III. Henrik angol király és János angol király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség III. Henrik angol király és János angol király

III. Henrik angol király vs. János angol király

III. János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.

Aenor de Châtellerault

Aenor de Châtellerault (Châtellerault, 1103 körül – Talmont, 1130. március) Aquitániai Eleonóra angol királyné édesanyja.

Aenor de Châtellerault és III. Henrik angol király · Aenor de Châtellerault és János angol király · Többet látni »

Angol Királyság

Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.

Angol Királyság és III. Henrik angol király · Angol Királyság és János angol király · Többet látni »

Angoulême-i Izabella angol királyné

Angoulême-i Izabella (1186 vagy 1188 körül – Fontevraud apátság, 1246. június 4.) francia nemesasszony, 1202–1246 között Angoulême grófnője, valamint János angol királlyal kötött házassága révén 1200–1216 között Anglia királynéja, majd X. Hugó lusignani nagyúrral kötött második házassága révén 1220–1246 között La Marche grófnéja.

Angoulême-i Izabella angol királyné és III. Henrik angol király · Angoulême-i Izabella angol királyné és János angol király · Többet látni »

Anjou (történelmi régió)

Touraine egyesítése után Anjou (ejtsd: anzsú) Nyugat-Franciaország egykori történelmi régiója, neve az ókori andecavius gallok népétől származik.

Anjou (történelmi régió) és III. Henrik angol király · Anjou (történelmi régió) és János angol király · Többet látni »

Aquitániai Eleonóra angol királyné

Aquitániai Eleonóra (angolul: Eleanor of Aquitaine; Poitiers, Poitou grófság, 1122 körül – Poitiers, Angevin Birodalom, 1204. április 1.), a Ramnulfid-házból való Aquitania és Gascogne hercegnője, Poitou grófnője, VII. Lajossal kötött első házassága révén Franciaország királynéja 1137-től 1152-es válásáig, majd II. Henrikkel lévő második házasságával angol királyné 1154-től hitvese 1189-es haláláig.

Aquitániai Eleonóra angol királyné és III. Henrik angol király · Aquitániai Eleonóra angol királyné és János angol király · Többet látni »

Bretagne

Bretagne (IPA: bʀəta'ɲ, kb. brötány, bretonul Breizh, IPA: bʁejs) félsziget, Franciaország egyik régiója.

Bretagne és III. Henrik angol király · Bretagne és János angol király · Többet látni »

Dover (Anglia)

Dover St Mary in Castro & Roman Lighthouse Dover Castle Dover Dover város Angliában, Kent grófságban.

Dover (Anglia) és III. Henrik angol király · Dover (Anglia) és János angol király · Többet látni »

Edinburgh

Edinburgh Skócia fővárosa és második legnépesebb városa.

Edinburgh és III. Henrik angol király · Edinburgh és János angol király · Többet látni »

Exeter

Exeter (ejtsd kb. ekszitör) város az Egyesült Királyságban, Délnyugat-Angliában, Devon megye székhelye.

Exeter és III. Henrik angol király · Exeter és János angol király · Többet látni »

Fulkó jeruzsálemi király

Fulkó jeruzsálemi király, előtte V. Fulkó anjoui gróf (1090 körül – Akkon, 1143. november 10.) frank nemes, 1109–1129 között Anjou és Touraine grófja, 1110–1129 között Maine társuralkodó grófja, 1131–1143 között Jeruzsálem társuralkodó királya.

Fulkó jeruzsálemi király és III. Henrik angol király · Fulkó jeruzsálemi király és János angol király · Többet látni »

Gascogne

Gascogne (magyar kiejtése: gászkony) földrajzi értemben a mai Franciaország délnyugati sarka a Garonne folyótól délre és a Pireneusoktól északra elterülő háromszögben.

Gascogne és III. Henrik angol király · Gascogne és János angol király · Többet látni »

I. Henrik angol király

I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.

I. Henrik angol király és III. Henrik angol király · I. Henrik angol király és János angol király · Többet látni »

I. Richárd angol király

I.

I. Richárd angol király és III. Henrik angol király · I. Richárd angol király és János angol király · Többet látni »

II. Fülöp Ágost francia király

Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.

II. Fülöp Ágost francia király és III. Henrik angol király · II. Fülöp Ágost francia király és János angol király · Többet látni »

II. Frigyes német-római császár

II.

II. Frigyes német-római császár és III. Henrik angol király · II. Frigyes német-római császár és János angol király · Többet látni »

II. Henrik angol király

II.

