Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Démétriosz makedón király és I. Ptolemaiosz
I. Démétriosz makedón király és I. Ptolemaiosz 36 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Antipatrosz, Babilon, Ciprus (sziget), Diadokhosz, Egyiptom, Fönícia, Görög nyelv, I. Antigonosz makedón király, I. e. 283, I. e. 301, I. e. 303, I. e. 304, I. e. 305, I. e. 306, I. e. 307, I. e. 311, I. e. 312, I. Szeleukosz szeleukida uralkodó, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, Ipszoszi csata, IV. Alexandrosz makedón király, Kappadókia, Kasszandrosz makedón király, Küréné, Kraterosz (hadvezér), Lüszimakhosz, Makedónia, Nílus, ..., Perdikkasz, Satrapa, Szalamisz, Szíria, Sztratégosz, Trákia. Bővíteni index (6 több) »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és I. Démétriosz makedón király · Anatólia és I. Ptolemaiosz ·
Antipatrosz
Antipatrosz (Kr. e. 397 – Kr. e. 319) makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezére, majd a halála után birodalmát vezető diadokhoszok egyike, az európai területek vezetéséért felelős sztratégosz volt, majd Kr. e. 320-tól haláláig az egész hellenisztikus birodalom kormányzója volt.
Antipatrosz és I. Démétriosz makedón király · Antipatrosz és I. Ptolemaiosz ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilon és I. Démétriosz makedón király · Babilon és I. Ptolemaiosz ·
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Ciprus (sziget) és I. Démétriosz makedón király · Ciprus (sziget) és I. Ptolemaiosz ·
Diadokhosz
A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.
Diadokhosz és I. Démétriosz makedón király · Diadokhosz és I. Ptolemaiosz ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és I. Démétriosz makedón király · Egyiptom és I. Ptolemaiosz ·
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Fönícia és I. Démétriosz makedón király · Fönícia és I. Ptolemaiosz ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Görög nyelv és I. Démétriosz makedón király · Görög nyelv és I. Ptolemaiosz ·
I. Antigonosz makedón király
I.
I. Antigonosz makedón király és I. Démétriosz makedón király · I. Antigonosz makedón király és I. Ptolemaiosz ·
I. e. 283
Nincs leírás.
I. Démétriosz makedón király és I. e. 283 · I. Ptolemaiosz és I. e. 283 ·
I. e. 301
Nincs leírás.
I. Démétriosz makedón király és I. e. 301 · I. Ptolemaiosz és I. e. 301 ·
I. e. 303
Nincs leírás.
I. Démétriosz makedón király és I. e. 303 · I. Ptolemaiosz és I. e. 303 ·
I. e. 304
Nincs leírás.
I. Démétriosz makedón király és I. e. 304 · I. Ptolemaiosz és I. e. 304 ·
I. e. 305
Nincs leírás.
I. Démétriosz makedón király és I. e. 305 · I. Ptolemaiosz és I. e. 305 ·
I. e. 306
Nincs leírás.
I. Démétriosz makedón király és I. e. 306 · I. Ptolemaiosz és I. e. 306 ·
I. e. 307
Nincs leírás.
I. Démétriosz makedón király és I. e. 307 · I. Ptolemaiosz és I. e. 307 ·
I. e. 311
Nincs leírás.
I. Démétriosz makedón király és I. e. 311 · I. Ptolemaiosz és I. e. 311 ·
I. e. 312
Nincs leírás.
I. Démétriosz makedón király és I. e. 312 · I. Ptolemaiosz és I. e. 312 ·
I. Szeleukosz szeleukida uralkodó
I. Szeleukosz Nikatór (görögül: Σέλευκος Νικάτωρ, "győzedelmes" Kr. e. 358 – Kr. e. 281 szeptembere) egyike volt azon diadokhoszoknak, akik Nagy Sándor halála után megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmas birodalom teljes irányítását. A széthulló egységes állam keleti szeletét kaparintotta meg hosszú évek háborúi során Szeleukosz, aki győzelmes csatáival megalapította a Szeleukida Birodalmat. Az államalapító rettenthetetlen uralkodóként és hadvezérként vonult be népe emlékezetébe, akik évek múltán a Nikatór, azaz Győzedelmes utónévvel tisztelték meg.
