Közötti hasonlóságok Keresztény misztika és Misztika
Keresztény misztika és Misztika 26 közös dolog (a Uniópédia): Újplatonizmus, Assisi Szent Ferenc, Aszkézis, Órigenész (exegéta), Bingeni Szent Hildegárd, Clairvaux-i Szent Bernát, Eckhart mester, Eksztázis, Eretnekség, Görög nyelv, Hinduizmus, Hippói Szent Ágoston, Intuíció, Isten, Johannes Tauler, Keresztes Szent János, Meditáció, Nüsszai Szent Gergely, Panteizmus, Platón, Proklosz, Pszeudo-Dionüsziosz, Sivatagi atyák, Szúfizmus, Teozófia, Transzcendencia.
Újplatonizmus
Az újplatonizmus vagy neoplatonizmus (kb. 250 – kb. 550) az antikvitás utolsó nagy szellemi áramlata, melynek célja többek között, hogy egy olyan mindent magába foglaló filozófiai rendszert alkosson meg, amely kielégíti az ember minden szellemi igényét: átfogó és logikailag koherens képet ad a világról és az ember benne elfoglalt helyéről.
Újplatonizmus és Keresztény misztika · Újplatonizmus és Misztika ·
Assisi Szent Ferenc
Assisi Ferenc, egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226. október 3.) a Kisebb Testvérek Rendje azaz a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója.
Assisi Szent Ferenc és Keresztény misztika · Assisi Szent Ferenc és Misztika ·
Aszkézis
Az aszkézis (görög ἄσκησις.
Aszkézis és Keresztény misztika · Aszkézis és Misztika ·
Órigenész (exegéta)
Órigenész (görögül: Ὠριγένης Ōrigénēs) vagy Órigenész Adamantiosz (Alexandria 184 körül – Türosz, 254) görög nyelven alkotó egyiptomi ókeresztény teológiai író, exegéta, azaz a szentírás-magyarázat tudósa.
Órigenész (exegéta) és Keresztény misztika · Órigenész (exegéta) és Misztika ·
Bingeni Szent Hildegárd
350x350px Bingeni Hildegárd katolikus nevén Bingeni Szent Hildegárd (Bermersheim vor der Höhe, 1098. – Bingen am Rhein, Rupertsbergi kolostor, 1179. szeptember 17.) latinul író német misztikus, természettudós, bencés apátnő, zeneszerző, polihisztor.
Bingeni Szent Hildegárd és Keresztény misztika · Bingeni Szent Hildegárd és Misztika ·
Clairvaux-i Szent Bernát
Clairvaux-i Bernát (latin: Bernardus Claraevallensis), katolikus nevén Clairvaux-i Szent Bernát, (Fontaine-lès-Dijon vára, Fontaine-lès-Dijon, 1090 vagy 1091 – Clairvaux, 1153. augusztus 20.) francia ciszterci szerzetes majd apát, egyházi író és hittudós.
Clairvaux-i Szent Bernát és Keresztény misztika · Clairvaux-i Szent Bernát és Misztika ·
Eckhart mester
Eckhart mester (német: Meister Eckhart) vagy másképp Hochheimi Eckhart (Eckhart von Hochheim) (kb. 1260 – 1327/1328) késő középkori teológus, filozófus, az egyik legnagyobb keresztény misztikus.
Eckhart mester és Keresztény misztika · Eckhart mester és Misztika ·
Eksztázis
Az eksztázis (az ókori görögben ἔκστασις eksztaszisz,.
Eksztázis és Keresztény misztika · Eksztázis és Misztika ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Eretnekség és Keresztény misztika · Eretnekség és Misztika ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Görög nyelv és Keresztény misztika · Görög nyelv és Misztika ·
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Hinduizmus és Keresztény misztika · Hinduizmus és Misztika ·
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
Hippói Szent Ágoston és Keresztény misztika · Hippói Szent Ágoston és Misztika ·
Intuíció
Az intuíció azon folyamat vagy megismerés megnevezése, mely során az információszerzés nem gondolkodási és következtetési folyamatok során történik.
Intuíció és Keresztény misztika · Intuíció és Misztika ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Isten és Keresztény misztika · Isten és Misztika ·
Johannes Tauler
Johannes Tauler, magyarosan Tauler János, (Strasbourg, 1300 körül – Strasbourg, 1361. június 16.) domonkos szerzetes, aki Eckhart mesterrel és Heinrich Susóval együtt a késő középkori, német nyelvű Rajna-vidék egyik fő misztikusa volt.
Johannes Tauler és Keresztény misztika · Johannes Tauler és Misztika ·
Keresztes Szent János
Keresztes János, katolikus nevén Keresztes Szent János vagy Keresztről Nevezett Szent János (1542. június 24. – 1591. december 14.) spanyol keresztény misztikus teológus, karmelita szerzetes, az egyik legjelentősebb korai újkori katolikus szent (1726-tól), a barokk misztika meghatározó alakja.
Keresztény misztika és Keresztes Szent János · Keresztes Szent János és Misztika ·
Meditáció
A meditáció olyan szellemi gyakorlatok gyűjtőneve, amely magába foglalja a koncentráció, a szemlélődés és az absztrakció különféle technikáit, és amely elősegíti a fokozott öntudatot, a szellemi megvilágosodást, valamint a fizikai és mentális egészséget.
Keresztény misztika és Meditáció · Meditáció és Misztika ·
Nüsszai Szent Gergely
Nüsszai Gergely, egyházi nevén Nüsszai Szent Gergely (Neocaesarea, 335/336 – Nüssza, 394 után) görög egyházatya, a kappadókiai Nüssza (görög: Νύσσα) püspöke, egyháztanító, teológus, egyházi író.
Keresztény misztika és Nüsszai Szent Gergely · Misztika és Nüsszai Szent Gergely ·
Panteizmus
A panteizmus minden olyan tanítás, amely Istent és a világot azonosítja, ellentétben a dualisztikus felfogás minden formájával, amely Istent a világtól megkülönbözteti.
Keresztény misztika és Panteizmus · Misztika és Panteizmus ·
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Keresztény misztika és Platón · Misztika és Platón ·
Proklosz
Proklosz, (Konstantinápoly, 412. február 8. – Athén, 485. április 17.) késő ókori görög újplatonista filozófus.
Keresztény misztika és Proklosz · Misztika és Proklosz ·
Pszeudo-Dionüsziosz
Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (görög: Dionysios Areopagites) avagy Ál-Areopagita Dénes, az 5.–6. században élő, görög nyelven író ismeretlen teológus és filozófus, akit a filológia korábban a Bibliában (Csel. 17:34) is említett Areopagita Dénessel tartott azonosnak annak alapján, hogy azt állította, ismerte a Bibliában szereplő alakokat.
Keresztény misztika és Pszeudo-Dionüsziosz · Misztika és Pszeudo-Dionüsziosz ·
Sivatagi atyák
Az egyiptomi szerzetesség elterjedése a 3-5. század között Sivatagi atyák alatt általában azokat az ókeresztény egyiptomi remetéket szokták érteni, akik a 3. századtól a sivatagba visszavonuló keresztényeket irányították.
Keresztény misztika és Sivatagi atyák · Misztika és Sivatagi atyák ·
Szúfizmus
Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.
Keresztény misztika és Szúfizmus · Misztika és Szúfizmus ·
Teozófia
A teozófia misztikus vallásfilozófiai rendszer; a szó tág értelmében Isten misztikus ismerete.
Keresztény misztika és Teozófia · Misztika és Teozófia ·
Transzcendencia
A transzcendencia a létről való gondolkodás központi fogalma, egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom.
Keresztény misztika és Transzcendencia · Misztika és Transzcendencia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Keresztény misztika és Misztika
- Mi van a közös Keresztény misztika és Misztika
- Közötti hasonlóságok Keresztény misztika és Misztika
Összehasonlítását Keresztény misztika és Misztika
Keresztény misztika 74 kapcsolatokat, ugyanakkor Misztika 156. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 11.30% = 26 / (74 + 156).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Keresztény misztika és Misztika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: