Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és V. Ptolemaiosz
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és V. Ptolemaiosz 31 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Ciprus (sziget), Európa, Fönícia, Görög nyelv, I. e. 188, I. e. 192, I. e. 193, I. e. 195, I. e. 196, I. e. 197, I. e. 200, I. e. 201, I. e. 202, I. e. 203, I. e. 205, I. Kleopátra, IV. Ptolemaiosz, Karthágó, Künoszkephalai csata, Küréné, Kilikia, Makedónia, Második római–makedón háború, Palesztina, Pergamon, Római Köztársaság, Szeleukida Birodalom, V. Philipposz makedón király, VI. Ptolemaiosz, ..., VIII. Ptolemaiosz. Bővíteni index (1 több) »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · Anatólia és V. Ptolemaiosz ·
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Ciprus (sziget) és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · Ciprus (sziget) és V. Ptolemaiosz ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · Európa és V. Ptolemaiosz ·
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Fönícia és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · Fönícia és V. Ptolemaiosz ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Görög nyelv és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · Görög nyelv és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 188
Nincs leírás.
I. e. 188 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 188 és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 192
Nincs leírás.
I. e. 192 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 192 és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 193
Nincs leírás.
I. e. 193 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 193 és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 195
Nincs leírás.
I. e. 195 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 195 és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 196
Nincs leírás.
I. e. 196 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 196 és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 197
Nincs leírás.
I. e. 197 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 197 és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 200
Nincs leírás.
I. e. 200 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 200 és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 201
Nincs leírás.
I. e. 201 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 201 és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 202
Nincs leírás.
I. e. 202 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 202 és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 203
Nincs leírás.
I. e. 203 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 203 és V. Ptolemaiosz ·
I. e. 205
Nincs leírás.
I. e. 205 és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. e. 205 és V. Ptolemaiosz ·
I. Kleopátra
I.
I. Kleopátra és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó · I. Kleopátra és V. Ptolemaiosz ·
IV. Ptolemaiosz
IV.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és IV. Ptolemaiosz · IV. Ptolemaiosz és V. Ptolemaiosz ·
Karthágó
Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Karthágó · Karthágó és V. Ptolemaiosz ·
Künoszkephalai csata
A künoszkephalai csata az között zajló második római–makedón háború júniusában megvívott ütközete volt a thesszáliai Künoszkephalai-dombságnál, amelynek során a Quinctius Flamininus vezette Róma és az Aitól Szövetség megsemmisítő vereséget mért az V. Philipposz vezette makedón seregre.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Künoszkephalai csata · Künoszkephalai csata és V. Ptolemaiosz ·
Küréné
Küréné (más nevein Kiréné, Cyrene, ógörög: Κυρήνη) romváros Líbia északkeleti részén, a Földközi-tenger partvonalának közelében, a mai Shahhat (arab: شحات) település mellett található.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Küréné · Küréné és V. Ptolemaiosz ·
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Kilikia · Kilikia és V. Ptolemaiosz ·
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Makedónia · Makedónia és V. Ptolemaiosz ·
Második római–makedón háború
A második római-makedón háború, informálisabb szóhasználatban második makedón háború vagy második makedóniai háború a Római Köztársaság és szövetségesei (Aitól Szövetség, Pergamoni Királyság, Rodosz, Athén stb.) 200 és 197 között zajló háborúja volt az V. Philipposz vezette Makedón Királyság ellen.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Második római–makedón háború · Második római–makedón háború és V. Ptolemaiosz ·
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Palesztina · Palesztina és V. Ptolemaiosz ·
Pergamon
A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Pergamon · Pergamon és V. Ptolemaiosz ·
Római Köztársaság
A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Római Köztársaság · Római Köztársaság és V. Ptolemaiosz ·
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Szeleukida Birodalom · Szeleukida Birodalom és V. Ptolemaiosz ·
V. Philipposz makedón király
V. Philipposz (görögül Φίλιππος; Kr. e. 238 vagy Kr. e. 237 – Kr. e. 179), az ókori hellenisztikus Makedónia királya az Antigonidák közül (uralkodott Kr. e. 221-től haláláig), II. Démétriosz Aitólikosz és épeiroszi felesége, Phthia gyermeke volt. Ígéretesen induló uralma alatt Makedónia a két, Róma ellen vívott háború során elvesztette nagyhatalmi státuszát. Mivel atyja Kr. e. 229-es halálakor még csak nyolcéves volt, annak unokatestvére, III. Antigonosz Dószón vette át a hatalmat, és ő uralkodott egészen Kr. e. 221-ig, amikor is megerősödve hagyta Philipposzra Makedóniát.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és V. Philipposz makedón király · V. Philipposz makedón király és V. Ptolemaiosz ·
VI. Ptolemaiosz
VI.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és VI. Ptolemaiosz · V. Ptolemaiosz és VI. Ptolemaiosz ·
VIII. Ptolemaiosz
VIII.
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és VIII. Ptolemaiosz · V. Ptolemaiosz és VIII. Ptolemaiosz ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és V. Ptolemaiosz
- Mi van a közös III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és V. Ptolemaiosz
- Közötti hasonlóságok III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és V. Ptolemaiosz
Összehasonlítását III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és V. Ptolemaiosz
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó 82 kapcsolatokat, ugyanakkor V. Ptolemaiosz 61. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 21.68% = 31 / (82 + 61).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja III. Antiokhosz szeleukida uralkodó és V. Ptolemaiosz. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
