Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Akkumulátor (energiatároló), Alacsony Föld körüli pálya, Apszispont, Augusztus 15., Augusztus 7., Belépés a légkörbe, Ellipszis (görbe), Felderítő műhold, GRAU-kód, Inklináció, Koszmosz műholdak, Koszmosz–352, Koszmosz–354, Koszmosz–356, Moszkva, Orosz nyelv, Pleszeck űrrepülőtér, R–7 Szemjorka, RKK Enyergija, Szovjetunió, Zenyit (műhold), 1970.
Akkumulátor (energiatároló)
Nikkel-hidrid akkumulátorok töltőbe helyezve Az akkumulátor elektromos energiát tároló berendezés, amely töltésekor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítja, mert ebben a formában huzamosabb ideig tárolni tudja.
Új!!: Koszmosz–355 és Akkumulátor (energiatároló) · Többet látni »
Alacsony Föld körüli pálya
Az alacsony Föld körüli pálya (Low Earth Orbit, rövidítve LEO) olyan műholdpálya, ahol a Föld felszínétől legfeljebb 2000 km távolságra lévő műholdak keringenek.
Új!!: Koszmosz–355 és Alacsony Föld körüli pálya · Többet látni »
Apszispont
A pályának a Naphoz legközelebb illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihélium és aphéliumpontnak. A perihéliumpont távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük. Az apszispont a csillagászatban egy égitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak.
Új!!: Koszmosz–355 és Apszispont · Többet látni »
Augusztus 15.
Névnapok: Mária + Alfréd, Ali, Asszunta, Masa, Napóleon, Tarzícia, Tarzíciusz.
Új!!: Koszmosz–355 és Augusztus 15. · Többet látni »
Augusztus 7.
Névnapok: Ibolya + Afrodité, Arabella, Áfra, Afrodita, Ajándok, Albert, Cseperke, Csepke, Donát, Donatella, Donátó, Kajetán, Kötöny, Szixtusz, Ulrik, Uránia, Vénusz.
Új!!: Koszmosz–355 és Augusztus 7. · Többet látni »
Belépés a légkörbe
Az Apollo parancsnoki kabin belépése a légkörbe – jól látható a hőpajzs izzása (művészi ábrázolás) A belépés a légkörbe az űrhajók, űrszondák vagy természetes eredetű tárgyak (meteorok, üstökösök) a világűrből kiindulva a légkörben való haladásának folyamata.
Új!!: Koszmosz–355 és Belépés a légkörbe · Többet látni »
Ellipszis (görbe)
Ellipszis A matematikában az ellipszis (régiesen: kerülék) görbe azon pontok mértani helye egy síkon, ahol a pontok két rögzített ponttól mért távolságának összege a két pont távolságánál nagyobb állandó.
Új!!: Koszmosz–355 és Ellipszis (görbe) · Többet látni »
Felderítő műhold
KH–4B Corona műhold A KH–4B Corona műhold szerkezeti felépítése Lacrosse radarfelderítő műhold építés alatt Egy elképzelt rajz a Manned Orbiting Laboratory (MOL) űrállomás-programról. Az űrállomást a Gemini-programban használt űrhajók alapján tervezték. Egy Corona-műhold által készített kép a Pentagonról. A felderítő műhold speciális földfigyelő műholdtípus, melyet felderítési célokra használnak.
Új!!: Koszmosz–355 és Felderítő műhold · Többet látni »
GRAU-kód
A GRAU-kód (ГРАУ – Главное ракетно-артиллерийское управление МО РФ; МО РФ – Министерство обороны Российской Федерации / Glavnoje Raketno-Artyillerijszkoje Upravlenyije MO RF magyarul Oroszország Védelmi Minisztériumának Rakéta és Tüzérségi Eszközök Főcsoportfőnöksége) az orosz Védelmi Minisztérium egyik hivatalának (a GRAU-nak) a kódrendszere, melyet 1938-ban vezettek be.
Új!!: Koszmosz–355 és GRAU-kód · Többet látni »
Inklináció
Ábra az égitest pályaelemeihez. A P1 és P2 síkok által bezárt szög (''i'') az inklináció Az inklináció vagy pályahajlás egy égitest vagy mesterséges égitest (űrhajó, műhold stb.) pályájának a koordináta-rendszer alapsíkjával bezárt szöge.
Új!!: Koszmosz–355 és Inklináció · Többet látni »
Koszmosz műholdak
A Koszmosz műholdak (cirill betűkkel: Космос) különféle célú műholdakból álló szovjet, majd orosz műhold-sorozat.
Új!!: Koszmosz–355 és Koszmosz műholdak · Többet látni »
Koszmosz–352
Koszmosz–352 (oroszul: Космос 352) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja.
Új!!: Koszmosz–355 és Koszmosz–352 · Többet látni »
Koszmosz–354
A Koszmosz–354 (oroszul: Космос 354) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Új!!: Koszmosz–355 és Koszmosz–354 · Többet látni »
Koszmosz–356
Koszmosz–356 (oroszul: Космос 356) ДС-У2-МГ (DSZ-U2-MG) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja.
Új!!: Koszmosz–355 és Koszmosz–356 · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Koszmosz–355 és Moszkva · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Koszmosz–355 és Orosz nyelv · Többet látni »
Pleszeck űrrepülőtér
A Pleszeck űrrepülőtér (magyar átírásban: Koszmodrom Pleszeck) hivatalos nevén 1.
Új!!: Koszmosz–355 és Pleszeck űrrepülőtér · Többet látni »
R–7 Szemjorka
Az R–7 Szemjorka (Oroszul Р-7 „Семёрка”, azaz „Hetes”) a legelső szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta volt.
Új!!: Koszmosz–355 és R–7 Szemjorka · Többet látni »
RKK Enyergija
Az RKK Enyergija, teljes nevén az Sz.
Új!!: Koszmosz–355 és RKK Enyergija · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Koszmosz–355 és Szovjetunió · Többet látni »
Zenyit (műhold)
A Zenyit (oroszul: Зенит) szovjet felderítőműhold-család, melyet a Szergej Koroljov vezette OKB–1 tervezőirodában fejlesztettek ki.
Új!!: Koszmosz–355 és Zenyit (műhold) · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Koszmosz–355 és 1970 · Többet látni »
