Illés próféta és Đurđevdan

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Illés próféta és Đurđevdan

Illés próféta vs. Đurđevdan

Illés szobra az észak-izraeli Fasszutában Illés (néha Éliás, héber אליהו, Elijahu, jelentése „Jahve az én istenem”) i. e. 9. századi héber próféta a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban. Szerbiában. A 12. század folyamán építtette Stefan Nemanja szerb király Đurđevdan (cirill betűs szerb írással: Ђурђевдан, orosz írással: Егорий Вешний (ejtsd: Jegorij Vesnyij), kiejtése kb. „Gyurgyevdán”) a szerb ortodox egyház ünnepe, amelyet a Juliánusz naptár szerint április 23-án, a Gergely naptár szerint május 6-án ünnepelnek), tulajdonképp Szent György ünnepe. Ő az ortodox egyházak egyik legfontosabb szentje. Ünnepe a tavasz kezdetének hagyományos köszöntéséhez kapcsolódik. A keresztény mitológia úgy tartja, hogy Szent György a hitéért vállalt mártírhalált. Ikonokon általában lóháton ábrázolják, amint éppen megöl egy sárkányt. Đurđevdan az egész szerb diaszpóra ünnepe, de elsősorban Szerbia és Montenegró területén jellemző. Szent György neve szerbül Sveti Đorđe (szerb cirill betűkkel: Свети Ђорђе). Đurđevdan a Koszovó déli részén található Gora régió szerb népének az ünnepe is. Az itteniek muzulmán vallású szlávok, akik a keleti ortodox keresztény vallásról a 18. század során tértek át az iszlámra, de megtartottak néhány keresztény hagyományt, amilyen például a Đurđevdan. Az ünnep központja Globočica falu és környéke. A montenegrói ortodox egyház tagjai is részt vesznek benne. Đurđevdan (roma nyelven: Ederlezi) a volt Jugoszlávia roma nemzetiségű lakóinak is fontos ünnepe függetlenül attól, hogy ortodox vagy muszlim vallásúak-e. Ezt tartják a legfontosabb ünnepüknek, mellyel a tavasz érkezését üdvözlik. A roma đurđevdan hagyományai szerint otthonukat virágokkal és virágzó ágakkal díszítik a tavasz tiszteletére. Virágokkal dúsított fürdőt vesznek, és templomi kutakban mossák meg a kezüket. Egyesek az otthonuk falait is megmossák a vízzel. Az ünnep napján legtöbbször grillen elkészített bárányt vacsoráznak. A zene is nagyon fontos momentuma ennek az ünnepnek. A tánc és az ének mellett népszerűek a hagyományos rezesbandák. Horvátországban létezik a Đurđevdan, azaz a Szent György nap katolikus változata, amit ott Jurjevo (Đurđevo) néven emlegetnek, és a Gregorián naptár szerint április 23-án ünnepelnek. Ezt a hagyományt Horvátország északi részén, Zágráb környékén tartják. A hagyomány szerint ez a tavasz első napja. Horvátul Szent György neve Sveti Juraj. A Walpurgis-éjhez hasonlóan örömtüzeket gyújtanak ilyenkor az emberek. Görögországban is ünneplik (Εντερλεζι, ederlezi - ντ.

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Illés próféta és Iszlám · Iszlám és Đurđevdan · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Illés próféta és Kereszténység · Kereszténység és Đurđevdan · Többet látni »