Közötti hasonlóságok Kína és Sven Hedin
Kína és Sven Hedin 34 közös dolog (a Uniópédia): Afganisztán, Amerikai Egyesült Államok, Belső-Mongólia Autonóm Terület, Brahmaputra, Buddhizmus, Csing-dinasztia, Demokrácia (politikai rendszer), Európa, Han-dinasztia, Himalája, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, India, Indus, Japán, Kínai nagy fal, Kínai nyelv, Környezetvédelem, Közép-Ázsia, Kunlun, Kuomintang, Lop-nór, Mangán, Mongólia, Mongol nyelv, Nanking, Németország, Oroszország, Peking, Selyemút, Tarim (folyó), ..., Tarim-medence, Tibet, Tibeti-fennsík, Vasérc. Bővíteni index (4 több) »
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Afganisztán és Kína · Afganisztán és Sven Hedin ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Kína · Amerikai Egyesült Államok és Sven Hedin ·
Belső-Mongólia Autonóm Terület
Belső-Mongólia Autonóm Terület (röviden Belső-Mongólia) Kína autonóm tartománya.
Belső-Mongólia Autonóm Terület és Kína · Belső-Mongólia Autonóm Terület és Sven Hedin ·
Brahmaputra
A '''Brahmaputra''' (és nagyrészt a Gangesz) vízgyűjtő területe Az egykori Ahom királyság a mai Asszám északi részén A Brahmaputra 2937 km hosszú folyam Dél-Ázsiában, az indiai szubkontinens legbővizűbb folyója.
Brahmaputra és Kína · Brahmaputra és Sven Hedin ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Buddhizmus és Kína · Buddhizmus és Sven Hedin ·
Csing-dinasztia
A Csing-dinasztia uralma alatt álló területek 1820-ban. Sárgával maga a Csing Birodalom, narancssárgával a birodalom vazallus államai vannak jelölve A Csing-dinasztia (1644–1912; kínaiul: 清朝, pinjin: Qīng cháo; mandzsuul: 12px, Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában.
Csing-dinasztia és Kína · Csing-dinasztia és Sven Hedin ·
Demokrácia (politikai rendszer)
A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.
Demokrácia (politikai rendszer) és Kína · Demokrácia (politikai rendszer) és Sven Hedin ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Kína · Európa és Sven Hedin ·
Han-dinasztia
A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.
Han-dinasztia és Kína · Han-dinasztia és Sven Hedin ·
Himalája
A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.
Himalája és Kína · Himalája és Sven Hedin ·
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (ujgur nyelven) vagy kínaiul röviden Hszincsiang (kínai írással 新疆, pinjin átírással Xinjiang) Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya.
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kína · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Sven Hedin ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
India és Kína · India és Sven Hedin ·
Indus
Az Indus (urduul سندھ, szindhiül سنڌو, pandzsábiul (Shahmukhi: سندھ, Gurmukhi: ਸਿੰਧੂ) Sindhu, hindiül és szanszkritül सिन्धु, perzsául حندو, pastuul ّآباسن, am. „Folyók Atyja”, tibetiül, am. „Oroszlán folyó”, kínaiul 印度, görögül Ινδός) az Indiai szubkontinens, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, az európai nyelvekben India névadója.
Indus és Kína · Indus és Sven Hedin ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Japán és Kína · Japán és Sven Hedin ·
Kínai nagy fal
A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz.
Kína és Kínai nagy fal · Kínai nagy fal és Sven Hedin ·
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Kína és Kínai nyelv · Kínai nyelv és Sven Hedin ·
Környezetvédelem
A környezetvédelem az a tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.
Kína és Környezetvédelem · Környezetvédelem és Sven Hedin ·
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Kína és Közép-Ázsia · Közép-Ázsia és Sven Hedin ·
Kunlun
A Kunlun (kínai: 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a Pamírtól a Szecsuáni-medencéig közel km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a Tien-san rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység.
Kína és Kunlun · Kunlun és Sven Hedin ·
Kuomintang
A Kuomintang zászlója a nap 12 sugarával (a tradicionális kínai 12 órás napra emlékeztetve), amely a haladást szimbolizálja. A Kuomintang egy politikai párt a Kínai Köztársaságban (rövidítve KMT, klasszikus kínai: 中國國民黨, egyszerűsített kínai: 中国国民党, pinjin: Zhōngguó Guómíndǎng, népszerű magyar: Csungkuo Kuomintang).
Kína és Kuomintang · Kuomintang és Sven Hedin ·
Lop-nór
A Lop-nór Hszincsiangban, a Tarim-medence legmélyebb pontján, a Lop-sivatagban elhelyezkedő egykori tó.
Kína és Lop-nór · Lop-nór és Sven Hedin ·
Mangán
A mangán (latinul: Manganum) a periódusos rendszer 25-ös rendszámú kémiai eleme.
Kína és Mangán · Mangán és Sven Hedin ·
Mongólia
Mongólia Belső-Ázsiában található ország.
Kína és Mongólia · Mongólia és Sven Hedin ·
Mongol nyelv
A mongol nyelv ((mongol helA hel szóban a h úgy ejtendő, mint a magyar ihletben.), klasszikus mongol betűkkel: 17px, ejtsd: Mongɣul kele) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak.
Kína és Mongol nyelv · Mongol nyelv és Sven Hedin ·
Nanking
Nanking (– ún. népszerű magyar átírása Nancsing lenne, de hagyományossá vált magyar neve Nanking) Csiangszu tartomány fővárosa Kínában.
Kína és Nanking · Nanking és Sven Hedin ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Kína és Németország · Németország és Sven Hedin ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Kína és Oroszország · Oroszország és Sven Hedin ·
Peking
Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.
Kína és Peking · Peking és Sven Hedin ·
Selyemút
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.
Kína és Selyemút · Selyemút és Sven Hedin ·
Tarim (folyó)
A Tarim-medence folyói A Tarim folyó Akszu várostól (Hszincsiang) délkeletre a tulajdonképpeni főfolyó, az Akszu, a Jarkend-darja és a Kasgar folyók összefolyásával jön létre.
Kína és Tarim (folyó) · Sven Hedin és Tarim (folyó) ·
Tarim-medence
A Tarim-medence délnyugat felől, a kép bal felső sarkában az Isszik-Kul tóval Tarim és mellékfolyói (angol feliratokkal) A Lop nor-tó kiszáradt medre egy évi 1,2 millió tonna kapacitású káliműtrágya gyárral A Tarim-medence (kínaiul: Tarim Pendi) Közép-Ázsia egyik földrajzi nagytája Kína Hszincsiang tartományában.
Kína és Tarim-medence · Sven Hedin és Tarim-medence ·
Tibet
Tibet (tibeti:བོད Wylie:Bod; IPA: pʰø̀) hegyvidéki és fennsíki terület Belső-Ázsiában, a tibeti nép otthona.
Kína és Tibet · Sven Hedin és Tibet ·
Tibeti-fennsík
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tibet földrajza.
Kína és Tibeti-fennsík · Sven Hedin és Tibeti-fennsík ·
Vasérc
Andradit és hematit A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kína és Sven Hedin
- Mi van a közös Kína és Sven Hedin
- Közötti hasonlóságok Kína és Sven Hedin
Összehasonlítását Kína és Sven Hedin
Kína 312 kapcsolatokat, ugyanakkor Sven Hedin 293. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 5.62% = 34 / (312 + 293).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kína és Sven Hedin. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: