Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38)
I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) 61 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Bajorország, Bács vármegye, Báthori István (nádor), Bécs, Bornemissza János (főispán), Brandenburgi György, Buda (történelmi település), Cserni Jován, Dózsa György, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi vajda, Fráter György, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Havasalföld, Hieronym Łaski, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Zsigmond lengyel király, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, Jagelló Izabella magyar királyné, Jagelló-ház, Január 27., Kormányzó, Lengyelország, ..., Lodovico Gritti, Magyar Királyság, Magyarország uralkodóinak listája, Mohács, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Nádor, November 11., Nyitra vármegye, Oszmán Birodalom, Pargali Ibrahim, Perényi Péter (koronaőr), Podmaniczky István, Pozsony, Rákosi végzés, Speyeri szerződés, Szászsebes, Székesfehérvár, Szeged, Szendrő (Szerbia), Szent Korona, Szerbek, Szerbia, Szinai csata, Szlavónia, Tarnów, Török porta, Temesvár, V. Károly német-római császár, Váradi béke, Werbőczy István. Bővíteni index (31 több) »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és I. János magyar király · Ausztria és Magyar belháború (1526–38) ·
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Bajorország és I. János magyar király · Bajorország és Magyar belháború (1526–38) ·
Bács vármegye
Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.
Bács vármegye és I. János magyar király · Bács vármegye és Magyar belháború (1526–38) ·
Báthori István (nádor)
Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – Dévény, 1530. május 8.Markó L. könyvében május 8., a Magyar életrajzi lexikonban május 3.) ragadványneve „Sánta”.
Báthori István (nádor) és I. János magyar király · Báthori István (nádor) és Magyar belháború (1526–38) ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. János magyar király · Bécs és Magyar belháború (1526–38) ·
Bornemissza János (főispán)
Bornemissza János (megh. Pozsony, 1527. október k.) pozsonyi főispán, kincstartó, jegyző.
Bornemissza János (főispán) és I. János magyar király · Bornemissza János (főispán) és Magyar belháború (1526–38) ·
Brandenburgi György
Brandenburgi György portréja 1522 körül Brandenburgi György egyik ismert neve Jámbor György (Georg der Fromme) (Ansbach, 1484. március 4. – Ansbach, 1543. december 27.) a frankföldi Ansbach és Bayreuth őrgrófja, Brandenburg régense, II. Ulászló unokaöccse, II. Lajos magyar király nevelője.
Brandenburgi György és I. János magyar király · Brandenburgi György és Magyar belháború (1526–38) ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és I. János magyar király · Buda (történelmi település) és Magyar belháború (1526–38) ·
Cserni Jován
Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.
Cserni Jován és I. János magyar király · Cserni Jován és Magyar belháború (1526–38) ·
Dózsa György
Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.
Dózsa György és I. János magyar király · Dózsa György és Magyar belháború (1526–38) ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. János magyar király · Erdély és Magyar belháború (1526–38) ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és I. János magyar király · Erdélyi Fejedelemség és Magyar belháború (1526–38) ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi vajda és I. János magyar király · Erdélyi vajda és Magyar belháború (1526–38) ·
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Fráter György és I. János magyar király · Fráter György és Magyar belháború (1526–38) ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és I. János magyar király · Habsburg Birodalom és Magyar belháború (1526–38) ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és I. János magyar király · Habsburg-ház és Magyar belháború (1526–38) ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és I. János magyar király · Havasalföld és Magyar belháború (1526–38) ·
Hieronym Łaski
Hieronym Łaski, Hyeronimus Laski, régebbi magyar forrásokban Laszky Jeromos, vezetékneve Laski, Laszki, Laskó formában is lengyel főnemes, diplomata.
Hieronym Łaski és I. János magyar király · Hieronym Łaski és Magyar belháború (1526–38) ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
I. Ferdinánd magyar király és I. János magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
I. Ferenc francia király
I.
I. Ferenc francia király és I. János magyar király · I. Ferenc francia király és Magyar belháború (1526–38) ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar belháború (1526–38) ·
I. Zsigmond lengyel király
I.
I. János magyar király és I. Zsigmond lengyel király · I. Zsigmond lengyel király és Magyar belháború (1526–38) ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
I. János magyar király és II. János magyar király · II. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
II. Lajos magyar király
II.
I. János magyar király és II. Lajos magyar király · II. Lajos magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
II. Ulászló magyar király
II.
I. János magyar király és II. Ulászló magyar király · II. Ulászló magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
I. János magyar király és Jagelló Izabella magyar királyné · Jagelló Izabella magyar királyné és Magyar belháború (1526–38) ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
I. János magyar király és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Magyar belháború (1526–38) ·
Január 27.
