Kereszténység és Montanizmus

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kereszténység és Montanizmus

Kereszténység vs. Montanizmus

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el. A montanizmus egy ókori karizmatikus keresztény mozgalom volt, mely egyik vezetőjéről, Montanoszról nyerte nevét.

Bűnbánat

Cornelis Cornelisz. van Haarlem: A hiúság és a bűnbánat allegóriája (1616) A bűnbánat a bűnnel szorosan összekapcsolódó erkölcsi természetű fogalom.

Bűnbánat és Kereszténység · Bűnbánat és Montanizmus · Többet látni »

Eretnekség

Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.

Eretnekség és Kereszténység · Eretnekség és Montanizmus · Többet látni »

Karizmatikus kereszténység

A karizmatikus kereszténység az új vallási mozgalmak egyike, amely elterjedt a protestáns és a katolikus irányzatokban is.

Karizmatikus kereszténység és Kereszténység · Karizmatikus kereszténység és Montanizmus · Többet látni »

Kinyilatkoztatás

A kinyilatkoztatás (latin: revelatio; görög: αποκάλυψη apokalüpszisz) a vallásokban a feltárása, közzététele vagy nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak, Istennel vagy más természetfeletti személlyel vagy személytelen erővel való kommunikáció révén.

Kereszténység és Kinyilatkoztatás · Kinyilatkoztatás és Montanizmus · Többet látni »

Markión

Markión vagy Markion (görögül Μαρκίων Σινώπης, régiesen Marcion; 85 – 160) kis-ázsiai gazdag kereskedőből lett, a történelmi egyházak által eretneknek nevezett hitszónok, aki gnosztikus, platonista eredetű, a későbbi manicheusok tanaihoz hasonló tanításaival egy több évszázadig élő egyházat alapított meg, számos hívővel az egész akkori Római Birodalom területén.

Kereszténység és Markión · Markión és Montanizmus · Többet látni »

Pünkösdi-karizmatikus mozgalom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pünkösdizmus.

Kereszténység és Pünkösdi-karizmatikus mozgalom · Montanizmus és Pünkösdi-karizmatikus mozgalom · Többet látni »

Próféta

A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.

Kereszténység és Próféta · Montanizmus és Próféta · Többet látni »

Végítélet

Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.

Kereszténység és Végítélet · Montanizmus és Végítélet · Többet látni »

Vértanú

Szent Sebestyén, a mártíromság jelképe Szent Bertalan megnyúzott alakjának szobra a milánói dómban Szent Agricola ravennai vértanú keresztre feszítése Szent Ákos tízezer katonatársának vértanúsága George Wishart protestáns mártír kivégzése Nagaszakiban 188 japán keresztény halt mártírhalált a 17. század elején, a keresztények üldöztetése során A vértanú/mártír olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, „vérével tanúskodik hite, eszméi mellett”.

Kereszténység és Vértanú · Montanizmus és Vértanú · Többet látni »