I. Démétriosz makedón király és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · I. Ptolemaiosz és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó ·
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
I. Démétriosz makedón király és II. Philipposz makedón király · I. Ptolemaiosz és II. Philipposz makedón király ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
I. Démétriosz makedón király és III. Alexandrosz makedón király · I. Ptolemaiosz és III. Alexandrosz makedón király ·
Ipszoszi csata
Az ipszoszi csatát Kr. e. 301-ben vívták a közép-phrügiai Ipszosz közelében a diadokhoszok.
I. Démétriosz makedón király és Ipszoszi csata · I. Ptolemaiosz és Ipszoszi csata ·
IV. Alexandrosz makedón király
IV.
I. Démétriosz makedón király és IV. Alexandrosz makedón király · I. Ptolemaiosz és IV. Alexandrosz makedón király ·
Kappadókia
Kappadókia (görögül: Καππαδοκία; törökül Kapadokya) egy Kis-Ázsiában (ma Törökország) fekvő terület ősi neve, melyet délen a Torosz-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt.
I. Démétriosz makedón király és Kappadókia · I. Ptolemaiosz és Kappadókia ·
Kasszandrosz makedón király
Kasszandrosz (Κάσσανδρος, Kr. e. 354 körül – Kr. e. 297) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, Antipatrosz fia, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.
I. Démétriosz makedón király és Kasszandrosz makedón király · I. Ptolemaiosz és Kasszandrosz makedón király ·
Küréné
Küréné (más nevein Kiréné, Cyrene, ógörög: Κυρήνη) romváros Líbia északkeleti részén, a Földközi-tenger partvonalának közelében, a mai Shahhat (arab: شحات) település mellett található.
I. Démétriosz makedón király és Küréné · I. Ptolemaiosz és Küréné ·
Kraterosz (hadvezér)
Kraterosz (kb. Kr. e. 370. – Kr. e. 321, görögül Κρατερός) Nagy Sándor egyik makedón hadvezére volt, a diadokhoszok egyike.
I. Démétriosz makedón király és Kraterosz (hadvezér) · I. Ptolemaiosz és Kraterosz (hadvezér) ·
Lüszimakhosz
Lüszimakhosz (Krannón, Kr. e. 362 körül – Korupedion, Kr. e. 281 februárja) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.
I. Démétriosz makedón király és Lüszimakhosz · I. Ptolemaiosz és Lüszimakhosz ·
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
I. Démétriosz makedón király és Makedónia · I. Ptolemaiosz és Makedónia ·
Nílus
A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.
I. Démétriosz makedón király és Nílus · I. Ptolemaiosz és Nílus ·
Perdikkasz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Perdikkasz (egyértelműsítő lap).
I. Démétriosz makedón király és Perdikkasz · I. Ptolemaiosz és Perdikkasz ·
Satrapa
A ساتراپ (a perzsa szó kiejtése: szátráp - meghonosodott ejtése: "satrapa" - vagy satrafa) az uralkodó által kinevezett tartományi kormányzók neve volt az ókori méd és óperzsa birodalmakban, beleértve az Akhaimenida dinasztiát és több utódállamát, így a Szászánida Birodalmat és a hellenisztikus birodalmakat.
I. Démétriosz makedón király és Satrapa · I. Ptolemaiosz és Satrapa ·
Szalamisz
Szalamisz (görögül Σαλαμίνα) sziget Görögországban, az Égei-tengerben.
I. Démétriosz makedón király és Szalamisz · I. Ptolemaiosz és Szalamisz ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
I. Démétriosz makedón király és Szíria · I. Ptolemaiosz és Szíria ·
Sztratégosz
A sztratégosz (tbsz. sztratégoi; görög στρατηγός) a görög nyelvben „tábornok” jelentésben használatos.
I. Démétriosz makedón király és Sztratégosz · I. Ptolemaiosz és Sztratégosz ·
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
I. Démétriosz makedón király és Trákia · I. Ptolemaiosz és Trákia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Démétriosz makedón király és I. Ptolemaiosz
- Mi van a közös I. Démétriosz makedón király és I. Ptolemaiosz
- Közötti hasonlóságok I. Démétriosz makedón király és I. Ptolemaiosz
Összehasonlítását I. Démétriosz makedón király és I. Ptolemaiosz
I. Démétriosz makedón király 96 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Ptolemaiosz 80. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 20.45% = 36 / (96 + 80).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Démétriosz makedón király és I. Ptolemaiosz. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