Névnapok: Angelika + Andelin, Andelina, Angyal, Angyalka, Botár, Janek, János, Krizosztom, Krizsán, Lotár, Ulászló, Vincencia.
I. János magyar király és Január 27. · Január 27. és Magyar belháború (1526–38) ·
Kormányzó
A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.
I. János magyar király és Kormányzó · Kormányzó és Magyar belháború (1526–38) ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. János magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Magyar belháború (1526–38) ·
Lodovico Gritti
Gritti Alajos (néhol Lajos, eredeti nevén Lodovico, Ludovico, vagy Alvise Gritti) (Konstantinápoly, 1480. ? – Medgyes, 1534. szeptember 29.) velencei kereskedő, bankár és politikus.
I. János magyar király és Lodovico Gritti · Lodovico Gritti és Magyar belháború (1526–38) ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. János magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyar belháború (1526–38) ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
I. János magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Magyar belháború (1526–38) és Magyarország uralkodóinak listája ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
I. János magyar király és Mohács · Magyar belháború (1526–38) és Mohács ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
I. János magyar király és Mohácsi csata · Magyar belháború (1526–38) és Mohácsi csata ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
I. János magyar király és Moldva (fejedelemség) · Magyar belháború (1526–38) és Moldva (fejedelemség) ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
I. János magyar király és Nádor · Magyar belháború (1526–38) és Nádor ·
November 11.
Névnapok: Márton + Ata, Atád, Atos, Atosz, Martin, Martos, Ménás, Ménrót, Nimród.
I. János magyar király és November 11. · Magyar belháború (1526–38) és November 11. ·
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
I. János magyar király és Nyitra vármegye · Magyar belháború (1526–38) és Nyitra vármegye ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. János magyar király és Oszmán Birodalom · Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom ·
Pargali Ibrahim
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pargali Ibrahim pasa.
I. János magyar király és Pargali Ibrahim · Magyar belháború (1526–38) és Pargali Ibrahim ·
Perényi Péter (koronaőr)
Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.
I. János magyar király és Perényi Péter (koronaőr) · Magyar belháború (1526–38) és Perényi Péter (koronaőr) ·
Podmaniczky István
Podmaniczky István (1480 előtt – 1530. június 3. vagy október 10. előtt) nyitrai püspök.
I. János magyar király és Podmaniczky István · Magyar belháború (1526–38) és Podmaniczky István ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
I. János magyar király és Pozsony · Magyar belháború (1526–38) és Pozsony ·
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
I. János magyar király és Rákosi végzés · Magyar belháború (1526–38) és Rákosi végzés ·
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
I. János magyar király és Speyeri szerződés · Magyar belháború (1526–38) és Speyeri szerződés ·
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
I. János magyar király és Szászsebes · Magyar belháború (1526–38) és Szászsebes ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. János magyar király és Székesfehérvár · Magyar belháború (1526–38) és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
I. János magyar király és Szeged · Magyar belháború (1526–38) és Szeged ·
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
I. János magyar király és Szendrő (Szerbia) · Magyar belháború (1526–38) és Szendrő (Szerbia) ·
Szent Korona
date.
I. János magyar király és Szent Korona · Magyar belháború (1526–38) és Szent Korona ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
I. János magyar király és Szerbek · Magyar belháború (1526–38) és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
I. János magyar király és Szerbia · Magyar belháború (1526–38) és Szerbia ·
Szinai csata
A szinai csata (szlovákul Bitka pri Seni) Kassa közelében lezajlott ütközet Habsburg Ferdinánd serege és Szapolyai János serege között, 1528.
I. János magyar király és Szinai csata · Magyar belháború (1526–38) és Szinai csata ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
I. János magyar király és Szlavónia · Magyar belháború (1526–38) és Szlavónia ·
Tarnów
Tarnów (régi magyar neve: Tarnó) a Biała folyó partján fekvő dél-lengyelországi város a Kis-lengyelországi vajdaságban.
I. János magyar király és Tarnów · Magyar belháború (1526–38) és Tarnów ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
I. János magyar király és Török porta · Magyar belháború (1526–38) és Török porta ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
I. János magyar király és Temesvár · Magyar belháború (1526–38) és Temesvár ·
V. Károly német-római császár
V.
I. János magyar király és V. Károly német-római császár · Magyar belháború (1526–38) és V. Károly német-római császár ·
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
I. János magyar király és Váradi béke · Magyar belháború (1526–38) és Váradi béke ·
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
I. János magyar király és Werbőczy István · Magyar belháború (1526–38) és Werbőczy István ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38)
- Mi van a közös I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38)
- Közötti hasonlóságok I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38)
Összehasonlítását I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38)
I. János magyar király 126 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar belháború (1526–38) 463. Ami közös bennük 61, a Jaccard index 10.36% = 61 / (126 + 463).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
