főváros és Litvánia · Főváros és Vilnius ·
Február 16.
Névnapok: Julianna, Lilla + Dániel, Daniló, Dános, Darrell, Eliána, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Eponin, Filip, Filippa, Fülöp, Illés, Jósiás, Józsiás, Juliána, Julinka, Juliska, Samu, Sámuel, Zámor, Musztafa.
Február 16. és Litvánia · Február 16. és Vilnius ·
Fehéroroszország
Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.
Fehéroroszország és Litvánia · Fehéroroszország és Vilnius ·
Grünwaldi csata
A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt.
Grünwaldi csata és Litvánia · Grünwaldi csata és Vilnius ·
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
II. Ulászló lengyel király és Litvánia · II. Ulászló lengyel király és Vilnius ·
Június 15.
Névnapok: Jolán, Vid + Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója.
Június 15. és Litvánia · Június 15. és Vilnius ·
Kaunas
Kaunas Litvánia második legnagyobb települése, és korábbi ideiglenes fővárosa.
Kaunas és Litvánia · Kaunas és Vilnius ·
Klaipėda
Klaipėda (németül Memel, oroszul Клайпеда) litván kikötőváros.
Klaipėda és Litvánia · Klaipėda és Vilnius ·
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Lengyel nyelv és Litvánia · Lengyel nyelv és Vilnius ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Lengyelország és Litvánia · Lengyelország és Vilnius ·
Litván Nagyfejedelemség
A Litván Nagyfejedelemség (teljes nevén: Litván, Rusz és Szamogitiai Nagyfejedelemség) 1219-ben jött létre, és 1795-ig létezett.
Litván Nagyfejedelemség és Litvánia · Litván Nagyfejedelemség és Vilnius ·
Litván nyelv
A litván nyelv Litvánia hivatalos nyelve, amelyet körülbelül 3 millió litván beszél anyanyelveként, közülük kb.
Litván nyelv és Litvánia · Litván nyelv és Vilnius ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Litvánia és Második világháború · Második világháború és Vilnius ·
Molotov–Ribbentrop-paktum
A német–szovjet megnemtámadási szerződés (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-, kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum) Moszkvában 1939.
Litvánia és Molotov–Ribbentrop-paktum · Molotov–Ribbentrop-paktum és Vilnius ·
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Litvánia és Moszkva · Moszkva és Vilnius ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Litvánia és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és Vilnius ·
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Litvánia és Német Lovagrend · Német Lovagrend és Vilnius ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Litvánia és Németország · Németország és Vilnius ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Litvánia és Olaszország · Olaszország és Vilnius ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Litvánia és Orosz Birodalom · Orosz Birodalom és Vilnius ·
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Litvánia és Orosz nyelv · Orosz nyelv és Vilnius ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Litvánia és Oroszország · Oroszország és Vilnius ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Litvánia és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Vilnius ·
Seimas
A Seimas a litván parlament neve.
Litvánia és Seimas · Seimas és Vilnius ·
Szeptember 28.
Névnapok: Vencel + Bernárd, Bernát, Isméria, Izméne, Jusztina, Jusztínia, Pelbárt, Salamon, Salvador, Szelim, Tárkány, Velek.
Litvánia és Szeptember 28. · Szeptember 28. és Vilnius ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Litvánia és Szovjetunió · Szovjetunió és Vilnius ·
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Litvánia és UNESCO · UNESCO és Vilnius ·
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Litvánia és Varsó · Varsó és Vilnius ·
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Litvánia és Világörökség · Világörökség és Vilnius ·
Vilniusi nemzetközi repülőtér
A Vilniusi nemzetközi repülőtér Litvánia fővárosának, Vilniusnak a nemzetközi repülőtere.
Litvánia és Vilniusi nemzetközi repülőtér · Vilnius és Vilniusi nemzetközi repülőtér ·
14. század
A 14.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Litvánia és Vilnius
- Mi van a közös Litvánia és Vilnius
- Közötti hasonlóságok Litvánia és Vilnius
Összehasonlítását Litvánia és Vilnius
Litvánia 204 kapcsolatokat, ugyanakkor Vilnius 158. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 10.50% = 38 / (204 + 158).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Litvánia és Vilnius. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: