Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
52 kapcsolatok: Ailianosz, Akkád nyelv, Anu, Arámi nyelv, Újbabiloni Birodalom, Assur-bán-apli, Asszíria, Atrahaszísz-eposz, Óbabiloni Birodalom, Babilon, Dis, Enkidu, Enlil, Eposz, Eufrátesz, George Smith (régész), Gilgames, Gilgames és Agga, Gilgames, Enkidu és az alvilág, Gudea, Hettita Gilgames-eposz, Hettita nyelv, Hettita szövegek katalógusa, Hettiták, Hormuzd Rassam, Hurri nyelv, I. e. 1. évezred, I. e. 14. század, I. e. 15. század, I. e. 22. század, III. uri dinasztia, Ipizzi, Istár, Istár alvilágjárása, Kis (település), Lagas, Mezopotámia, Mitológia, Nergal és Ereskigal, Ningirszu (település), Ninszun, Piramisszövegek, Révész, Samas, Sulgi, Sumer nyelv, Sumerek, Uruk, Uruki epikus ciklus, Ut-napistim, ..., Utu-héngál, Vízözön (regény). Bővíteni index (2 több) »
Ailianosz
Ailianosz (Kr. u. 175 – Kr. u. 235) ókori görög filozófus.
Új!!: Gilgames-eposz és Ailianosz · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Gilgames-eposz és Akkád nyelv · Többet látni »
Anu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anu (egyértelműsítő lap).
Új!!: Gilgames-eposz és Anu · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Gilgames-eposz és Arámi nyelv · Többet látni »
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: Gilgames-eposz és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Új!!: Gilgames-eposz és Assur-bán-apli · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Gilgames-eposz és Asszíria · Többet látni »
Atrahaszísz-eposz
Az Atrahaszísz-eposz egyik táblája Az Atrahaszísz-eposz (akkád Atraḫasīs, „rendkívüli bölcsességű”, Atram-ḫasīs, „áradó bölcsességű”) a vízözön-mítoszok egyike, hasonlóan a Ziuszudra, Enki és Ninmah, valamint a Gilgames-eposz történeteihez, vagy a későbbi görög Deukalión és Pürrha mítoszhoz.
Új!!: Gilgames-eposz és Atrahaszísz-eposz · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Gilgames-eposz és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Gilgames-eposz és Babilon · Többet látni »
Dis
DIŠ A DIS (DIŠ, angol átírással DISH vagy GIŠ) sumer szó, alapjelentése: „erdő” (sok fa), „fa”.
Új!!: Gilgames-eposz és Dis · Többet látni »
Enkidu
Enkidu az oroszlánnal Enkidu a sumer Gilgames-eposz egyik fontos szereplője.
Új!!: Gilgames-eposz és Enkidu · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Gilgames-eposz és Enlil · Többet látni »
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Új!!: Gilgames-eposz és Eposz · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Gilgames-eposz és Eufrátesz · Többet látni »
George Smith (régész)
George Smith (Chelsea, 1840. március 26. – 1876. augusztus 19.) a Gilgames-eposz megtalálója és lefordítója, amatőr régész.
Új!!: Gilgames-eposz és George Smith (régész) · Többet látni »
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Új!!: Gilgames-eposz és Gilgames · Többet látni »
Gilgames és Agga
A Gilgames és Agga című, 115 soros eposz az uruki epikus ciklus része, feltehetően a Gilgames-eposzba összefűzött Gilgames-ciklus legkorábbi darabja.
Új!!: Gilgames-eposz és Gilgames és Agga · Többet látni »
Gilgames, Enkidu és az alvilág
A Gilgames, Enkidu és az alvilág, vagy Gilgames és a halubfa (esetleg huluppafa) címen ismert sumer irodalmi mű az i. e. 3. évezred közepéről származó eposz.
Új!!: Gilgames-eposz és Gilgames, Enkidu és az alvilág · Többet látni »
Gudea
Gudea (középső kronológia szerint i. e. 22. század) az ókori Sumer városállama, Lagas uralkodója (enszi) volt az Akkád Birodalmat megdöntő gutik uralma végén vagy annak befejeztével.
Új!!: Gilgames-eposz és Gudea · Többet látni »
Hettita Gilgames-eposz
A hettita Gilgames-eposz i. e. 1300 körül íródott hettita epikus irodalmi alkotás, az akkád Gilgames-eposz átirata.
Új!!: Gilgames-eposz és Hettita Gilgames-eposz · Többet látni »
Hettita nyelv
A hettita (ne-ši-li vagy nāšili) az ókori hettiták – általános feltételezés szerint – utód nélkül kihalt nyelve, amelynek legkorábbi emlékei i. e. 1900 körülre tehetők.
Új!!: Gilgames-eposz és Hettita nyelv · Többet látni »
Hettita szövegek katalógusa
A hettita nyelv és a nem hettita nyelvű hettita irodalom emlékeit a Hettita feliratok katalógusa (Catalogue des Textes Hittites, röviden CTH) számozza és sorolja be, amelyet 1971-től Emmanuel Laroche szerkesztett.
