Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
158 kapcsolatok: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom), Albericus Trium Fontium, Anonymus, Antiokheia, Arab ábécé, Aranyváros hercege, Álmos herceg, Árpád-ház, Árpád-házi Ilona osztrák hercegné, Árpád-kor, Ómagyar Mária-siralom, Ópusztaszer, Érdy János, Baja, Balkán-félsziget, Bánfi Lukács, Bizánci Birodalom, Budapest, Bulgária, Capet Margit magyar királyné, Châtillon Anna magyar királyné, Ciszterci kolostor (Bátaszék), Ciszterciek, Cser-Palkovics András, Dalmácia, Dénár, Delfin könyvek, Dorfmeister István (festő, 1729–1797), Eger, Esztergom, Eufrozina magyar királyné, Európa, Fehér Tibor (író), Felícia magyar királyné, Forster Gyula, Freskó, Galícia, Géza magyar királyi herceg (1151–1210), Gótika, Gesta Hungarorum, Grandpierre K. Endre, Győri bazilika, Habsburg Katalin portugál királyné, Hajdufy Miklós, Halotti beszéd és könyörgés, Harmadik keresztes hadjárat, Herendi Gábor, Horvát Királyság, Horvátország, I. Ferenc József magyar király, ..., I. Frigyes német-római császár, I. Géza magyar király, I. István magyar király, I. László magyar király, I. Manuél bizánci császár, I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem, I. Ottokár cseh király, I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem, II. András magyar király, II. Balduin jeruzsálemi király, II. Béla magyar király, II. Fülöp Ágost francia király, II. Géza magyar király, II. Harold angol király, II. Henrik angol király, II. Iszaakiosz bizánci császár, II. László magyar király, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem, II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem, III. Celesztin pápa, III. István magyar király, III. László magyar király, III. Sándor pápa, Ikóniumi Szultánság, Ilona magyar királyné, Imre magyar király, Isztambul, IV. Béla magyar király, IV. István magyar király, Jankovics Marcell (filmrendező), Január 13., Josef Kriehuber, Kamara haszna, Kálmán magyar király, Képes krónika, Kelet-Közép-Európa, Kerc, Keresztes háborúk, Komárom (Szlovákia), Komnénosz Mária bizánci hercegnő, Konstancia cseh királyné, Kozák András, Kristó Gyula, Kubinyi András, Kufikus írás, Litográfia, London, Magyar Királyság, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar történelem, Magyar vándor, Magyarország címere, Magyarországi Margit bizánci császárné, Makk Ferenc, Március 4., Mátyás-templom, Müriokephaloni csata, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagyszebeni prépostság, Nagyvárad, Nemzeti Történeti Emlékpark, Országgyűlés, Palermo (Olaszország), Pallium, Párizs, Pásztó, Pécsi egyházmegye, Püspök, Pilis (település), Reviczky Gábor, Seress Zoltán, Szarkofág, Századok (folyóirat), Székesfehérvár, Székesfehérvári Királyi Napok, Szűz Mária, Szent, Szent Gellért, Szent Imre, Szent István Király Múzeum, Szent István-székesegyház (Székesfehérvár), Szent Korona, Szent László hermája, Szent László-legenda középkori ábrázolásai, Szentföld, Szentgotthárd, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szerémség, Szerbia, Turul (folyóirat), Vörösmarty Színház, Velencei Köztársaság, VI. Lipót osztrák herceg, VII. Lajos francia király, Zára, Zirci apátság, Zsófia magyar királyné, Zsigmond magyar király, 1148, 1161, 1165, 1172, 1173, 1184, 1186, 1190, 1196, 2017. Bővíteni index (108 több) »
A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)
Oroszlánfigura a Szent Adalbert-templom bejáratától a Magyar Nemzeti Múzeumban, (1190 körül) Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére épült középkori román, később gótikus székesegyház egykoron Magyarország egyik legnagyobb temploma volt, szépsége miatt méltán kapta a régi magyar széptemplom nevét.
