Közötti hasonlóságok Kína és Santung
Kína és Santung 29 közös dolog (a Uniópédia): Bokszerlázadás, Buddhizmus, Csien-lung kínai császár, Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207), Csing-dinasztia, Csingtao, Egyesült Királyság, Han kínaiak, Han-dinasztia, Japán, Kínai Kommunista Párt, Kínai nagy fal, Kínai-alföld, Konfucianizmus, Liaoning, Mandzsúria, Mandzsuk, Második világháború, Ming-dinasztia, Monszun, Németország, Nomadizmus, Pinjin, Sárga-folyó, Szung-dinasztia, Tang-dinasztia, Taoizmus, Világörökség, 19. század.
Bokszerlázadás
A bokszerlázadás vagy bokszerfelkelés 1900-ban volt Kínában, a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő kereszténység ellen.
Bokszerlázadás és Kína · Bokszerlázadás és Santung ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Buddhizmus és Kína · Buddhizmus és Santung ·
Csien-lung kínai császár
Csien-lung a Kínában 1644-1911 között uralkodó mandzsu császára 1735 és 1796 között.
Csien-lung kínai császár és Kína · Csien-lung kínai császár és Santung ·
Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)
A -dinasztia megalakulásához az a folyamat vezetett, amelyben a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 5–3. sz.) Kína területén több állam egymással folyamatosan harcolt.
Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) és Kína · Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) és Santung ·
Csing-dinasztia
A Csing-dinasztia uralma alatt álló területek 1820-ban. Sárgával maga a Csing Birodalom, narancssárgával a birodalom vazallus államai vannak jelölve A Csing-dinasztia (1644–1912; kínaiul: 清朝, pinjin: Qīng cháo; mandzsuul: 12px, Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában.
Csing-dinasztia és Kína · Csing-dinasztia és Santung ·
Csingtao
Csingtao (kínaiul: 青岛, pinjin: Qingdao, jelentése: „türkiz sziget”) város Kínában, a Sárga-tenger partján, Santung tartományban.
Csingtao és Kína · Csingtao és Santung ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Egyesült Királyság és Kína · Egyesült Királyság és Santung ·
Han kínaiak
A han kínaiak (egyszerűsített kínai: 汉族 vagy 汉人, hagyományos kínai: 漢族 vagy 漢人, pinjin: hànzú vagy hànrén, magyaros átírással hancu, illetve hanzsen) Kína legnagyobb népcsoportja, az ország lakosságának 92%-át alkotják.
Han kínaiak és Kína · Han kínaiak és Santung ·
Han-dinasztia
A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.
Han-dinasztia és Kína · Han-dinasztia és Santung ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Japán és Kína · Japán és Santung ·
Kínai Kommunista Párt
A Kínai Kommunista Párt (KKP) a Kínai Népköztársaság kormányzó pártja.
Kína és Kínai Kommunista Párt · Kínai Kommunista Párt és Santung ·
Kínai nagy fal
A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz.
Kína és Kínai nagy fal · Kínai nagy fal és Santung ·
Kínai-alföld
A Kínai-alföld (kínaiul 华北平原, pinjin átírással Huáběi Píngyuán, helyenként magyarul, a hivatalos kínai földrajzi név tükörfordításaként Észak-kínai-alföld vagy -síkság) mintegy km²-es területével Kelet-Ázsia legnagyobb alluviális síksága.
Kína és Kínai-alföld · Kínai-alföld és Santung ·
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
Kína és Konfucianizmus · Konfucianizmus és Santung ·
Liaoning
Liaoning (kínaiul 辽宁,, pinjin átírással Liáoníng) Kína egyik északkeleti tartománya.
Kína és Liaoning · Liaoning és Santung ·
Mandzsúria
Mandzsúria kiterjedése háromféle meghatározás szerint Mandzsúria (mandzsu: 10px, hagyományos kínai: 滿洲, egyszerűsített kínai: 满洲, pinjin: Mǎnzhōu) egy nagy kiterjedésű, saját történelemmel rendelkező földrajzi régió Északkelet-Ázsiában.
Kína és Mandzsúria · Mandzsúria és Santung ·
Mandzsuk
A mandzsu nép (mandzsu: 10px Manju; egyszerűsített kínai: 满族; hagyományos kínai: 滿族; pinjin: Mǎnzú, mongol: Манж) a tunguz népcsoporthoz tartozik.
Kína és Mandzsuk · Mandzsuk és Santung ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Kína és Második világháború · Második világháború és Santung ·
Ming-dinasztia
Jung-lö császár idején A Ming-dinasztia (1368–1644, 明朝; pinjin: Míng Cháo) 276 éven át uralkodott Kínában, a mongol Jüan-dinasztia bukásától a mandzsu Csing-dinasztia létrejöttéig.
Kína és Ming-dinasztia · Ming-dinasztia és Santung ·
Monszun
Közelgő monszunfelhők (Nagercoil, India) A monszun évszakhoz kötött, jelentős esőt hozó tengerparti szél.
Kína és Monszun · Monszun és Santung ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Kína és Németország · Németország és Santung ·
Nomadizmus
A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol.
Kína és Nomadizmus · Nomadizmus és Santung ·
Pinjin
A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.
Kína és Pinjin · Pinjin és Santung ·
Sárga-folyó
A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé,; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik.
Kína és Sárga-folyó · Sárga-folyó és Santung ·
Szung-dinasztia
Az Északi Szung birodalom kiterjedése 1111-ben A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; IPA: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház.
Kína és Szung-dinasztia · Santung és Szung-dinasztia ·
Tang-dinasztia
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.
Kína és Tang-dinasztia · Santung és Tang-dinasztia ·
Taoizmus
A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és a táplálkozástudományt.
Kína és Taoizmus · Santung és Taoizmus ·
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Kína és Világörökség · Santung és Világörökség ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kína és Santung
- Mi van a közös Kína és Santung
- Közötti hasonlóságok Kína és Santung
Összehasonlítását Kína és Santung
Kína 312 kapcsolatokat, ugyanakkor Santung 67. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 7.65% = 29 / (312 + 67).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kína és Santung. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: