Közötti hasonlóságok III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum
III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum 6 közös dolog (a Uniópédia): I. Richárd angol király, II. Fülöp Ágost francia király, János angol király, Keresztes háborúk, Plantagenêt-ház, Simon de Montfort, Leicester 6. grófja.
I. Richárd angol király
I.
I. Richárd angol király és III. Henrik angol király · I. Richárd angol király és Magna Carta Libertatum ·
II. Fülöp Ágost francia király
Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.
II. Fülöp Ágost francia király és III. Henrik angol király · II. Fülöp Ágost francia király és Magna Carta Libertatum ·
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
III. Henrik angol király és János angol király · János angol király és Magna Carta Libertatum ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
III. Henrik angol király és Keresztes háborúk · Keresztes háborúk és Magna Carta Libertatum ·
Plantagenêt-ház
A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.
III. Henrik angol király és Plantagenêt-ház · Magna Carta Libertatum és Plantagenêt-ház ·
Simon de Montfort, Leicester 6. grófja
Simon de Montfort 1208 táján született Île-de-France Montfort-l'Amaury hasonló nevű grófjának (az albigensek elleni keresztes hadjárat vezetőjének) negyedik fiaként.
III. Henrik angol király és Simon de Montfort, Leicester 6. grófja · Magna Carta Libertatum és Simon de Montfort, Leicester 6. grófja ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum
- Mi van a közös III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum
- Közötti hasonlóságok III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum
Összehasonlítását III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum
III. Henrik angol király 88 kapcsolatokat, ugyanakkor Magna Carta Libertatum 40. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 4.69% = 6 / (88 + 40).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: