Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Igemód és Szerb nyelv

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Igemód és Szerb nyelv

Igemód vs. Szerb nyelv

Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája. A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Közötti hasonlóságok Igemód és Szerb nyelv

Igemód és Szerb nyelv 32 közös dolog (a Uniópédia): Alany (nyelvészet), Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Beszédhang, Főmondat, Főnévi igenév, Felszólító mód, Feltételes mód, Flektáló nyelv, Francia nyelv, Hanglejtés, Hasonulás, Ige (nyelvészet), Igeidő, Igenem, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Kijelentő mód, Kontextus (nyelvészet), Magyar nyelv, Mellékmondat, Mondat (nyelvészet), Montenegrói nyelv, Nem (nyelvészet), Nyelv, Nyelvészet, Nyelvtani kategória, Prozódia (nyelvészet), Rag, Segédige, Szám (nyelvészet), ..., Személyes névmás, Toldalék. Bővíteni index (2 több) »

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Alany (nyelvészet) és Igemód · Alany (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)

A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.

Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) és Igemód · Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Beszédhang

A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.

Beszédhang és Igemód · Beszédhang és Szerb nyelv · Többet látni »

Főmondat

A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.

Főmondat és Igemód · Főmondat és Szerb nyelv · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Főnévi igenév és Igemód · Főnévi igenév és Szerb nyelv · Többet látni »

Felszólító mód

Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.

Felszólító mód és Igemód · Felszólító mód és Szerb nyelv · Többet látni »

Feltételes mód

Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű.

Feltételes mód és Igemód · Feltételes mód és Szerb nyelv · Többet látni »

Flektáló nyelv

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.

Flektáló nyelv és Igemód · Flektáló nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Francia nyelv és Igemód · Francia nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Hanglejtés

A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.

Hanglejtés és Igemód · Hanglejtés és Szerb nyelv · Többet látni »

Hasonulás

A hasonulás (idegen szóval asszimiláció) olyan hangváltozás, amikor egy hang a szomszédos hang hatására megváltozik: ahhoz hasonlóvá vagy azzal azonossá válik (részleges, ill. teljes hasonulás).

Hasonulás és Igemód · Hasonulás és Szerb nyelv · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Ige (nyelvészet) és Igemód · Ige (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Igeidő

Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.

Igeidő és Igemód · Igeidő és Szerb nyelv · Többet látni »

Igenem

Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.

Igemód és Igenem · Igenem és Szerb nyelv · Többet látni »

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Igemód és Kötőszó · Kötőszó és Szerb nyelv · Többet látni »

Közép-délszláv diarendszer

A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.

Igemód és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Szerb nyelv · Többet látni »

Kijelentő mód

A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.

Igemód és Kijelentő mód · Kijelentő mód és Szerb nyelv · Többet látni »

Kontextus (nyelvészet)

A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.

Igemód és Kontextus (nyelvészet) · Kontextus (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Igemód és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Igemód és Mellékmondat · Mellékmondat és Szerb nyelv · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Igemód és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Montenegrói nyelv

A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Igemód és Montenegrói nyelv · Montenegrói nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Igemód és Nem (nyelvészet) · Nem (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Igemód és Nyelv · Nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Igemód és Nyelvészet · Nyelvészet és Szerb nyelv · Többet látni »

Nyelvtani kategória

A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.

Igemód és Nyelvtani kategória · Nyelvtani kategória és Szerb nyelv · Többet látni »

Prozódia (nyelvészet)

A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.

Igemód és Prozódia (nyelvészet) · Prozódia (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Igemód és Rag · Rag és Szerb nyelv · Többet látni »

Segédige

A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.

Igemód és Segédige · Segédige és Szerb nyelv · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.

Igemód és Szám (nyelvészet) · Szám (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Igemód és Személyes névmás · Személyes névmás és Szerb nyelv · Többet látni »

Toldalék

A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.

Igemód és Toldalék · Szerb nyelv és Toldalék · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Igemód és Szerb nyelv

Igemód 56 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerb nyelv 272. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 9.76% = 32 / (56 + 272).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Igemód és Szerb nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: