Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Lipót magyar király és Zernyesti csata
I. Lipót magyar király és Zernyesti csata 28 közös dolog (a Uniópédia): A Szent Liga háborúja, A török kiűzése Magyarországról, Bécs, Belgrád, Diploma Leopoldinum, Erdélyi Fejedelemség, Felső-Magyarország, Fogarasi nyilatkozat, Galambóc, Gubernium, Habsburg Birodalom, I. Apafi Mihály, II. Apafi Mihály, Isztambul, Köprülü Musztafa, Kiváltság, Kurucok, Lajos Vilmos badeni őrgróf, Nagyvárad, Október 16., Oszmán Birodalom, Osztrák örökös tartományok, Pfalzi örökösödési háború, Sigbert Heister, Szendrő (Szerbia), Török porta, Thököly Imre, Udvari Haditanács.
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
A Szent Liga háborúja és I. Lipót magyar király · A Szent Liga háborúja és Zernyesti csata ·
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
A török kiűzése Magyarországról és I. Lipót magyar király · A török kiűzése Magyarországról és Zernyesti csata ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Lipót magyar király · Bécs és Zernyesti csata ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és I. Lipót magyar király · Belgrád és Zernyesti csata ·
Diploma Leopoldinum
A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.
Diploma Leopoldinum és I. Lipót magyar király · Diploma Leopoldinum és Zernyesti csata ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és I. Lipót magyar király · Erdélyi Fejedelemség és Zernyesti csata ·
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Felső-Magyarország és I. Lipót magyar király · Felső-Magyarország és Zernyesti csata ·
Fogarasi nyilatkozat
Teleki Mihály Bethlen Miklós Antonio Caraffa Fogarasi nyilatkozat vagy fogarasi deklaráció vagy Declaratio in Protectionem Cesareo-Regiam néven ismert az 1688.
Fogarasi nyilatkozat és I. Lipót magyar király · Fogarasi nyilatkozat és Zernyesti csata ·
Galambóc
Galambóc falu és község Szerbiában.
Galambóc és I. Lipót magyar király · Galambóc és Zernyesti csata ·
Gubernium
Az Erdélyi Királyi Gubernium (kormányzóság) a magyarországi Helytartótanács erdélyi megfelelője volt.
Gubernium és I. Lipót magyar király · Gubernium és Zernyesti csata ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és I. Lipót magyar király · Habsburg Birodalom és Zernyesti csata ·
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
I. Apafi Mihály és I. Lipót magyar király · I. Apafi Mihály és Zernyesti csata ·
II. Apafi Mihály
Az Apafiak címere 200px Apanagyfalvi II.
I. Lipót magyar király és II. Apafi Mihály · II. Apafi Mihály és Zernyesti csata ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
I. Lipót magyar király és Isztambul · Isztambul és Zernyesti csata ·
Köprülü Musztafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Köprülü Musztafa pasa.
I. Lipót magyar király és Köprülü Musztafa · Köprülü Musztafa és Zernyesti csata ·
Kiváltság
pannonhalmi kiváltságlevél A kiváltság (privilégium) a szónak tágabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes vagy közönséges jogtól (jus generale, commune). A kivételes jog lehet kedvező (favorabile) vagy hátrányos (odiosum) aszerint, hogy az érintett jogait a közönséges joggal szemben kitágítja vagy megszorítja.
I. Lipót magyar király és Kiváltság · Kiváltság és Zernyesti csata ·
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
I. Lipót magyar király és Kurucok · Kurucok és Zernyesti csata ·
Lajos Vilmos badeni őrgróf
Lajos Vilmos badeni őrgróf (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden), (Párizs; 1655.
I. Lipót magyar király és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Zernyesti csata ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
I. Lipót magyar király és Nagyvárad · Nagyvárad és Zernyesti csata ·
Október 16.
Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.
I. Lipót magyar király és Október 16. · Október 16. és Zernyesti csata ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. Lipót magyar király és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Zernyesti csata ·
Osztrák örökös tartományok
A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.
I. Lipót magyar király és Osztrák örökös tartományok · Osztrák örökös tartományok és Zernyesti csata ·
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
I. Lipót magyar király és Pfalzi örökösödési háború · Pfalzi örökösödési háború és Zernyesti csata ·
Sigbert Heister
Sigbert Heister, 1692-től gróf (Kirchberg an der Raab, Stíria, 1646. augusztus 6. – Kirchberg an der Raab, 1718. február 22.) osztrák gróf, tábornagy, a Habsburg-ház szolgálatában álló császári hadvezér.
I. Lipót magyar király és Sigbert Heister · Sigbert Heister és Zernyesti csata ·
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
I. Lipót magyar király és Szendrő (Szerbia) · Szendrő (Szerbia) és Zernyesti csata ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
I. Lipót magyar király és Török porta · Török porta és Zernyesti csata ·
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
I. Lipót magyar király és Thököly Imre · Thököly Imre és Zernyesti csata ·
Udvari Haditanács
Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.
I. Lipót magyar király és Udvari Haditanács · Udvari Haditanács és Zernyesti csata ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Lipót magyar király és Zernyesti csata
- Mi van a közös I. Lipót magyar király és Zernyesti csata
- Közötti hasonlóságok I. Lipót magyar király és Zernyesti csata
Összehasonlítását I. Lipót magyar király és Zernyesti csata
I. Lipót magyar király 307 kapcsolatokat, ugyanakkor Zernyesti csata 132. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 6.38% = 28 / (307 + 132).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Lipót magyar király és Zernyesti csata. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
