Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
88 kapcsolatok: Aenor de Châtellerault, Angol Királyság, Angoulême-i Izabella angol királyné, Anjou (történelmi régió), Aquitániai Eleonóra angol királyné, Bedford (Anglia), Bordeaux, Bretagne, Cambridge-i Egyetem, Canterbury, Canterburyi katedrális, City of Westminster, Domonkos-rend, Dorset, Dover (Anglia), Edinburgh, Exeter, Fulkó jeruzsálemi király, Gascogne, Gwynedd, Hereford (Herefordshire), Hitvalló Eduárd angol király, I. Eduárd angol király, I. Henrik angol király, I. Richárd angol király, II. Fülöp Ágost francia király, II. Frigyes német-római császár, II. Henrik angol király, II. Sándor skót király, III. Eduárd angol király, III. Honoriusz pápa, III. Károly nyugati frank király, III. Sándor skót király, IV. Ince pápa, IV. Orbán pápa, IV. Rajmund Berengár provence-i gróf, IV. Sándor pápa, IX. Lajos francia király, IX. Vilmos aquitániai herceg, János angol király, Kancellár (tisztség), Kasztíliai Eleonóra angol királyné, Kent, Keresztes háborúk, Koldulórendek, Leicester, Lincoln (Anglia), Londoni Tower, Magna Carta Libertatum, Manfréd szicíliai király, ..., Matilda német-római császárné, Német Lovagrend, Negyedik lateráni zsinat, Normandia, November 16., Október 1., Október 19., Oxfordi Egyetem, Pembrokeshire, Plantagenêt-ház, Provence-i Eleonóra angol királyné, Provence-i Margit francia királyné, Richárd német király, Sandwichi csata (1217), Savoyai Beatrix provence-i grófné, Seriff, Simon de Montfort, Leicester 6. grófja, Skóciai Matild angol királyné, St Albans, Szentté avatás, Taillebourg (Charente-Maritime), Temze, Tunisz, V. Gottfried, Anjou grófja, Vérhas, VI. Lajos francia király, VI. Lipót osztrák herceg, VIII. Lajos francia király, Westminster-palota, Westminsteri apátság, Winchester (Nagy-Britannia), Worcester (Egyesült Királyság), X. Alfonz kasztíliai király, X. Vilmos aquitániai herceg, York, 1207, 1216, 1272. Bővíteni index (38 több) »
Aenor de Châtellerault
Aenor de Châtellerault (Châtellerault, 1103 körül – Talmont, 1130. március) Aquitániai Eleonóra angol királyné édesanyja.
Új!!: III. Henrik angol király és Aenor de Châtellerault · Többet látni »
Angol Királyság
Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.
Új!!: III. Henrik angol király és Angol Királyság · Többet látni »
Angoulême-i Izabella angol királyné
Angoulême-i Izabella (1186 vagy 1188 körül – Fontevraud apátság, 1246. június 4.) francia nemesasszony, 1202–1246 között Angoulême grófnője, valamint János angol királlyal kötött házassága révén 1200–1216 között Anglia királynéja, majd X. Hugó lusignani nagyúrral kötött második házassága révén 1220–1246 között La Marche grófnéja.
Új!!: III. Henrik angol király és Angoulême-i Izabella angol királyné · Többet látni »
Anjou (történelmi régió)
Touraine egyesítése után Anjou (ejtsd: anzsú) Nyugat-Franciaország egykori történelmi régiója, neve az ókori andecavius gallok népétől származik.
Új!!: III. Henrik angol király és Anjou (történelmi régió) · Többet látni »
Aquitániai Eleonóra angol királyné
Aquitániai Eleonóra (angolul: Eleanor of Aquitaine; Poitiers, Poitou grófság, 1122 körül – Poitiers, Angevin Birodalom, 1204. április 1.), a Ramnulfid-házból való Aquitania és Gascogne hercegnője, Poitou grófnője, VII. Lajossal kötött első házassága révén Franciaország királynéja 1137-től 1152-es válásáig, majd II. Henrikkel lévő második házasságával angol királyné 1154-től hitvese 1189-es haláláig.
