Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Kérdő névmás és Tárgy (nyelvészet)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kérdő névmás és Tárgy (nyelvészet)

Kérdő névmás vs. Tárgy (nyelvészet)

A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban. A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.

Közötti hasonlóságok Kérdő névmás és Tárgy (nyelvészet)

Kérdő névmás és Tárgy (nyelvészet) 32 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Alanyeset, Alárendelés (nyelvészet), Angol nyelv, Élőség, Birtokos személyjel, Bosnyák nyelv, Elöljáró, Főnév, Francia nyelv, Grammatika, Határozó, Határozószó, Horvát nyelv, Jelző, Közép-délszláv diarendszer, Magyar nyelv, Mondat (nyelvészet), Montenegrói nyelv, Névelő, Névmás, Névszó, Névszóragozás, Névutó, Nem (nyelvészet), Rag, Román nyelv, Szám (nyelvészet), Számnév, ..., Szerb nyelv, Tárgyeset. Bővíteni index (2 több) »

Adamikné Jászó Anna

Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.

Adamikné Jászó Anna és Kérdő névmás · Adamikné Jászó Anna és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Alany (nyelvészet) és Kérdő névmás · Alany (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Alanyeset

A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.

Alanyeset és Kérdő névmás · Alanyeset és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Alárendelés (nyelvészet)

A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.

Alárendelés (nyelvészet) és Kérdő névmás · Alárendelés (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Kérdő névmás · Angol nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Élőség

A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.

Élőség és Kérdő névmás · Élőség és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Birtokos személyjel

A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.

Birtokos személyjel és Kérdő névmás · Birtokos személyjel és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Bosnyák nyelv

A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Bosnyák nyelv és Kérdő névmás · Bosnyák nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Elöljáró és Kérdő névmás · Elöljáró és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Főnév és Kérdő névmás · Főnév és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Francia nyelv és Kérdő névmás · Francia nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Grammatika és Kérdő névmás · Grammatika és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Határozó és Kérdő névmás · Határozó és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Határozószó és Kérdő névmás · Határozószó és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Horvát nyelv és Kérdő névmás · Horvát nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Jelző és Kérdő névmás · Jelző és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Közép-délszláv diarendszer

A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.

Kérdő névmás és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Kérdő névmás és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Kérdő névmás és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Montenegrói nyelv

A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Kérdő névmás és Montenegrói nyelv · Montenegrói nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Kérdő névmás és Névelő · Névelő és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Kérdő névmás és Névmás · Névmás és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Kérdő névmás és Névszó · Névszó és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Kérdő névmás és Névszóragozás · Névszóragozás és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Kérdő névmás és Névutó · Névutó és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Kérdő névmás és Nem (nyelvészet) · Nem (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Kérdő névmás és Rag · Rag és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Kérdő névmás és Román nyelv · Román nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.

Kérdő névmás és Szám (nyelvészet) · Szám (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Kérdő névmás és Számnév · Számnév és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Kérdő névmás és Szerb nyelv · Szerb nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Tárgyeset

Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.

Kérdő névmás és Tárgyeset · Tárgy (nyelvészet) és Tárgyeset · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kérdő névmás és Tárgy (nyelvészet)

Kérdő névmás 61 kapcsolatokat, ugyanakkor Tárgy (nyelvészet) 66. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 25.20% = 32 / (61 + 66).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kérdő névmás és Tárgy (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: