Közötti hasonlóságok I. János magyar király és Mohácsi csata
I. János magyar király és Mohácsi csata 47 közös dolog (a Uniópédia): Újlaki család, Ausztria, Bakócz Tamás, Báthori István (nádor), Bécs, Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Cserni Jován, Erdély, Erdélyi vajda, Fugger család, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Havasalföld, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Zsigmond lengyel király, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, Jagelló-ház, Kubinyi András, Lengyelország, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Mohács, Nádor, Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Pargali Ibrahim, ..., Pápa (egyházfő), Perényi Péter (koronaőr), Pozsony, Rákosi végzés, Római katolikus egyház, Sacco di Roma, Szapolyai György, Székesfehérvár, Szeged, Szent Korona, Szerbek, Szerbia, Török hódoltság, Török porta, Tomori Pál, V. Károly német-római császár, Werbőczy István. Bővíteni index (17 több) »
Újlaki család
Az Újlaki történelmi nevezetességű kihalt család, amelyik Kont Miklóstól, Nagy Lajos király nádorától ered.
Újlaki család és I. János magyar király · Újlaki család és Mohácsi csata ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és I. János magyar király · Ausztria és Mohácsi csata ·
Bakócz Tamás
Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem) Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), névváltozata: Bakács Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka.
Bakócz Tamás és I. János magyar király · Bakócz Tamás és Mohácsi csata ·
Báthori István (nádor)
Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – Dévény, 1530. május 8.Markó L. könyvében május 8., a Magyar életrajzi lexikonban május 3.) ragadványneve „Sánta”.
Báthori István (nádor) és I. János magyar király · Báthori István (nádor) és Mohácsi csata ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. János magyar király · Bécs és Mohácsi csata ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és I. János magyar király · Buda (történelmi település) és Mohácsi csata ·
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Buda török kézre kerülése és I. János magyar király · Buda török kézre kerülése és Mohácsi csata ·
Cserni Jován
Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.
Cserni Jován és I. János magyar király · Cserni Jován és Mohácsi csata ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. János magyar király · Erdély és Mohácsi csata ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi vajda és I. János magyar király · Erdélyi vajda és Mohácsi csata ·
Fugger család
A Fugger család címere Fugger Jakab Fugger Kristóf A Fugger család a középkori és kora újkori Európa meghatározó bankár-kereskedő családja volt.
Fugger család és I. János magyar király · Fugger család és Mohácsi csata ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és I. János magyar király · Habsburg Birodalom és Mohácsi csata ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és I. János magyar király · Habsburg-ház és Mohácsi csata ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és I. János magyar király · Havasalföld és Mohácsi csata ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
I. Ferdinánd magyar király és I. János magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Mohácsi csata ·
I. Ferenc francia király
I.
I. Ferenc francia király és I. János magyar király · I. Ferenc francia király és Mohácsi csata ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Mohácsi csata ·
I. Zsigmond lengyel király
I.
I. János magyar király és I. Zsigmond lengyel király · I. Zsigmond lengyel király és Mohácsi csata ·
II. Lajos magyar király
II.
I. János magyar király és II. Lajos magyar király · II. Lajos magyar király és Mohácsi csata ·
II. Ulászló magyar király
II.
I. János magyar király és II. Ulászló magyar király · II. Ulászló magyar király és Mohácsi csata ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
I. János magyar király és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Mohácsi csata ·
Kubinyi András
Kubinyi András (Budapest, 1929. január 28. – Budapest, 2007. november 9.) magyar történész, régész, középkorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
I. János magyar király és Kubinyi András · Kubinyi András és Mohácsi csata ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. János magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Mohácsi csata ·
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) · Magyar belháború (1526–38) és Mohácsi csata ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. János magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Mohácsi csata ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
I. János magyar király és Mohács · Mohács és Mohácsi csata ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
I. János magyar király és Nádor · Mohácsi csata és Nádor ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
I. János magyar király és Országgyűlés · Mohácsi csata és Országgyűlés ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. János magyar király és Oszmán Birodalom · Mohácsi csata és Oszmán Birodalom ·
Pargali Ibrahim
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pargali Ibrahim pasa.
I. János magyar király és Pargali Ibrahim · Mohácsi csata és Pargali Ibrahim ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
I. János magyar király és Pápa (egyházfő) · Mohácsi csata és Pápa (egyházfő) ·
Perényi Péter (koronaőr)
Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.
I. János magyar király és Perényi Péter (koronaőr) · Mohácsi csata és Perényi Péter (koronaőr) ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
I. János magyar király és Pozsony · Mohácsi csata és Pozsony ·
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
I. János magyar király és Rákosi végzés · Mohácsi csata és Rákosi végzés ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
I. János magyar király és Római katolikus egyház · Mohácsi csata és Római katolikus egyház ·
Sacco di Roma
A Sacco di Roma olasz kifejezéssel hagyományosan Róma feldúlását és kifosztását jelölik, amely 1527.
I. János magyar király és Sacco di Roma · Mohácsi csata és Sacco di Roma ·
Szapolyai György
Szapolyai György (1488 (körül) – Mohács, 1526. augusztus 29.) főúr, szepesi gróf, Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fia, I. János magyar király öccse.
I. János magyar király és Szapolyai György · Mohácsi csata és Szapolyai György ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. János magyar király és Székesfehérvár · Mohácsi csata és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
I. János magyar király és Szeged · Mohácsi csata és Szeged ·
Szent Korona
date.
I. János magyar király és Szent Korona · Mohácsi csata és Szent Korona ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
I. János magyar király és Szerbek · Mohácsi csata és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
I. János magyar király és Szerbia · Mohácsi csata és Szerbia ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
I. János magyar király és Török hódoltság · Mohácsi csata és Török hódoltság ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
I. János magyar király és Török porta · Mohácsi csata és Török porta ·
Tomori Pál
Tomori Pál (1475 körül – Mohács, 1526. augusztus 29.) hadvezér, kalocsai érsek, a mohácsi csatában a magyar sereg egyik fővezére.
I. János magyar király és Tomori Pál · Mohácsi csata és Tomori Pál ·
V. Károly német-római császár
V.
I. János magyar király és V. Károly német-római császár · Mohácsi csata és V. Károly német-római császár ·
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
I. János magyar király és Werbőczy István · Mohácsi csata és Werbőczy István ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. János magyar király és Mohácsi csata
- Mi van a közös I. János magyar király és Mohácsi csata
- Közötti hasonlóságok I. János magyar király és Mohácsi csata
Összehasonlítását I. János magyar király és Mohácsi csata
I. János magyar király 126 kapcsolatokat, ugyanakkor Mohácsi csata 256. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 12.30% = 47 / (126 + 256).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. János magyar király és Mohácsi csata. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: