I. Démétriosz makedón király és I. Pürrhosz épeiroszi király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Démétriosz makedón király és I. Pürrhosz épeiroszi király

I. Démétriosz makedón király vs. I. Pürrhosz épeiroszi király

I. Démétriosz Poliorkétész (görögül Δημήτριος Πολιορκητής, „városostromló” Kr. e. 337 vagy Kr. e. 336 – Kherszonészosz, Kr. e. 283) ókori hellenisztikus király, az Antigonida dinasztia második tagja, a dinasztiaalapító I. Antigonosz Monophthalmosz fia és társuralkodója volt Kr. e. 306-tól annak Kr. e. 301-ben bekövetkezett haláláig, illetve Makedóniát is uralta Kr. e. 294–287 között. A diadokhoszok háborúiban aktív szerepet vállalt, „Városostromló” jelentésű ragadványnevét (Πολιορκητής – Poliorkétész) Rhodoszon folytatott Kr. e. 305–Kr. e. 304-es hadjáratán nyerte el. Pürrhosz (Kr. e. 318 k. – Argosz, Kr. e. 272) Épeirosz és rövid ideig Makedónia királya volt, akit leginkább a dél-itáliai görög városállamoknak a Római Köztársaság ellen vívott ún.

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Anatólia és I. Démétriosz makedón király · Anatólia és I. Pürrhosz épeiroszi király · Többet látni »

Argosz (város)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Argosz (település).

Argosz (város) és I. Démétriosz makedón király · Argosz (város) és I. Pürrhosz épeiroszi király · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Athén és I. Démétriosz makedón király · Athén és I. Pürrhosz épeiroszi király · Többet látni »

Diadokhosz

A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.

Diadokhosz és I. Démétriosz makedón király · Diadokhosz és I. Pürrhosz épeiroszi király · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Egyiptom és I. Démétriosz makedón király · Egyiptom és I. Pürrhosz épeiroszi király · Többet látni »

Hegyi Dolores

Hegyi Dolores (Kalocsa, 1934. november 3. –) klasszika-filológus, ókortörténész, az ELTE BTK Történeti Intézet egykori egyetemi tanára.

Hegyi Dolores és I. Démétriosz makedón király · Hegyi Dolores és I. Pürrhosz épeiroszi király · Többet látni »

I. Antigonosz makedón király

I.

I. Antigonosz makedón király és I. Démétriosz makedón király · I. Antigonosz makedón király és I. Pürrhosz épeiroszi király · Többet látni »

I. e. 286

Nincs leírás.

I. Démétriosz makedón király és I. e. 286 · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 286 · Többet látni »

I. e. 287

Nincs leírás.

I. Démétriosz makedón király és I. e. 287 · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 287 · Többet látni »

I. e. 288

Nincs leírás.

I. Démétriosz makedón király és I. e. 288 · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 288 · Többet látni »

I. e. 289

Nincs leírás.

I. Démétriosz makedón király és I. e. 289 · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 289 · Többet látni »

I. e. 294

Nincs leírás.

I. Démétriosz makedón király és I. e. 294 · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 294 · Többet látni »

I. e. 297

Nincs leírás.

I. Démétriosz makedón király és I. e. 297 · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 297 · Többet látni »

I. e. 301

Nincs leírás.

I. Démétriosz makedón király és I. e. 301 · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 301 · Többet látni »

I. e. 306

Nincs leírás.

I. Démétriosz makedón király és I. e. 306 · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 306 · Többet látni »

I. e. 307

Nincs leírás.

I. Démétriosz makedón király és I. e. 307 · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. e. 307 · Többet látni »

I. Ptolemaiosz

I. Ptolemaiosz Szótér (Kr. e. 367 – Kr. e. 282 áprilisa/júniusa) makedón diadokhosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója Kr. e. 305-től haláláig.