Új!!: III. Béla magyar király és A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) · Többet látni »
Albericus Trium Fontium
Albericus Trium Fontium, olykor Troisfontaines-i Alberik, (Liège-i Püspökség (?), ? – Trois-Fontaines-l’Abbaye, 1252 január 25. után) latin nyelven alkotó középkori francia ciszterci rendi krónikás.
Új!!: III. Béla magyar király és Albericus Trium Fontium · Többet látni »
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Új!!: III. Béla magyar király és Anonymus · Többet látni »
Antiokheia
Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: III. Béla magyar király és Antiokheia · Többet látni »
Arab ábécé
Az arab ábécé arámi eredetű, 28 betűből álló mássalhangzóírás jelrendszere, amelyben a rövid magánhangzókat és a mássalhangzó-kettőzést mellékjelekkel lehet jelölni, ám ezekkel csak nyelvkönyvekben, szótárakban és régi, nehezen érthető szövegekben találkozhatunk.
Új!!: III. Béla magyar király és Arab ábécé · Többet látni »
Aranyváros hercege
Az Aranyváros hercege Fehér Tibor 1978-ban a Delfin könyvek sorozatban megjelent történelmi ifjúsági regénye.
Új!!: III. Béla magyar király és Aranyváros hercege · Többet látni »
Álmos herceg
Álmos herceg (Székesfehérvár, 1075 körül – Bizánc, 1127. szeptember 1.) magyar királyi herceg.
Új!!: III. Béla magyar király és Álmos herceg · Többet látni »
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Új!!: III. Béla magyar király és Árpád-ház · Többet látni »
Árpád-házi Ilona osztrák hercegné
Árpád-házi Ilona (ismert még mint Magyarországi Ilona,; 1158 körül – 1199. május 25.), az Árpád-házból származó magyar királyi hercegnő, II. Géza magyar király és Kijevi Eufrozina királyné hetedik gyermeke, aki V. (Erkölcsös) Lipót herceggel kötött házassága révén Ausztria hercegnéje 1177-től és Stájerország hercegnéje 1192-től férje 1194-es haláláig.
Új!!: III. Béla magyar király és Árpád-házi Ilona osztrák hercegné · Többet látni »
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Új!!: III. Béla magyar király és Árpád-kor · Többet látni »
Ómagyar Mária-siralom
A nyelvemlék, a Leuveni kódex f. 134v oldalán A Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.
Új!!: III. Béla magyar király és Ómagyar Mária-siralom · Többet látni »
Ópusztaszer
Ópusztaszer (1974-ig Sövényháza) község Csongrád-Csanád vármegyében, a Kisteleki járásban.
Új!!: III. Béla magyar király és Ópusztaszer · Többet látni »
Érdy János
Érdy János, olykor Érdy-Luczenbacher János (Szob, 1796. szeptember 19. – Pest, 1871. május 9.) magyar jogász, régész, numizmatikus a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: III. Béla magyar király és Érdy János · Többet látni »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Új!!: III. Béla magyar király és Baja · Többet látni »
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Új!!: III. Béla magyar király és Balkán-félsziget · Többet látni »
Bánfi Lukács
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lukács (esztergomi érsek).
Új!!: III. Béla magyar király és Bánfi Lukács · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: III. Béla magyar király és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: III. Béla magyar király és Budapest · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: III. Béla magyar király és Bulgária · Többet látni »
Capet Margit magyar királyné
Capet Margit, gyakran Franciaországi Margit (Franciaország, 1158 – Akko, 1197. szeptember 1.) francia királyi hercegnő.
Új!!: III. Béla magyar király és Capet Margit magyar királyné · Többet látni »
Châtillon Anna magyar királyné
Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), (Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.
Új!!: III. Béla magyar király és Châtillon Anna magyar királyné · Többet látni »
Ciszterci kolostor (Bátaszék)
A hagyomány szerint II. Béla király már 1137-ben szeretett volna a Bécshez közeli, 1133-ban alapított heiligenkreuzi apátságból ciszterci szerzeteseket hozni, és letelepíteni magyar földön, de ezt IV. Lipót osztrák herceg megakadályozta.
Új!!: III. Béla magyar király és Ciszterci kolostor (Bátaszék) · Többet látni »
Ciszterciek
A ciszterci rend vagy ciszterciták (rövidítve O.Cist., teljes latin neve Sacer Ordo Cisterciensis; magyarul gyakran cisztercita rendként említik) nagy múltú római katolikus szerzetesrend.
Új!!: III. Béla magyar király és Ciszterciek · Többet látni »
Cser-Palkovics András
Cser-Palkovics András (Székesfehérvár, 1974. szeptember 25. –) (becenevein: Cserpa, Cserpal) magyar jogász, politikus, 2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő, 2010 óta Székesfehérvár polgármestere.
Új!!: III. Béla magyar király és Cser-Palkovics András · Többet látni »
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Új!!: III. Béla magyar király és Dalmácia · Többet látni »
Dénár
Ókori római denarius A dénár (régebben használt nevén denár) a rómaiak kora óta számos országban, így a Magyar Királyságban is egykor használt pénzegység illetve pénzérmék neve.
Új!!: III. Béla magyar király és Dénár · Többet látni »
Delfin könyvek
A Delfin könyvek ifjúsági könyvsorozat 1964 és 1990 között jelent meg rendszeresen Magyarországon, a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában.
Új!!: III. Béla magyar király és Delfin könyvek · Többet látni »
Dorfmeister István (festő, 1729–1797)
Emléktáblája Sopronban, a róla elnevezett utcában. (Soltra E. Tamás alkotása, 1997) Id.
Új!!: III. Béla magyar király és Dorfmeister István (festő, 1729–1797) · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: III. Béla magyar király és Eger · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: III. Béla magyar király és Esztergom · Többet látni »
Eufrozina magyar királyné
Rurik Eufrozina, magyarosan Fruzsina (Kijev, 1130 – Jeruzsálem, 1193) I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Ljubava Dmitrijevna novgorodi hercegnő leánya, II. Géza magyar király feleségeként 1146 és 1162 között Magyarország királynéja, 1162-től haláláig anyakirályné.
Új!!: III. Béla magyar király és Eufrozina magyar királyné · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: III. Béla magyar király és Európa · Többet látni »
Fehér Tibor (író)
Szacsvay-Fehér Tibor (Budapest, 1907. január 13. – Budapest, 1993. április 9.) magyar író, költő, újságíró, tanár.
Új!!: III. Béla magyar király és Fehér Tibor (író) · Többet látni »
Felícia magyar királyné
Hauteville-i Felícia, gyakran Szicíliai Felícia, tévesen Buzilla (Szicília, 1076 körül – Székesfehérvár, 1110 körül) szicíliai normann hercegnő.
Új!!: III. Béla magyar király és Felícia magyar királyné · Többet látni »
Forster Gyula
Forster Gyula arcképe Pusztakéri báró Forster Gyula (Esztergom, 1846. december 21. – Budapest, 1932. július 18.) jogi és művészeti szakíró, az MTA tagja (1899–1904), az MTA Igazgatótanácsának tagja (1904-től), a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke.
Új!!: III. Béla magyar király és Forster Gyula · Többet látni »
Freskó
Giotto di Bondone A freskó (olasz a fresco, affresco) a murális művészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték.
Új!!: III. Béla magyar király és Freskó · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: III. Béla magyar király és Galícia · Többet látni »
Géza magyar királyi herceg (1151–1210)
Géza herceg (1151–1210 előtt) Árpád-házi magyar herceg, trónkövetelő, II. Géza és Eufrozina kijevi nagyhercegnő fia, III. István és III. Béla öccse.
