I. János magyar király és Szent Korona

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. János magyar király és Szent Korona

I. János magyar király vs. Szent Korona

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig. date.

A magyar királyok koronázása

koronázási paláston Képes krónikából corvina miniatúrája 1476 után, a király megkoronázása. (Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom) A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat.

A magyar királyok koronázása és I. János magyar király · A magyar királyok koronázása és Szent Korona · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és I. János magyar király · Ausztria és Szent Korona · Többet látni »

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Bajorország és I. János magyar király · Bajorország és Szent Korona · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és I. János magyar király · Bécs és Szent Korona · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és I. János magyar király · Erdély és Szent Korona · Többet látni »

Erdélyi vajda

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.

Erdélyi vajda és I. János magyar király · Erdélyi vajda és Szent Korona · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

I. Ferdinánd magyar király és I. János magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Szent Korona · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Szent Korona · Többet látni »

II. János magyar király

Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.

I. János magyar király és II. János magyar király · II. János magyar király és Szent Korona · Többet látni »

Jagelló Izabella magyar királyné

Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.

I. János magyar király és Jagelló Izabella magyar királyné · Jagelló Izabella magyar királyné és Szent Korona · Többet látni »

Kormányzó

A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.

I. János magyar király és Kormányzó · Kormányzó és Szent Korona · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

I. János magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Szent Korona · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

I. János magyar király és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Szent Korona · Többet látni »

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

I. János magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szent Korona · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

I. János magyar király és Országgyűlés · Országgyűlés és Szent Korona · Többet látni »

Perényi Péter (koronaőr)

Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.

I. János magyar király és Perényi Péter (koronaőr) · Perényi Péter (koronaőr) és Szent Korona · Többet látni »

Podmaniczky István

Podmaniczky István (1480 előtt – 1530. június 3. vagy október 10. előtt) nyitrai püspök.

I. János magyar király és Podmaniczky István · Podmaniczky István és Szent Korona · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

I. János magyar király és Pozsony · Pozsony és Szent Korona · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

I. János magyar király és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Szent Korona · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

I. János magyar király és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Szent Korona · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

I. János magyar király és Szeged · Szeged és Szent Korona · Többet látni »

Szlavónia

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

I. János magyar király és Szlavónia · Szent Korona és Szlavónia · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

I. János magyar király és Török hódoltság · Szent Korona és Török hódoltság · Többet látni »

1526. évi székesfehérvári országgyűlés

Az 1526.

1526. évi székesfehérvári országgyűlés és I. János magyar király · 1526. évi székesfehérvári országgyűlés és Szent Korona · Többet látni »