Új!!: III. Henrik angol király és Aquitániai Eleonóra angol királyné · Többet látni »
Bedford (Anglia)
Bedford egy megyeszékhely Angliában, Bedfordshire megyében kb.
Új!!: III. Henrik angol király és Bedford (Anglia) · Többet látni »
Bordeaux
Bordeaux (magyar kiejtése:, francia:, okcitán nyelven: Bordèu) délnyugat-franciaországi település Gironde megyében, Új-Aquitania régióban, a Bordeaux-i borvidék központja.
Új!!: III. Henrik angol király és Bordeaux · Többet látni »
Bretagne
Bretagne (IPA: bʀəta'ɲ, kb. brötány, bretonul Breizh, IPA: bʁejs) félsziget, Franciaország egyik régiója.
Új!!: III. Henrik angol király és Bretagne · Többet látni »
Cambridge-i Egyetem
A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge, a köznyelvben gyakran Cambridge University vagy Cambridge) állami tudományegyetem az Egyesült Királyságban, Cambridge városában.
Új!!: III. Henrik angol király és Cambridge-i Egyetem · Többet látni »
Canterbury
Canterbury (IPA: vagy) város Kelet-Kentben, Anglia délkeleti régiójában.
Új!!: III. Henrik angol király és Canterbury · Többet látni »
Canterburyi katedrális
A canterburyi katedrális Anglia egyik legrégebbi és leghíresebb keresztény központja, a canterburyi anglikán püspökség székhelye.
Új!!: III. Henrik angol király és Canterburyi katedrális · Többet látni »
City of Westminster
jobbra jobbra Westminster városa (angolul City of Westminster) belső-londoni önálló városrész (borough), amely a nagy presztízsű, bár többletjogokat nem adó city státusszal rendelkezik.
Új!!: III. Henrik angol király és City of Westminster · Többet látni »
Domonkos-rend
A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
Új!!: III. Henrik angol király és Domonkos-rend · Többet látni »
Dorset
Dorset (kiejtése: /ˈdɔrsɨt/; régebben Dorsetshire) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a Délnyugat-Anglia régióban.
Új!!: III. Henrik angol király és Dorset · Többet látni »
Dover (Anglia)
Dover St Mary in Castro & Roman Lighthouse Dover Castle Dover Dover város Angliában, Kent grófságban.
Új!!: III. Henrik angol király és Dover (Anglia) · Többet látni »
Edinburgh
Edinburgh Skócia fővárosa és második legnépesebb városa.
Új!!: III. Henrik angol király és Edinburgh · Többet látni »
Exeter
Exeter (ejtsd kb. ekszitör) város az Egyesült Királyságban, Délnyugat-Angliában, Devon megye székhelye.
Új!!: III. Henrik angol király és Exeter · Többet látni »
Fulkó jeruzsálemi király
Fulkó jeruzsálemi király, előtte V. Fulkó anjoui gróf (1090 körül – Akkon, 1143. november 10.) frank nemes, 1109–1129 között Anjou és Touraine grófja, 1110–1129 között Maine társuralkodó grófja, 1131–1143 között Jeruzsálem társuralkodó királya.
Új!!: III. Henrik angol király és Fulkó jeruzsálemi király · Többet látni »
Gascogne
Gascogne (magyar kiejtése: gászkony) földrajzi értemben a mai Franciaország délnyugati sarka a Garonne folyótól délre és a Pireneusoktól északra elterülő háromszögben.
Új!!: III. Henrik angol király és Gascogne · Többet látni »
Gwynedd
Gwynedd (IPA: /ˈɡwɪnɪð/ (angol); (walesi)) megye Északnyugat-Walesben.
Új!!: III. Henrik angol király és Gwynedd · Többet látni »
Hereford (Herefordshire)
Hereford város az angliai Herefordshire grófságban.
Új!!: III. Henrik angol király és Hereford (Herefordshire) · Többet látni »
Hitvalló Eduárd angol király
III. Eduárd, más néven Hitvalló Szent Eduárd (angolul: Edward the Confessor), (1005 márciusahttp://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic2.html#EC – 1066. január 5.Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter,, ill., 55. oldalMagyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1998,, 7. kötet, 14. oldalRévai nagy lexikona, VI. kötet (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 141. oldal), az utolsó előtti angolszász király 1042-től haláláig; Angliában a tényleges hatalom az oligarchák (Wessexi Godwin és hat fia,Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991),, 424. oldal Merciai Leofric, és az északi részek ura, Siward) kezében nyugodott, a szentéletű Eduárd számára leginkább csak a keresztény vallás gyakorlása jutott.
Új!!: III. Henrik angol király és Hitvalló Eduárd angol király · Többet látni »
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Új!!: III. Henrik angol király és I. Eduárd angol király · Többet látni »
I. Henrik angol király
I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.
Új!!: III. Henrik angol király és I. Henrik angol király · Többet látni »
I. Richárd angol király
I.
Új!!: III. Henrik angol király és I. Richárd angol király · Többet látni »
II. Fülöp Ágost francia király
Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.
Új!!: III. Henrik angol király és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »
II. Frigyes német-római császár
II.
Új!!: III. Henrik angol király és II. Frigyes német-római császár · Többet látni »
II. Henrik angol király
II.
Új!!: III. Henrik angol király és II. Henrik angol király · Többet látni »
II. Sándor skót király
II. Sándor (Haddington, 1198. augusztus 24. – Kerrera, 1249. július 8.) 1214-től haláláig Skócia királya.
Új!!: III. Henrik angol király és II. Sándor skót király · Többet látni »
III. Eduárd angol király
III.
Új!!: III. Henrik angol király és III. Eduárd angol király · Többet látni »
III. Honoriusz pápa
III.
Új!!: III. Henrik angol király és III. Honoriusz pápa · Többet látni »
III. Károly nyugati frank király
III. (Együgyű) Károly (879. szeptember 17. – Péronne, 929. október 7.) II. (Hebegő) Lajos utószülött fia, a Nyugati Frank Királyság (a későbbi Franciaország) királya volt a Karoling-házból (uralkodott 898. január 1-jétől 922. június 30-áig). Mellékneve (latinul simplex, franciául simple) eredetileg nem valamiféle ostobaságra utalt, hanem „egyenes”, „őszinte” jelentésben használták. 893-tól lépett fel Párizsi Odó ellenkirályaként, aki néhány év polgárháború után örökösévé nevezte ki. Károly egyeduralmához kötődik Normandia grófságának 911-es megalapítása és Lotaringia ideiglenes elhódítása a Keleti Frank Királyságtól. Uralma alatt jelentősen megerősödött a nagybirtokos előkelőségek rétege, különösen a Capetingek őse, Róbert, az újonnan létrehozott Neustriai Őrgrófság ura. Az uraságok Róbert vezetésével 922-ben fellázadtak a befolyásuk ellen tenni akaró, lotaringiai kegyencére támaszkodó Károly ellen, aki hiába próbálta meg felvenni ellenük a harcot: 923-ban bebörtönöztek, és fogságban halt meg néhány év múlva.
Új!!: III. Henrik angol király és III. Károly nyugati frank király · Többet látni »
III. Sándor skót király
III. Sándor (Roxburgh, 1241. szeptember 4. – Kinghorn, 1286. március 19.) 1249-től haláláig Skócia királya, a Dunkeld-ház utolsó tagja. A gyermekeit túlélve egyetlen kiskorú unokája, Margit, a norvég hajadon maradt az egyedüli közvetlen örököse, akit viszont nem ismerhetett meg személyesen, hiszen Norvégiában született, és aki követte a nagyapját a trónon. A trónöröklést viszont csak rövid időre oldotta meg a lányunokája, mert a Skóciába tartó útján, ugyan már skót felségvizeken, de a hajó fedélzetén elhunyt, ezért nem léphetett skót földre. A kis királynő halála viszont hosszan tartó trónutódlási válságot idézett elő, ami azonban csak 1306-ban oldódott meg véglegesen a Bruce-ház trónra léptével.
Új!!: III. Henrik angol király és III. Sándor skót király · Többet látni »
IV. Ince pápa
IV.
Új!!: III. Henrik angol király és IV. Ince pápa · Többet látni »
IV. Orbán pápa
IV.
Új!!: III. Henrik angol király és IV. Orbán pápa · Többet látni »
IV. Rajmund Berengár provence-i gróf
IV.
Új!!: III. Henrik angol király és IV. Rajmund Berengár provence-i gróf · Többet látni »
IV. Sándor pápa
IV.
Új!!: III. Henrik angol király és IV. Sándor pápa · Többet látni »
IX. Lajos francia király
IX.
Új!!: III. Henrik angol király és IX. Lajos francia király · Többet látni »
IX. Vilmos aquitániai herceg
IX.
Új!!: III. Henrik angol király és IX. Vilmos aquitániai herceg · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: III. Henrik angol király és János angol király · Többet látni »
Kancellár (tisztség)
A kancellár (latinul cancellarius) országonként és koronként eltérő tartalmú elnevezése bizonyos fontos állami illetve egyházi tisztségeknek.
Új!!: III. Henrik angol király és Kancellár (tisztség) · Többet látni »
Kasztíliai Eleonóra angol királyné
Kasztíliai Eleonóra (Kasztília, 1241. – Harby, 1290. november) I. Eduárd angol király felesége volt.
Új!!: III. Henrik angol király és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · Többet látni »
Kent
Kent folyói Kent megye Anglia délkeleti részében, az úgynevezett hazai (London körüli) megyék egyike.
Új!!: III. Henrik angol király és Kent · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: III. Henrik angol király és Keresztes háborúk · Többet látni »
Koldulórendek
minorita templom karmelita templom ferences templom A koldulórendek (más néven mendikánsok) katolikus szerzetesrendek, melyeknek közös jellemzője, hogy a monasztikus rendektől eltérően nem vonulnak ki a társadalomból a tökéletességet keresve, hanem a világiak között élnek és tevékenykednek.
Új!!: III. Henrik angol király és Koldulórendek · Többet látni »
Leicester
Leicester, East Midlands 2.
Új!!: III. Henrik angol király és Leicester · Többet látni »
Lincoln (Anglia)
Lincoln (kiejtése ˈlɪŋkən) város az Egyesült Királyságban, Lincolnshire történelmi megye és a Lincolni egyházmegye központja.
Új!!: III. Henrik angol király és Lincoln (Anglia) · Többet látni »
Londoni Tower
A Tower (ejtsd: táuör, az angol szó jelentése torony) több erődített részből álló középkori épületegyüttes London belvárosában a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt.
Új!!: III. Henrik angol király és Londoni Tower · Többet látni »
Magna Carta Libertatum
A ''Magna Carta'' egy 1297-es másolata az ausztráliai parlamentben található A Magna Carta Libertatum („Nagy szabadságlevél”) az 1215.
Új!!: III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum · Többet látni »
Manfréd szicíliai király
Manfréd (Venosa, 1232. – Benevento, 1266. február 26.), olaszul: Manfredi, nápolyi olasz nyelv: Manfredi 'e Hohenstaufen, németül: Manfred, szicíliai király.
Új!!: III. Henrik angol király és Manfréd szicíliai király · Többet látni »
Matilda német-római császárné
#ÁTIRÁNYÍTÁS Angliai Matild német-római császárné.