Új!!: III. Béla magyar király és Géza magyar királyi herceg (1151–1210) · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: III. Béla magyar király és Gótika · Többet látni »
Gesta Hungarorum
A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe.
Új!!: III. Béla magyar király és Gesta Hungarorum · Többet látni »
Grandpierre K. Endre
Grandpierre K. Endre, születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre (Hódság, 1916. október 6. – Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató.
Új!!: III. Béla magyar király és Grandpierre K. Endre · Többet látni »
Győri bazilika
A győri Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária székesegyház a Győri egyházmegye főtemploma.
Új!!: III. Béla magyar király és Győri bazilika · Többet látni »
Habsburg Katalin portugál királyné
Habsburg Katalin (ismert még mint Ausztriai vagy Spanyolországi Katalin,,; Torquemada, 1507. január 14. – Lisszabon, 1578. február 12.), a Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, spanyol infánsnő, aki III. János portugál király hitveseként Portugália és Algarve királynéja 1525-től hitvese 1557-es haláláig, majd annak kormányzója 1557-től 1562-ig.
Új!!: III. Béla magyar király és Habsburg Katalin portugál királyné · Többet látni »
Hajdufy Miklós
Hajdufy Miklós (Szombathely, 1932. április 25. – 2021. április 8.) televíziós filmrendező, forgatókönyvíró.
Új!!: III. Béla magyar király és Hajdufy Miklós · Többet látni »
Halotti beszéd és könyörgés
A halotti beszéd eredeti szövege a Pray-kódex 136. lapjánhttp://nyelvemlekek.oszk.hu/sites/nyelvemlekek.oszk.hu/files/halotti_beszed_b.pdf Halotti beszéd és könyörgés – a Pray-kódex f. 136r oldala Az egyházi szertartáskönyvbe másolt, magyar nyelven írt vendégszöveget tartalmazó lap szövegtörzse két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy „Scerelmeſ bratým” kezdetű, 6 soros könyörgésből ''(oratio)'' A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék.
Új!!: III. Béla magyar király és Halotti beszéd és könyörgés · Többet látni »
Harmadik keresztes hadjárat
A harmadik keresztes hadjárat (1189–1192) a nyugati kereszténység három leghatalmasabb államának (Anjou Anglia, Capeting Franciaország, Német-római Birodalom) kísérlete volt a Szentföld visszahódítására a Jeruzsálemi Királyság hadseregének megsemmisülése és a főváros eleste után (1187).
Új!!: III. Béla magyar király és Harmadik keresztes hadjárat · Többet látni »
Herendi Gábor
Herendi Gábor (Budapest, 1960. december 2.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, filmproducer és forgatókönyvíró.
Új!!: III. Béla magyar király és Herendi Gábor · Többet látni »
Horvát Királyság
Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.
Új!!: III. Béla magyar király és Horvát Királyság · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: III. Béla magyar király és Horvátország · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: III. Béla magyar király és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
I. Frigyes német-római császár
I.
Új!!: III. Béla magyar király és I. Frigyes német-római császár · Többet látni »
I. Géza magyar király
I.
Új!!: III. Béla magyar király és I. Géza magyar király · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: III. Béla magyar király és I. István magyar király · Többet látni »
I. László magyar király
I.
Új!!: III. Béla magyar király és I. László magyar király · Többet látni »
I. Manuél bizánci császár
I.
Új!!: III. Béla magyar király és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »
I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem
Msztyiszláv Vlagyimirovics vagy Nagy Msztyiszláv, a keresztségben Feodor, (1076. június 1. – 1132. április 15.) kijevi nagyfejedelem 1125-től haláláig.
Új!!: III. Béla magyar király és I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem · Többet látni »
I. Ottokár cseh király
I.
Új!!: III. Béla magyar király és I. Ottokár cseh király · Többet látni »
I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem
I.
Új!!: III. Béla magyar király és I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem · Többet látni »
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. András magyar király · Többet látni »
II. Balduin jeruzsálemi király
II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. Balduin jeruzsálemi király · Többet látni »
II. Béla magyar király
II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. Béla magyar király · Többet látni »
II. Fülöp Ágost francia király
Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »
II. Géza magyar király
II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. Géza magyar király · Többet látni »
II. Harold angol király
II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. Harold angol király · Többet látni »
II. Henrik angol király
II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. Henrik angol király · Többet látni »
II. Iszaakiosz bizánci császár
II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. Iszaakiosz bizánci császár · Többet látni »
II. László magyar király
II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. László magyar király · Többet látni »
II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem
II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem · Többet látni »
II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
II.
Új!!: III. Béla magyar király és II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem · Többet látni »
III. Celesztin pápa
III.
Új!!: III. Béla magyar király és III. Celesztin pápa · Többet látni »
III. István magyar király
III.
Új!!: III. Béla magyar király és III. István magyar király · Többet látni »
III. László magyar király
III.
Új!!: III. Béla magyar király és III. László magyar király · Többet látni »
III. Sándor pápa
III.
Új!!: III. Béla magyar király és III. Sándor pápa · Többet látni »
Ikóniumi Szultánság
Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között.
Új!!: III. Béla magyar király és Ikóniumi Szultánság · Többet látni »
Ilona magyar királyné
Ilona (néha Szerbiai Ilona,,; 1109 után – Székesfehérvár, Magyar Királyság, 1146 után), a Vukanović-házból származó szerb hercegnő, II. Béla király hitveseként Magyarország királynéja 1131 és 1141 között, majd hitvese halálát követően az ország régense fivérével, Belos bánnal, fia, II. Géza király 1146-os nagykorúságáig.
Új!!: III. Béla magyar király és Ilona magyar királyné · Többet látni »
Imre magyar király
Imre (horvátul: Emerik), (Székesfehérvár, 1174 – Esztergom, 1204. november 30.) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től, 1204-es haláláig.
Új!!: III. Béla magyar király és Imre magyar király · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: III. Béla magyar király és Isztambul · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: III. Béla magyar király és IV. Béla magyar király · Többet látni »
IV. István magyar király
IV.
Új!!: III. Béla magyar király és IV. István magyar király · Többet látni »
Jankovics Marcell (filmrendező)
Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus.
Új!!: III. Béla magyar király és Jankovics Marcell (filmrendező) · Többet látni »
Január 13.
Névnapok: Veronika + Csongor, Gotfrid, Hilmár, Hirám, Ivett, Ivetta, Judit, Jutka, Vera, Veron, Verona, Veronka, Vidor, Yvett, Zonga, Zongor.
Új!!: III. Béla magyar király és Január 13. · Többet látni »
Josef Kriehuber
Josef Kriehuber (helyenként Joseph Kriehuber, magyarosan Kriehuber József) (Bécs, 1800. december 14. – Bécs, 1876. május 30.) osztrák festő, litográfus, a bécsi biedermeier kedvelt és jellegzetes képviselője.
Új!!: III. Béla magyar király és Josef Kriehuber · Többet látni »
Kamara haszna
IV. Béla korából, a lemezpénz azaz brakteáta verése lehetővé tette, hogy ugyanannyi ezüstből több érme készüljön A kamara haszna (lucrum camerae) eredetileg az Árpád-korban azt a bevételt jelentette, amely a pénz rendszeres és kötelező beváltásából, a király pénzkibocsátási felségjogának gyakorlásának alapján történő pénzújításból származott.
Új!!: III. Béla magyar király és Kamara haszna · Többet látni »
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Új!!: III. Béla magyar király és Kálmán magyar király · Többet látni »
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Új!!: III. Béla magyar király és Képes krónika · Többet látni »
Kelet-Közép-Európa
Kelet-Közép-Európa Közép-Európa keleti felét, a Németország és keleti szláv nyelvterület között elhelyezkedő országokat jelenti.
Új!!: III. Béla magyar király és Kelet-Közép-Európa · Többet látni »
Kerc
Kerc (románul Cârța, németül Kertz, szászul Kierz) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: III. Béla magyar király és Kerc · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: III. Béla magyar király és Keresztes háborúk · Többet látni »
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Új!!: III. Béla magyar király és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »
Komnénosz Mária bizánci hercegnő
Komnéna Mária (görögül: Maria Komnéné; Konstantinápoly, 1152. március – Konstantinápoly, 1182. július), bizánci császári hercegnő, egy ideig a trón örököse, I. Mánuel bizánci császár legidősebb lánya.
Új!!: III. Béla magyar király és Komnénosz Mária bizánci hercegnő · Többet látni »
Konstancia cseh királyné
Árpád-házi Konstancia vagy Magyarországi Konstancia (1180 körül – 1240. december 6.), az Árpád-házból származó magyar királyi hercegnő, III. Béla magyar király és Châtillon Anna királyné leánya, aki I. Ottokár cseh királlyal kötött házassága révén cseh királyné 1199 és 1230 között.
Új!!: III. Béla magyar király és Konstancia cseh királyné · Többet látni »
Kozák András
Kozák András (Vencsellő, 1943. február 23. – Budapest, 2005. február 24.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, művészeti vezető, érdemes és kiváló művész.
Új!!: III. Béla magyar király és Kozák András · Többet látni »
Kristó Gyula
Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).
Új!!: III. Béla magyar király és Kristó Gyula · Többet látni »
Kubinyi András
Kubinyi András (Budapest, 1929. január 28. – Budapest, 2007. november 9.) magyar történész, régész, középkorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: III. Béla magyar király és Kubinyi András · Többet látni »
Kufikus írás
A Baszmala kufikus írással írt feliratának rajza, IX. század. Eredetije a Kairói Iszlám Múzeumban (Inventar-Nr. 7853) Allahu Akbar'' felirat kufikus írással A kufikus ábécé, Edmund Fry Pantographia című művéből (1799) A kufikus írás (arabul: خط كوفي) a különféle arab írások legősibb kalligrafikus formája, a nabateai írás módosított változata.
Új!!: III. Béla magyar király és Kufikus írás · Többet látni »
Litográfia
Színes kőnyomat szivarosdobozon 1917-es kőnyomatos plakát A litográfia, magyarul: kőnyomtatás, (görög λίθος – lithosz: 'kő' + γράφω – graphó: 'karcolni, írni, rajzolni) síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás, egykor a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása.
Új!!: III. Béla magyar király és Litográfia · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: III. Béla magyar király és London · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: III. Béla magyar király és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Új!!: III. Béla magyar király és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Új!!: III. Béla magyar király és Magyar történelem · Többet látni »
Magyar vándor
A Magyar vándor egy 2004-es magyar filmvígjáték, Herendi Gábor rendezésében.
Új!!: III. Béla magyar király és Magyar vándor · Többet látni »
Magyarország címere
Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.
Új!!: III. Béla magyar király és Magyarország címere · Többet látni »
Magyarországi Margit bizánci császárné
Margit magyar királyi hercegnő (1175 – 1229), III. Béla magyar király és első felesége, Châtillon Ágnes legidősebb lánya.
Új!!: III. Béla magyar király és Magyarországi Margit bizánci császárné · Többet látni »
Makk Ferenc
Makk Ferenc (Baja, 1940. december 1. – 2018. április 21.) magyar történész, bizantinológus, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa.
Új!!: III. Béla magyar király és Makk Ferenc · Többet látni »
Március 4.
Névnapok: Kázmér + Adorján, Adria, Adrián, Adrianna, Adriel, Adrienn, Arián, Bajnok, Brútusz, Kazimír, Lúciusz, Zorán.
Új!!: III. Béla magyar király és Március 4. · Többet látni »
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
Új!!: III. Béla magyar király és Mátyás-templom · Többet látni »
Müriokephaloni csata
A müriokephaloni (myriokephaloni) csata 1176.
Új!!: III. Béla magyar király és Müriokephaloni csata · Többet látni »
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
Új!!: III. Béla magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »
Nagyszebeni prépostság
A Nagyszebeni prépostság az erdélyi szászok katolikus egyházi központja volt a 12. század végétől a 15. századig.
Új!!: III. Béla magyar király és Nagyszebeni prépostság · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: III. Béla magyar király és Nagyvárad · Többet látni »
Nemzeti Történeti Emlékpark
A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a ma Csongrád-Csanád vármegyei Ópusztaszer külterületén.
Új!!: III. Béla magyar király és Nemzeti Történeti Emlékpark · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: III. Béla magyar király és Országgyűlés · Többet látni »
Palermo (Olaszország)
Palermo (szicíliai nyelven Palermu vagy Palemmu; latinul: Panormus; ógörögül: Πάνορμος; óarabul: بَلَرْمátírva: Balarm) Szicília régió és Palermo megye legnagyobb városa és közigazgatási székhelye.
Új!!: III. Béla magyar király és Palermo (Olaszország) · Többet látni »
Pallium
Modern (rövid) pallium a hat kereszttel II. János Pál pápa XVI. Benedek pápa A pallium az öltözék időben változó, mind szakrálisabb jelentésű és mind szimbolikusabb darabja.
Új!!: III. Béla magyar király és Pallium · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: III. Béla magyar király és Párizs · Többet látni »
Pásztó
Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.
Új!!: III. Béla magyar király és Pásztó · Többet látni »
Pécsi egyházmegye
A Pécsi egyházmegye a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben.
Új!!: III. Béla magyar király és Pécsi egyházmegye · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: III. Béla magyar király és Püspök · Többet látni »
Pilis (település)
A Beleznay-kastély A református templom, torony és parókia a Rákóczi úton (2017) Pilis (szlovákul Piliš) város Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: III. Béla magyar király és Pilis (település) · Többet látni »
Reviczky Gábor
Reviczky Gábor (Tatabánya, 1949. március 28. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész.
Új!!: III. Béla magyar király és Reviczky Gábor · Többet látni »
Seress Zoltán
Seress Zoltán (Kiskunfélegyháza, 1962. május 21.) Jászai Mari-díjas magyar színész, színházigazgató.
Új!!: III. Béla magyar király és Seress Zoltán · Többet látni »
Szarkofág
Merenptah fáraó kőszarkofágja A szarkofág görög eredetű összetett szó, melynek első fele (sarks) húst (v.ö. sarcoma, szarkóma) második része a fág (fagia) az emésztést jelenti, így a kifejezés értelmező fordítása a testemésztő.
Új!!: III. Béla magyar király és Szarkofág · Többet látni »
Századok (folyóirat)
A Századok című folyóirat a Magyar Történelmi Társulat periodikája, amely 1867 óta jelenik meg.
Új!!: III. Béla magyar király és Századok (folyóirat) · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: III. Béla magyar király és Székesfehérvár · Többet látni »
Székesfehérvári Királyi Napok
A Székesfehérvári Királyi Napok (angolul: Székesfehérvár Royal Days) Székesfehérvár nemzetközi hírű összművészeti fesztiválja, melynek fő helyszíne a történelmi belváros.
Új!!: III. Béla magyar király és Székesfehérvári Királyi Napok · Többet látni »
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Új!!: III. Béla magyar király és Szűz Mária · Többet látni »
Szent
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.
Új!!: III. Béla magyar király és Szent · Többet látni »
Szent Gellért
Gellért-hegy oldalábanhttps://www.kozterkep.hu/~/1395/ Szent Gellért szobra, kozterkep.hu Szent Gellért legendájánakhttp://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file.
