Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Alexander Gottlieb Baumgarten, Alexander Pope, August Wilhelm Schlegel, Avantgárd, Bajza József (költő), Charles-Augustin Sainte-Beuve, Egzegézis, Egzisztencializmus, Ernest Renan, Esszé, Esztétika, Ferdinand Brunetière, Filológia, Filozófia, Filozófiai hermeneutika, Friedrich Schiller, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Hippolyte Taine, Humanizmus, Impresszionizmus, Indiai irodalom, Irodalomelmélet, Ismeretelmélet, Johann Christoph Gottsched, Johann Wolfgang von Goethe, John Dryden, Katarzis, Kazinczy Ferenc, Kínai irodalom, Kölcsey Ferenc, Kritikai realizmus, L’art pour l’art, Magyar kritikusok listája, Művészet, Múzeum, Molière, Paul Bourget, Polgár (városlakó), Pozitivizmus, Pszichológia, Revue des deux Mondes, Riedl Frigyes, Romantika, Rotterdami Erasmus, Szociológia, Társadalom, Thomas Carlyle, Tudomány, Visszarion Grigorjevics Belinszkij, Voltaire.
Alexander Gottlieb Baumgarten
Az ''Aesthetica'' egyik első kiadása Alexander Gottlieb Baumgarten (Berlin, 1714. július 17. – Frankfurt (Oder), 1762. május 26.) német filozófus, az esztétika tudományának úttörője.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Alexander Gottlieb Baumgarten · Többet látni »
Alexander Pope
Pope portréja, Michael Dahl festménye Alexander Pope (London, 1688. május 21. – Twickenham, 1744. május 30.) angol költőt általánosan a 18.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Alexander Pope · Többet látni »
August Wilhelm Schlegel
August Wilhelm (később: von) Schlegel (Hannover, 1767. szeptember 8. – Bonn, 1845. május 12.) német költő, műfordító, műkritikus, a német romantika egyik úttörője.
Új!!: Kritika (publicisztika) és August Wilhelm Schlegel · Többet látni »
Avantgárd
Avantgárd (a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Avantgárd · Többet látni »
Bajza József (költő)
Bajza József szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Bajza József (költő) · Többet látni »
Charles-Augustin Sainte-Beuve
Charles-Augustin Sainte-Beuve (Boulogne-sur-Mer, 1804. december 23. – Párizs, 1869. október 13.) francia író, költő, újságíró, irodalomkritikus.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Charles-Augustin Sainte-Beuve · Többet látni »
Egzegézis
Az egzegézis, gyakran latinosan: exegézis (a görög ἐξηγεῖσθαι ekszégeiszthai.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Egzegézis · Többet látni »
Egzisztencializmus
Az egzisztencializmus egy modern polgári idealista filozófiai és irodalmi irányzat.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Egzisztencializmus · Többet látni »
Ernest Renan
Renan szülőháza Tréguier-ben Renan szobra szülővárosában Ernest Renan (Tréguier, 1823.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Ernest Renan · Többet látni »
Esszé
Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Esszé · Többet látni »
Esztétika
Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Esztétika · Többet látni »
Ferdinand Brunetière
Ferdinand Brunetière (Toulon, 1849. július 19. – Párizs, 1906. december 9.) francia író, kritikus, irodalomtörténész.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Ferdinand Brunetière · Többet látni »
Filológia
A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Filológia · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Filozófia · Többet látni »
Filozófiai hermeneutika
A hermeneutika az értelmezést és megértést vizsgáló filozófiai tudományág, az erre vonatkozó elméletek összessége.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Filozófiai hermeneutika · Többet látni »
Friedrich Schiller
Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10. – Weimar, 1805. május 9.) német költő, drámaíró, filozófus és történész.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Friedrich Schiller · Többet látni »
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »
Hippolyte Taine
Hippolyte Adolphe Taine (Vouziers, 1828. április 21. – Párizs, 1893. március 5.) francia kritikus, irodalomtörténész, a Francia Akadémia tagja.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Hippolyte Taine · Többet látni »
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Humanizmus · Többet látni »
Impresszionizmus
Claude Monet: ''Impresszió, a felkelő nap'' (1872). A festmény lett az ''impresszionizmus'' névadója Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma volt.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Impresszionizmus · Többet látni »
Indiai irodalom
Az indiai irodalom a világ legősibb irodalmai közé tartozik.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Indiai irodalom · Többet látni »
Irodalomelmélet
Az irodalomelmélet az irodalmi művek belső összefüggéseit, keletkezésük, recepciójuk és újraértelmezésük feltételeit, valamint az irodalom és más kulturális formák egymás közötti viszonyát vizsgálja, rendszerezi.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Irodalomelmélet · Többet látni »
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Ismeretelmélet · Többet látni »
Johann Christoph Gottsched
Johann Christoph Gottsched (Juditten, 1700. február 2. – Lipcse, 1766. december 12.) német író, dramaturg és irodalomtudós.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Johann Christoph Gottsched · Többet látni »
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »
John Dryden
John Dryden (Aldwincle, Northamptonshire, 1631. augusztus 19. – London, 1700. május 1.) befolyásos angol költő, irodalomkritikus, fordító és drámaíró volt, aki az angol restauráció időszakának irodalmi életét irányította olyannyira, hogy irodalmi berkekben „Dryden korának” is szokás nevezni ezt az időszakot.
Új!!: Kritika (publicisztika) és John Dryden · Többet látni »
Katarzis
A Hadrianus-villa tragikus és komikus álarcot ábrázoló mozaikja az i.e. 2. századból Katarzisnak nevezzük az olyan élményeket, amelyek az embert életének teljes vagy részleges megváltoztatására vagy erőteljes megerősítésére sarkallják, nemcsak értelmileg, hanem mindig érzelmileg is.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Katarzis · Többet látni »
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Kazinczy Ferenc · Többet látni »
Kínai irodalom
A kínai irodalom (hagyományos kínai: 中國文學; egyszerűsített kínai: 中国文学;: Zhōngguó wénxué; magyar népszerű: Csung-kuo ven-hszüe) a világ legrégebbi folyamatosan, máig fennmaradt irodalma.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Kínai irodalom · Többet látni »
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Kölcsey Ferenc · Többet látni »
Kritikai realizmus
A kritikai realizmus művészeti irányzata a realizmuson belüli, a naiv realizmust követő fejlődési szakasz, a polgári társadalom problémáit, visszásságait feltáró művészi ábrázolásmód, tulajdonképpen a polgárság önkritikáját adja.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Kritikai realizmus · Többet látni »
L’art pour l’art
bélyegkép A l’art pour l’art (magyarul: ’művészet a művészetért’) kifejezés a művészet öncélúságát vallja, vagyis hogy a létét önnön szépsége indokolja, s éppen ezért nem kell semmilyen társadalmi, politikai, vallási, erkölcsi vagy gazdasági célt szolgálnia, az igazi művész feladata az örök szépség ábrázolása.
Új!!: Kritika (publicisztika) és L’art pour l’art · Többet látni »
Magyar kritikusok listája
Nincs leírás.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Magyar kritikusok listája · Többet látni »
Művészet
Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Művészet · Többet látni »
Múzeum
A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeit kezelő kulturális intézmény.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Múzeum · Többet látni »
Molière
Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière (Párizs, 1622. január 15. – Párizs, 1673. február 17.) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Molière · Többet látni »
Paul Bourget
Paul Charles Joseph Bourget (Amiens, 1852. szeptember 2. – Párizs, 1935. december 25.) francia író, kritikus Az irodalomtörténészek Bourget-t mint a modern pszichológiai regény úttörőjét tartják számon.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Paul Bourget · Többet látni »
Polgár (városlakó)
Augsburgi polgárcsalád (1680) A polgár egy város vagy tágabb értelemben egy állam állandó, adót fizető lakosa.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Polgár (városlakó) · Többet látni »
Pozitivizmus
A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Pozitivizmus · Többet látni »
Pszichológia
Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Pszichológia · Többet látni »
Revue des deux Mondes
A Revue des deux Mondes (jelentése: 'két világ szemléje') 1829-ben Párizsban alapított, napjainkban is megjelenő francia kulturális, irodalmi és társadalmi folyóirat.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Revue des deux Mondes · Többet látni »
Riedl Frigyes
Riedl Frigyes, született Riedl Álmos Gyula Frigyes (Ladomér, 1856. szeptember 12. – Budapest, 1921. augusztus 7.) magyar irodalomtudós, a modern irodalomtörténet első jelentős magyar képviselője.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Riedl Frigyes · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Romantika · Többet látni »
Rotterdami Erasmus
Rotterdami Erasmus (Rotterdam vagy Gouda, 1466. október 27. (?) – Bázel, 1536. július 12.) latin nevén Desiderius Erasmus Rot(h)erodamus nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Rotterdami Erasmus · Többet látni »
Szociológia
Sorban állás: egy elterjedt társas cselekvés A szociológia (a latin socius, azaz „társ”, „társaság”; valamint a görög λόγος, logosz, azaz „-tudás”, „-tudomány” szavakból) a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, működésének törvényszerűségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Szociológia · Többet látni »
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Társadalom · Többet látni »
Thomas Carlyle
Thomas Carlyle (Ecclefechan, Dumfries skót grófság, 1795. december 4. – Chelsea, 1881. február 5.) skót történetíró.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Thomas Carlyle · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Tudomány · Többet látni »
Visszarion Grigorjevics Belinszkij
Visszarion Grigorjevics Belinszkij, oroszul Виссарио́н Григо́рьевич Бели́нский (Sveaborg, Finnország, 1811. május 30. – Szentpétervár, 1848. január 7.) orosz materialista irodalomkritikus, pedagógus, forradalmi demokrata.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Visszarion Grigorjevics Belinszkij · Többet látni »
Voltaire
Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.
Új!!: Kritika (publicisztika) és Voltaire · Többet látni »