Új!!: Gilgames-eposz és Hettita szövegek katalógusa · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Gilgames-eposz és Hettiták · Többet látni »
Hormuzd Rassam
Hormuzd Rassam (Moszul, 1826 – 1910. szeptember 16.) asszír asszírológus.
Új!!: Gilgames-eposz és Hormuzd Rassam · Többet látni »
Hurri nyelv
A hurri nyelv (ḫu-ur-ri, azaz ḫūrri, ḫūri) a hurrik (hurriták) által beszélt nyelv.
Új!!: Gilgames-eposz és Hurri nyelv · Többet látni »
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Új!!: Gilgames-eposz és I. e. 1. évezred · Többet látni »
I. e. 14. század
Az i. e. 14.
Új!!: Gilgames-eposz és I. e. 14. század · Többet látni »
I. e. 15. század
Az i. e. 15.
Új!!: Gilgames-eposz és I. e. 15. század · Többet látni »
I. e. 22. század
Nincs leírás.
Új!!: Gilgames-eposz és I. e. 22. század · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Gilgames-eposz és III. uri dinasztia · Többet látni »
Ipizzi
Ipizzi hettita írnok, aki a Gilgames-eposz hettita változatát (hettita Gilgames-eposz) jegyezte le.
Új!!: Gilgames-eposz és Ipizzi · Többet látni »
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Új!!: Gilgames-eposz és Istár · Többet látni »
Istár alvilágjárása
Esnunnából (i. e. 2. évezred); a szobor jelenlegi helye: Louvre, Párizs, Franciaország Az Istár alvilágjárása címen ismert akkád mitikus eposz Istár alvilági útjáról és visszatéréséről szól.
Új!!: Gilgames-eposz és Istár alvilágjárása · Többet látni »
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Új!!: Gilgames-eposz és Kis (település) · Többet látni »
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Új!!: Gilgames-eposz és Lagas · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Gilgames-eposz és Mezopotámia · Többet látni »
Mitológia
Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.
Új!!: Gilgames-eposz és Mitológia · Többet látni »
Nergal és Ereskigal
A Nergal és Ereskigal mítosz akkád nyelvű epikus költemény.
Új!!: Gilgames-eposz és Nergal és Ereskigal · Többet látni »
Ningirszu (település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ningírszu (település).
Új!!: Gilgames-eposz és Ningirszu (település) · Többet látni »
Ninszun
Ninszun (sumer nin-sun2 vagy nin-suna) Enmerkar sumer király egyetlen leánya, Lugalbanda felesége, így Gilgames anyja.
Új!!: Gilgames-eposz és Ninszun · Többet látni »
Piramisszövegek
Teti fáraó szakkarai piramisában A Piramisszövegek ókori egyiptomi vallásos szövegek az Óbirodalom idejéből.
Új!!: Gilgames-eposz és Piramisszövegek · Többet látni »
Révész
Kharón, az alvilág révésze, Gustave Doré illusztrációja Dante Alighieri Isteni színjátékához A révész a folyók bizonyos pontjain a két part közt rendesen közlekedő kisebb hajók, kompok átkelő szolgálatában dolgozó személy, rendszerint a felelős kompkezelő.
Új!!: Gilgames-eposz és Révész · Többet látni »
Samas
Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre) Samas emblémája Kalhuban Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve.
Új!!: Gilgames-eposz és Samas · Többet látni »
Sulgi
Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.
Új!!: Gilgames-eposz és Sulgi · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Gilgames-eposz és Sumer nyelv · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Gilgames-eposz és Sumerek · Többet látni »
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Új!!: Gilgames-eposz és Uruk · Többet látni »
Uruki epikus ciklus
Az uruki epikus ciklus a sumer hőseposzok gyűjtőneve, az epika és ezen belül az eposzköltészet legrégebbi ismert darabjai.
Új!!: Gilgames-eposz és Uruki epikus ciklus · Többet látni »
Ut-napistim
A Gilgames-eposz vízözön-táblája Ut-napistim (vagy Úm-napisti) az akkád mitológia egyik halhatatlan szereplője, Ubar-tutu fia.
Új!!: Gilgames-eposz és Ut-napistim · Többet látni »
Utu-héngál
dUtu-héngál (vagy dUtu-hégál, dutu-ḫe2-ĝal2) a sumer királylista szerint az V. uruki dinasztia egyetlen királya volt.
Új!!: Gilgames-eposz és Utu-héngál · Többet látni »
Vízözön (regény)
A Vízözön, korábbi kiadásokban Vízöntő, Kodolányi János magyar író regénye, mely a bibliai vízözön koráról szól; alapját pedig a sumer-akkád mítoszok (elsősorban az Atrahaszísz-eposz és az ún. 12 táblás vagy újasszír Gilgames-eposz) képezi.
Új!!: Gilgames-eposz és Vízözön (regény) · Többet látni »