II. Henrik angol király és III. Henrik angol király · II. Henrik angol király és János angol király · Többet látni »

II. Sándor skót király

II. Sándor (Haddington, 1198. augusztus 24. – Kerrera, 1249. július 8.) 1214-től haláláig Skócia királya.

II. Sándor skót király és III. Henrik angol király · II. Sándor skót király és János angol király · Többet látni »

IX. Vilmos aquitániai herceg

IX.

III. Henrik angol király és IX. Vilmos aquitániai herceg · IX. Vilmos aquitániai herceg és János angol király · Többet látni »

Kent

Kent folyói Kent megye Anglia délkeleti részében, az úgynevezett hazai (London körüli) megyék egyike.

III. Henrik angol király és Kent · János angol király és Kent · Többet látni »

Lincoln (Anglia)

Lincoln (kiejtése ˈlɪŋkən) város az Egyesült Királyságban, Lincolnshire történelmi megye és a Lincolni egyházmegye központja.

III. Henrik angol király és Lincoln (Anglia) · János angol király és Lincoln (Anglia) · Többet látni »

Londoni Tower

A Tower (ejtsd: táuör, az angol szó jelentése torony) több erődített részből álló középkori épületegyüttes London belvárosában a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt.

III. Henrik angol király és Londoni Tower · János angol király és Londoni Tower · Többet látni »

Magna Carta Libertatum

A ''Magna Carta'' egy 1297-es másolata az ausztráliai parlamentben található A Magna Carta Libertatum („Nagy szabadságlevél”) az 1215.

III. Henrik angol király és Magna Carta Libertatum · János angol király és Magna Carta Libertatum · Többet látni »

Normandia

Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.

III. Henrik angol király és Normandia · János angol király és Normandia · Többet látni »

Október 19.

Névnapok: Nándor + Alárd, Berény, Federika, Ferdinánd, Fernandó, Frida, Friderika, Izsák, Joel, Laura, Lauretta, Lora, Lorella, Lorett, Lúciusz, Pál, Pável, Péter, Pető, Pósa.

III. Henrik angol király és Október 19. · János angol király és Október 19. · Többet látni »

Pembrokeshire

Pembrokeshire (IPA: /ˈpɛmbrʊkʃɪər/, /ˈpɛmbrʊkʃər/ vagy /ˈpɛmbroʊkʃɪər/; walesi nyelven Sir Benfro) egy tengerparti megye Délnyugat-Walesben.

III. Henrik angol király és Pembrokeshire · János angol király és Pembrokeshire · Többet látni »

Plantagenêt-ház

A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.

III. Henrik angol király és Plantagenêt-ház · János angol király és Plantagenêt-ház · Többet látni »

Richárd német király

Cornwalli Richárd, (1209. január 5. 93. oldal – 1272. április 2.), Poitou grófja 1225-től és német király 1257-től 1272-ig.

III. Henrik angol király és Richárd német király · János angol király és Richárd német király · Többet látni »

Skóciai Matild angol királyné

Skóciai Matilda, eredeti nevén Edit (1080 körül – 1118. május 1.) skót hercegnő, angol királyné.

III. Henrik angol király és Skóciai Matild angol királyné · János angol király és Skóciai Matild angol királyné · Többet látni »

V. Gottfried, Anjou grófja

V.

III. Henrik angol király és V. Gottfried, Anjou grófja · János angol király és V. Gottfried, Anjou grófja · Többet látni »

Vérhas

A vérhas, más néven dizentéria a vastagbél fertőzéses megbetegedése, amely véres, nyákos hasmenéssel, magas lázzal és hasi görcsökkel jár.

III. Henrik angol király és Vérhas · János angol király és Vérhas · Többet látni »

VIII. Lajos francia király

VIII.

III. Henrik angol király és VIII. Lajos francia király · János angol király és VIII. Lajos francia király · Többet látni »

Westminsteri apátság

A westminsteri apátság (Westminster Abbey, hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom) London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.

III. Henrik angol király és Westminsteri apátság · János angol király és Westminsteri apátság · Többet látni »

Worcester (Egyesült Királyság)

Worcester (fonetikusan) város az Egyesült Királyságban, Worcestershire-ban.

III. Henrik angol király és Worcester (Egyesült Királyság) · János angol király és Worcester (Egyesült Királyság) · Többet látni »

X. Vilmos aquitániai herceg

X.

III. Henrik angol király és X. Vilmos aquitániai herceg · János angol király és X. Vilmos aquitániai herceg · Többet látni »