Új!!: III. Béla magyar király és Szent Gellért · Többet látni »
Szent Imre
Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.
Új!!: III. Béla magyar király és Szent Imre · Többet látni »
Szent István Király Múzeum
A Szent István Király Múzeum egy megyei hatókörű székesfehérvári múzeum, mely milliós darabszámú műtárgygyűjteményével Magyarország második legnagyobb múzeuma.
Új!!: III. Béla magyar király és Szent István Király Múzeum · Többet látni »
Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran székesfehérvári bazilika, Szent István-bazilika, Szent István király-plébániatemplom, belvárosi plébániatemplom) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik jelentős katedrálisa.
Új!!: III. Béla magyar király és Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: III. Béla magyar király és Szent Korona · Többet látni »
Szent László hermája
Szent László hermája Szent László hermája egy fej-ereklyetartó, herma, amely I. László magyar király koponyájának egy darabját tartalmazza és a magyarság, valamint a magyar katolicizmus egyik legfontosabb történelmi ereklyéje.
Új!!: III. Béla magyar király és Szent László hermája · Többet látni »
Szent László-legenda középkori ábrázolásai
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Szent László-legenda középkori ábrázolásai.
Új!!: III. Béla magyar király és Szent László-legenda középkori ábrázolásai · Többet látni »
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
Új!!: III. Béla magyar király és Szentföld · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: III. Béla magyar király és Szentgotthárd · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: III. Béla magyar király és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: III. Béla magyar király és Szerémség · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: III. Béla magyar király és Szerbia · Többet látni »
Turul (folyóirat)
A Turul folyóirat az 1883-ban alakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye.
Új!!: III. Béla magyar király és Turul (folyóirat) · Többet látni »
Vörösmarty Színház
A székesfehérvári belvárosi Vörösmarty Színháznak nagy múltja, vezető szerepe van a magyarországi színjátszás történetében.
Új!!: III. Béla magyar király és Vörösmarty Színház · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: III. Béla magyar király és Velencei Köztársaság · Többet látni »
VI. Lipót osztrák herceg
VI. Lipót osztrák herceg VI.
Új!!: III. Béla magyar király és VI. Lipót osztrák herceg · Többet látni »
VII. Lajos francia király
VII.
Új!!: III. Béla magyar király és VII. Lajos francia király · Többet látni »
Zára
Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
Új!!: III. Béla magyar király és Zára · Többet látni »
Zirci apátság
A zirci ciszterci apátság a ciszterci rend magyarországi központja Zircen.
Új!!: III. Béla magyar király és Zirci apátság · Többet látni »
Zsófia magyar királyné
Zsófia magyar királyné más néven Loozi Zsófia (holland: Sofia van Loon; francia: Sophie de Looz), (1044/1046 körül - 1075 előtt) I. Géza első felesége, Könyves Kálmán anyja.
Új!!: III. Béla magyar király és Zsófia magyar királyné · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: III. Béla magyar király és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1148
Nincs leírás.
Új!!: III. Béla magyar király és 1148 · Többet látni »
1161
Nincs leírás.
Új!!: III. Béla magyar király és 1161 · Többet látni »
1165
Nincs leírás.
Új!!: III. Béla magyar király és 1165 · Többet látni »
1172
Nincs leírás.
Új!!: III. Béla magyar király és 1172 · Többet látni »
1173
Nincs leírás.
Új!!: III. Béla magyar király és 1173 · Többet látni »
1184
Nincs leírás.
Új!!: III. Béla magyar király és 1184 · Többet látni »
1186
Nincs leírás.
Új!!: III. Béla magyar király és 1186 · Többet látni »
1190
Nincs leírás.
Új!!: III. Béla magyar király és 1190 · Többet látni »
1196
Nincs leírás.
Új!!: III. Béla magyar király és 1196 · Többet látni »
2017
----.
Új!!: III. Béla magyar király és 2017 · Többet látni »
