Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Afanaszjevói kultúra, Amu-darja, Andronovói kultúra, Baktria, Baktriai teve, Csang Csien (diplomata), Gnaeus Pompeius Trogus, Han Vu-ti kínai császár, Harmatta János, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Hsziungnuk, I. e. 1. évezred, I. e. 100, I. e. 128, I. e. 129, I. e. 139, I. e. 160, I. e. 174, India, Indoeurópai nyelvcsalád, Indoiráni nyelvek, Irtis, Kína, Klaudiosz Ptolemaiosz, Korea (történelmi), Kusán Birodalom, Kusán uralkodók listája, Mao-tun, Szakák, Szkíták, Szogdia, Sztrabón, Tien-san, Tokhár nyelv, Vuszunok, 50.
Afanaszjevói kultúra
Az afanaszjevói kultúra területe a korai andronovóitól keletre. Az afanaszjevói kultúra késő rézkori, kora bronzkori régészeti kultúra volt a Balkas-tó és a Bajkál közötti területen az Altaj északi oldalán, az Ob és a Jenyiszej felső folyása környékén a sztyeppe és az erdős sztyeppe övezetben i. e. 2300–1500 között.
Új!!: Kusánok és Afanaszjevói kultúra · Többet látni »
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Új!!: Kusánok és Amu-darja · Többet látni »
Andronovói kultúra
Az andronovói kultúra területe. A cserkaszkuli kultúra ennek a szélén, az Aral-tótól északra található. A feltételezetten indoiráni andronovói kultúra és tőle délre Indiában a feltételezett indoárja továbbvándorlás eredményezte kultúrák. Az andronovói kultúra – kultúracsalád – több bronzkori kultúra összefoglaló neve Nyugat-Szibéria és a nyugat-ázsiai sztyeppe területén az i. e. 2.
Új!!: Kusánok és Andronovói kultúra · Többet látni »
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Új!!: Kusánok és Baktria · Többet látni »
Baktriai teve
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kétpúpú teve.
Új!!: Kusánok és Baktriai teve · Többet látni »
Csang Csien (diplomata)
Zhang Qian (kínai:張騫; Wade-Giles Chang Ch'ien, népszerű magyar: Csang Csien alternatív átírás: Csang Kien http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-10) Han Vu-ti kínai császár diplomatája volt az i. e. 2. században.
Új!!: Kusánok és Csang Csien (diplomata) · Többet látni »
Gnaeus Pompeius Trogus
Pompeius Trogus (Kr. e. 1. század?, Kr. u. 1. század?) gall-római történetíró.
Új!!: Kusánok és Gnaeus Pompeius Trogus · Többet látni »
Han Vu-ti kínai császár
(hagyományos kínai: 漢武帝, egyszerűsített kínai: 汉武帝, pinjin: Hàn Wǔdì, i. e. 156 – i. e. 87. március 29.), személynevén (劉徹) a Han-dinasztia hetedik uralkodója.
Új!!: Kusánok és Han Vu-ti kínai császár · Többet látni »
Harmatta János
Harmatta János (Hódmezővásárhely, 1917. október 2. – Budapest, 2004. július 24.) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, nyelvész, az MTA rendes tagja.
Új!!: Kusánok és Harmatta János · Többet látni »
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (ujgur nyelven) vagy kínaiul röviden Hszincsiang (kínai írással 新疆, pinjin átírással Xinjiang) Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya.
Új!!: Kusánok és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület · Többet látni »
Hsziungnuk
A hsziungnuk birodalma az i. e. 1. században Faragott jáde és zsírkő lapocska. Hsziungnu ábrázolásmód A hsziungnuk – kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, egykori feltételezhető kiejtése: hjungno, magyarosan: hsziungnu, törökül: Doğu Hun –, illetve ázsiai hunok elnevezés az i. e.
Új!!: Kusánok és Hsziungnuk · Többet látni »
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Új!!: Kusánok és I. e. 1. évezred · Többet látni »
I. e. 100
Nincs leírás.
