Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kérdő névmás és Szerb nyelv

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kérdő névmás és Szerb nyelv

Kérdő névmás vs. Szerb nyelv

A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban. A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Közötti hasonlóságok Kérdő névmás és Szerb nyelv

Kérdő névmás és Szerb nyelv 37 közös dolog (a Uniópédia): Alany (nyelvészet), Alanyeset, Alárendelés (nyelvészet), Angol nyelv, Élőség, Birtokos eset, Birtokos személyjel, Bosnyák nyelv, Elöljáró, Eszközhatározói eset, Főnév, Francia nyelv, Határozó, Határozószó, Horvát nyelv, Jelző, Közép-délszláv diarendszer, Kontextus (nyelvészet), Magánhangzó, Magyar nyelv, Mellékmondat, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondatszó, Mondattan, Montenegrói nyelv, Névelő, Névszó, Névutó, Nem (nyelvészet), ..., Rag, Részes eset, Szám (nyelvészet), Számnév, Sztenderd nyelvváltozat, Tárgyeset, Toldalék. Bővíteni index (7 több) »

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Alany (nyelvészet) és Kérdő névmás · Alany (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Alanyeset

A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.

Alanyeset és Kérdő névmás · Alanyeset és Szerb nyelv · Többet látni »

Alárendelés (nyelvészet)

A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.

Alárendelés (nyelvészet) és Kérdő névmás · Alárendelés (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Kérdő névmás · Angol nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Élőség

A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.

Élőség és Kérdő névmás · Élőség és Szerb nyelv · Többet látni »

Birtokos eset

A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.

Birtokos eset és Kérdő névmás · Birtokos eset és Szerb nyelv · Többet látni »

Birtokos személyjel

A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.

Birtokos személyjel és Kérdő névmás · Birtokos személyjel és Szerb nyelv · Többet látni »

Bosnyák nyelv

A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Bosnyák nyelv és Kérdő névmás · Bosnyák nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Elöljáró és Kérdő névmás · Elöljáró és Szerb nyelv · Többet látni »

Eszközhatározói eset

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eszközhatározó eset.

Eszközhatározói eset és Kérdő névmás · Eszközhatározói eset és Szerb nyelv · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Főnév és Kérdő névmás · Főnév és Szerb nyelv · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Francia nyelv és Kérdő névmás · Francia nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Határozó és Kérdő névmás · Határozó és Szerb nyelv · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Határozószó és Kérdő névmás · Határozószó és Szerb nyelv · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Horvát nyelv és Kérdő névmás · Horvát nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Jelző és Kérdő névmás · Jelző és Szerb nyelv · Többet látni »

Közép-délszláv diarendszer

A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.

Kérdő névmás és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Szerb nyelv · Többet látni »

Kontextus (nyelvészet)

A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.

Kérdő névmás és Kontextus (nyelvészet) · Kontextus (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Kérdő névmás és Magánhangzó · Magánhangzó és Szerb nyelv · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Kérdő névmás és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Kérdő névmás és Mellékmondat · Mellékmondat és Szerb nyelv · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Kérdő névmás és Melléknév · Melléknév és Szerb nyelv · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Kérdő névmás és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Mondatszó

A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.

Kérdő névmás és Mondatszó · Mondatszó és Szerb nyelv · Többet látni »

Mondattan

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).

Kérdő névmás és Mondattan · Mondattan és Szerb nyelv · Többet látni »

Montenegrói nyelv

A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Kérdő névmás és Montenegrói nyelv · Montenegrói nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Kérdő névmás és Névelő · Névelő és Szerb nyelv · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Kérdő névmás és Névszó · Névszó és Szerb nyelv · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Kérdő névmás és Névutó · Névutó és Szerb nyelv · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Kérdő névmás és Nem (nyelvészet) · Nem (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Kérdő névmás és Rag · Rag és Szerb nyelv · Többet látni »

Részes eset

Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.

Kérdő névmás és Részes eset · Részes eset és Szerb nyelv · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.

Kérdő névmás és Szám (nyelvészet) · Szám (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Kérdő névmás és Számnév · Számnév és Szerb nyelv · Többet látni »

Sztenderd nyelvváltozat

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.

Kérdő névmás és Sztenderd nyelvváltozat · Szerb nyelv és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »

Tárgyeset

Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.

Kérdő névmás és Tárgyeset · Szerb nyelv és Tárgyeset · Többet látni »

Toldalék

A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.

Kérdő névmás és Toldalék · Szerb nyelv és Toldalék · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kérdő névmás és Szerb nyelv

Kérdő névmás 61 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerb nyelv 272. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 11.11% = 37 / (61 + 272).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kérdő névmás és Szerb nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »