Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Magyar klasszikus zene
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Magyar klasszikus zene 17 közös dolog (a Uniópédia): Bartók Béla (zeneszerző), Bécs, Budapest, Farkas Ferenc (zeneszerző), Hegedű, Kadosa Pál, Kamarazene, Kocsis Zoltán, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyarország, New York, Orgona (hangszer), Schiff András, Szenthelyi Miklós, Veress Sándor (zeneszerző), Vonósnégyes, Weiner Leó.
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Bartók Béla (zeneszerző) és Kurtág György (zeneszerző, 1926) · Bartók Béla (zeneszerző) és Magyar klasszikus zene ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Kurtág György (zeneszerző, 1926) · Bécs és Magyar klasszikus zene ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Kurtág György (zeneszerző, 1926) · Budapest és Magyar klasszikus zene ·
Farkas Ferenc (zeneszerző)
Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Farkas Ferenc (zeneszerző) és Kurtág György (zeneszerző, 1926) · Farkas Ferenc (zeneszerző) és Magyar klasszikus zene ·
Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.
Hegedű és Kurtág György (zeneszerző, 1926) · Hegedű és Magyar klasszikus zene ·
Kadosa Pál
Kerepesi temetőben: 42/1-U-1. Kadosa Pál (Léva, 1903. szeptember 6. – Budapest, 1983. március 30.) kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiválló művész zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.
Kadosa Pál és Kurtág György (zeneszerző, 1926) · Kadosa Pál és Magyar klasszikus zene ·
Kamarazene
A kamarazene (olaszul: musica da camera 'házimuzsika', az olasz camera 'szoba' szóból) olyan zeneművek és zenei műfajok gyűjtőneve, amelyekben egynél több, de (általánosan elfogadott minősítés szerint) 10-12-nél kevesebb zenész játszik.
Kamarazene és Kurtág György (zeneszerző, 1926) · Kamarazene és Magyar klasszikus zene ·
Kocsis Zoltán
Kocsis Zoltán (Budapest, 1952. május 30. – Budapest, 2016. november 6.) kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója (1997–2016), érdemes és kiváló művész, a kortárs magyar zene egyik legnagyobb alakja.
Kocsis Zoltán és Kurtág György (zeneszerző, 1926) · Kocsis Zoltán és Magyar klasszikus zene ·
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar klasszikus zene ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Magyarország · Magyar klasszikus zene és Magyarország ·
New York
Új-Amszterdam, 1656 New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és New York · Magyar klasszikus zene és New York ·
Orgona (hangszer)
Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Orgona (hangszer) · Magyar klasszikus zene és Orgona (hangszer) ·
Schiff András
Schiff András (Budapest, 1953. december 21. –) Kossuth-díjas magyar származású zongoraművész.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Schiff András · Magyar klasszikus zene és Schiff András ·
Szenthelyi Miklós
Szenthelyi Miklós (Budapest, 1951. január 24. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész, zenepedagógus.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Szenthelyi Miklós · Magyar klasszikus zene és Szenthelyi Miklós ·
Veress Sándor (zeneszerző)
Veress Sándor (Kolozsvár, 1907. február 1. – Bern, 1992. március 4.) zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató, Bartók és Kodály szellemi örököse.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Veress Sándor (zeneszerző) · Magyar klasszikus zene és Veress Sándor (zeneszerző) ·
Vonósnégyes
A vonósnégyes általános elhelyezkedése (''violin''–hegedű, ''viola''–brácsa, ''violin-cello''–cselló) A vonósnégyes egy komolyzenei együttes, amely négy vonós hangszerből áll.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Vonósnégyes · Magyar klasszikus zene és Vonósnégyes ·
Weiner Leó
Weiner Leó sírja Budapesten. Kisfaludi Strobl Zsigmond műve. Kerepesi temető: 34/2-1-23. Weiner Leó (Budapest, 1885. április 16. – Budapest, 1960. szeptember 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője.
Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Weiner Leó · Magyar klasszikus zene és Weiner Leó ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Magyar klasszikus zene
- Mi van a közös Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Magyar klasszikus zene
- Közötti hasonlóságok Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Magyar klasszikus zene
Összehasonlítását Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Magyar klasszikus zene
Kurtág György (zeneszerző, 1926) 93 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar klasszikus zene 332. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 4.00% = 17 / (93 + 332).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kurtág György (zeneszerző, 1926) és Magyar klasszikus zene. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