Új!!: Kusánok és I. e. 100 · Többet látni »
I. e. 128
Nincs leírás.
Új!!: Kusánok és I. e. 128 · Többet látni »
I. e. 129
Nincs leírás.
Új!!: Kusánok és I. e. 129 · Többet látni »
I. e. 139
Nincs leírás.
Új!!: Kusánok és I. e. 139 · Többet látni »
I. e. 160
Nincs leírás.
Új!!: Kusánok és I. e. 160 · Többet látni »
I. e. 174
Nincs leírás.
Új!!: Kusánok és I. e. 174 · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Kusánok és India · Többet látni »
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Kusánok és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »
Indoiráni nyelvek
Indoiráni nyelvek Az indoiráni nyelvek a szláv nyelvek, valamint az örmény nyelv mellett az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágainak egyikét alkotják.
Új!!: Kusánok és Indoiráni nyelvek · Többet látni »
Irtis
Az Irtis (oroszul Иртыш, kazakul Ertis / Эртiс, kínaiul 额尔齐斯河, Erqisi) folyó Ázsiában, Szibériában, az Ob legnagyobb, bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Kusánok és Irtis · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Kusánok és Kína · Többet látni »
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Új!!: Kusánok és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »
Korea (történelmi)
Korea egy régió a Koreai-félsziget területén, ahol Kidzsa király i. e. 1100 körül alapította az első dinasztiát.
Új!!: Kusánok és Korea (történelmi) · Többet látni »
Kusán Birodalom
A Kusán Birodalom a jüecsik – utóbb kusánok – állama volt Közép-Ázsiában, Kelet-Baktria, avagy Tokharisztán szűkebb környezetében, valamint az Indiai-félsziget északnyugati felében.
Új!!: Kusánok és Kusán Birodalom · Többet látni »
Kusán uralkodók listája
Az alábbi lista a Kusán Birodalom uralkodókat tartalmazza.
Új!!: Kusánok és Kusán uralkodók listája · Többet látni »
Mao-tun
Mao-tun (Modu, Baatur, Bator, Bahadur) a Hsziungnu Birodalom sanjüje (i. e. 209 – i. e. 174), Tou-man sanjü fia volt.
Új!!: Kusánok és Mao-tun · Többet látni »
Szakák
Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.
Új!!: Kusánok és Szakák · Többet látni »
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Új!!: Kusánok és Szkíták · Többet látni »
Szogdia
Szogdia Kr. e. 300 körül Szogdia (vagy Szogdiané; tádzsik nyelven Суғд, óperzsául: Szughuda – سغد) egy iráni nép, a szogdok lakóhelye volt az Amu-darja felső folyása és mellékfolyói mentén a mai Üzbegisztán területén az ókorban.
Új!!: Kusánok és Szogdia · Többet látni »
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Új!!: Kusánok és Sztrabón · Többet látni »
Tien-san
A Tien-san (kínai: 天山; Pinyin: Tiān Shān, kirgiz: Тян Шан, orosz: Тянь Шань) láncos röghegység Közép-Ázsiában, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén.
Új!!: Kusánok és Tien-san · Többet látni »
Tokhár nyelv
A tokhár nyelv utód nélkül kihalt indoeurópai nyelv, amelyet Belső-Ázsiában, a ma Kínához tartozó Kelet-Turkesztán (Hszincsiang tartomány) területén található Tarim-medencében beszéltek.
Új!!: Kusánok és Tokhár nyelv · Többet látni »
Vuszunok
A vuszunok (kínai nyelven: 烏孫; pinyin átírásban: Wūsūn; Wū-sūn; jelentése „varjú / holló unokái”) indoeurópai félnomád sztyeppei pásztornép volt, akiket a kínai feljegyzésekben az i. e. 2.
Új!!: Kusánok és Vuszunok · Többet látni »
50
Nincs leírás.
Új!!: Kusánok és 50 · Többet látni »