Új!!: III. Henrik angol király és Matilda német-római császárné · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: III. Henrik angol király és Német Lovagrend · Többet látni »
Negyedik lateráni zsinat
A negyedik lateráni zsinat a tizenkettedik egyetemes zsinat, III. Ince pápa hívta össze 1215.
Új!!: III. Henrik angol király és Negyedik lateráni zsinat · Többet látni »
Normandia
Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.
Új!!: III. Henrik angol király és Normandia · Többet látni »
November 16.
Névnapok: Ödön + Aglent, Ágnes, Agnéta, Alfréd, Edmond, Edmunda, Gertrúd, Margit, Olinda, Otmár, Örs, Péter, Pető, Trudi.
Új!!: III. Henrik angol király és November 16. · Többet látni »
Október 1.
Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Új!!: III. Henrik angol király és Október 1. · Többet látni »
Október 19.
Névnapok: Nándor + Alárd, Berény, Federika, Ferdinánd, Fernandó, Frida, Friderika, Izsák, Joel, Laura, Lauretta, Lora, Lorella, Lorett, Lúciusz, Pál, Pável, Péter, Pető, Pósa.
Új!!: III. Henrik angol király és Október 19. · Többet látni »
Oxfordi Egyetem
Az Oxfordi Egyetem (angolul University of Oxford vagy csak egyszerűen Oxford) Angliában, Oxfordshire központjában, Oxfordban működő egyetem.
Új!!: III. Henrik angol király és Oxfordi Egyetem · Többet látni »
Pembrokeshire
Pembrokeshire (IPA: /ˈpɛmbrʊkʃɪər/, /ˈpɛmbrʊkʃər/ vagy /ˈpɛmbroʊkʃɪər/; walesi nyelven Sir Benfro) egy tengerparti megye Délnyugat-Walesben.
Új!!: III. Henrik angol király és Pembrokeshire · Többet látni »
Plantagenêt-ház
A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.
Új!!: III. Henrik angol király és Plantagenêt-ház · Többet látni »
Provence-i Eleonóra angol királyné
Provence-i Eleonóra angol királyné (Aix-en-Provence, 1223. – 1291. június 24.) IV.
Új!!: III. Henrik angol király és Provence-i Eleonóra angol királyné · Többet látni »
Provence-i Margit francia királyné
Provence-i Margit (1221 – Párizs, 1295. december 20.) a középkori Franciaország királynéja, IX. (Szent) Lajos felesége és III. (Merész) Fülöp anyja volt.
Új!!: III. Henrik angol király és Provence-i Margit francia királyné · Többet látni »
Richárd német király
Cornwalli Richárd, (1209. január 5. 93. oldal – 1272. április 2.), Poitou grófja 1225-től és német király 1257-től 1272-ig.
Új!!: III. Henrik angol király és Richárd német király · Többet látni »
Sandwichi csata (1217)
Eusztáz barát lefejezése — a Chronica Majora illusztrációja Az 1217-es sandwichi csata (doveri csata, South Foreland előtti csata) volt gyakorlatilag az első báróháborút katonailag lezáró, döntő jelentőségű tengeri összecsapás.
Új!!: III. Henrik angol király és Sandwichi csata (1217) · Többet látni »
Savoyai Beatrix provence-i grófné
Savoyai Beatrix (1198 körül – 1267 körül) Tamás savoyai gróf és genfi Margit leánya.
Új!!: III. Henrik angol király és Savoyai Beatrix provence-i grófné · Többet látni »
Seriff
Amerikai seriff-csillag A seriff (angolul sheriff) az angolszász országokban egy speciális tisztviselő elnevezése, aki jogi és rendőri feladatokat is elláthat.
Új!!: III. Henrik angol király és Seriff · Többet látni »
Simon de Montfort, Leicester 6. grófja
Simon de Montfort 1208 táján született Île-de-France Montfort-l'Amaury hasonló nevű grófjának (az albigensek elleni keresztes hadjárat vezetőjének) negyedik fiaként.