I. Démétriosz makedón király és I. Ptolemaiosz · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. Ptolemaiosz · Többet látni »

I. Szeleukosz szeleukida uralkodó

I. Szeleukosz Nikatór (görögül: Σέλευκος Νικάτωρ, "győzedelmes" Kr. e. 358 – Kr. e. 281 szeptembere) egyike volt azon diadokhoszoknak, akik Nagy Sándor halála után megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmas birodalom teljes irányítását. A széthulló egységes állam keleti szeletét kaparintotta meg hosszú évek háborúi során Szeleukosz, aki győzelmes csatáival megalapította a Szeleukida Birodalmat. Az államalapító rettenthetetlen uralkodóként és hadvezérként vonult be népe emlékezetébe, akik évek múltán a Nikatór, azaz Győzedelmes utónévvel tisztelték meg.

I. Démétriosz makedón király és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · I. Pürrhosz épeiroszi király és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »

II. Antigonosz makedón király

II.

I. Démétriosz makedón király és II. Antigonosz makedón király · I. Pürrhosz épeiroszi király és II. Antigonosz makedón király · Többet látni »

II. Philipposz makedón király

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

I. Démétriosz makedón király és II. Philipposz makedón király · I. Pürrhosz épeiroszi király és II. Philipposz makedón király · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

I. Démétriosz makedón király és III. Alexandrosz makedón király · I. Pürrhosz épeiroszi király és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Ipszoszi csata

Az ipszoszi csatát Kr. e. 301-ben vívták a közép-phrügiai Ipszosz közelében a diadokhoszok.

I. Démétriosz makedón király és Ipszoszi csata · I. Pürrhosz épeiroszi király és Ipszoszi csata · Többet látni »

Kasszandrosz makedón király

Kasszandrosz (Κάσσανδρος, Kr. e. 354 körül – Kr. e. 297) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, Antipatrosz fia, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.

I. Démétriosz makedón király és Kasszandrosz makedón király · I. Pürrhosz épeiroszi király és Kasszandrosz makedón király · Többet látni »

Kertész István (történész)

Nincs leírás.

I. Démétriosz makedón király és Kertész István (történész) · I. Pürrhosz épeiroszi király és Kertész István (történész) · Többet látni »

Korfu

Korfu (Kérkira; vagy Κόρκυρα) sziget Görögországban, a Jón-tengerben.

I. Démétriosz makedón király és Korfu · I. Pürrhosz épeiroszi király és Korfu · Többet látni »

Lüszimakhosz

Lüszimakhosz (Krannón, Kr. e. 362 körül – Korupedion, Kr. e. 281 februárja) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.

I. Démétriosz makedón király és Lüszimakhosz · I. Pürrhosz épeiroszi király és Lüszimakhosz · Többet látni »

Makedónia

Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.

I. Démétriosz makedón király és Makedónia · I. Pürrhosz épeiroszi király és Makedónia · Többet látni »

Németh György (történész)

Németh György Amadé (Kaposvár, 1956. június 25. –) magyar ókortörténész, klasszika-filológus, az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszékének egykori vezetője és egyetemi tanára, az MTA doktora.

I. Démétriosz makedón király és Németh György (történész) · I. Pürrhosz épeiroszi király és Németh György (történész) · Többet látni »

Peloponnészosz

A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.

I. Démétriosz makedón király és Peloponnészosz · I. Pürrhosz épeiroszi király és Peloponnészosz · Többet látni »

Plutarkhosz

Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.

I. Démétriosz makedón király és Plutarkhosz · I. Pürrhosz épeiroszi király és Plutarkhosz · Többet látni »

Sarkady János

Sarkady János (Biharkeresztes, 1927. december 31. – Budapest, 2006. szeptember 5.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

I. Démétriosz makedón király és Sarkady János · I. Pürrhosz épeiroszi király és Sarkady János · Többet látni »

Spárta

Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.

I. Démétriosz makedón király és Spárta · I. Pürrhosz épeiroszi király és Spárta · Többet látni »

Thébai

Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.

I. Démétriosz makedón király és Thébai · I. Pürrhosz épeiroszi király és Thébai · Többet látni »