Új!!: III. Henrik angol király és Simon de Montfort, Leicester 6. grófja · Többet látni »
Skóciai Matild angol királyné
Skóciai Matilda, eredeti nevén Edit (1080 körül – 1118. május 1.) skót hercegnő, angol királyné.
Új!!: III. Henrik angol király és Skóciai Matild angol királyné · Többet látni »
St Albans
St Albans egy város Hertfordshire-ben, Angliában, 31 kilométerre északra London belvárosától.
Új!!: III. Henrik angol király és St Albans · Többet látni »
Szentté avatás
II. Piusz pápa szentté avatja Sienai Szent Katalint A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a katolikus és ortodox egyházakban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”.
Új!!: III. Henrik angol király és Szentté avatás · Többet látni »
Taillebourg (Charente-Maritime)
Taillebourg település Franciaországban, Charente-Maritime megyében.
Új!!: III. Henrik angol király és Taillebourg (Charente-Maritime) · Többet látni »
Temze
A Temze (angol Thames, óangol Temese, latin Tamesis) folyó Anglia déli részén.
Új!!: III. Henrik angol király és Temze · Többet látni »
Tunisz
Tunisz (arab írással تونس, tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa.
Új!!: III. Henrik angol király és Tunisz · Többet látni »
V. Gottfried, Anjou grófja
V.
Új!!: III. Henrik angol király és V. Gottfried, Anjou grófja · Többet látni »
Vérhas
A vérhas, más néven dizentéria a vastagbél fertőzéses megbetegedése, amely véres, nyákos hasmenéssel, magas lázzal és hasi görcsökkel jár.
Új!!: III. Henrik angol király és Vérhas · Többet látni »
VI. Lajos francia király
VI.
Új!!: III. Henrik angol király és VI. Lajos francia király · Többet látni »
VI. Lipót osztrák herceg
VI. Lipót osztrák herceg VI.
Új!!: III. Henrik angol király és VI. Lipót osztrák herceg · Többet látni »
VIII. Lajos francia király
VIII.
Új!!: III. Henrik angol király és VIII. Lajos francia király · Többet látni »
Westminster-palota
A Westminster-palota (angolul Palace of Westminster, Westminster Palace vagy Houses of Parliament) az Egyesült Királyság parlamentjének épülete, ahol a parlament két háza, a Lordok Háza és a Képviselőház tartja üléseit.
Új!!: III. Henrik angol király és Westminster-palota · Többet látni »
Westminsteri apátság
A westminsteri apátság (Westminster Abbey, hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom) London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.
Új!!: III. Henrik angol király és Westminsteri apátság · Többet látni »
Winchester (Nagy-Britannia)
Winchester Anglia déli részén fekvő történelmi város.
Új!!: III. Henrik angol király és Winchester (Nagy-Britannia) · Többet látni »
Worcester (Egyesült Királyság)
Worcester (fonetikusan) város az Egyesült Királyságban, Worcestershire-ban.
Új!!: III. Henrik angol király és Worcester (Egyesült Királyság) · Többet látni »
X. Alfonz kasztíliai király
X.
Új!!: III. Henrik angol király és X. Alfonz kasztíliai király · Többet látni »
X. Vilmos aquitániai herceg
X.
Új!!: III. Henrik angol király és X. Vilmos aquitániai herceg · Többet látni »
York
#ÁTIRÁNYÍTÁS York (Anglia) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.
Új!!: III. Henrik angol király és York · Többet látni »
1207
Nincs leírás.
Új!!: III. Henrik angol király és 1207 · Többet látni »
1216
Nincs leírás.
Új!!: III. Henrik angol király és 1216 · Többet látni »
1272
Nincs leírás.
Új!!: III. Henrik angol király és 1272 · Többet látni »
