Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. András magyar király

Index I. András magyar király

I.

60 kapcsolatok: Adelhaid cseh fejedelemné, Anasztázia magyar királyné, Árpád-ház, Cseh Királyság, Csehország uralkodóinak listája, Dávid magyar királyi herceg, Géza magyar fejedelem, Grandpierre K. Endre, György (I. András fia), I. Béla magyar király, I. István magyar király, I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem, Ifjabb királyság, II. Boleszláv lengyel király, II. Konrád német-római császár, II. Mieszko lengyel fejedelem, II. Vratiszláv cseh király, III. Henrik német-római császár, IV. Henrik német-római császár, IX. Kónsztantinosz bizánci császár, IX. Leó pápa, Josef Kriehuber, Kálti Márk, Képes krónika, Kijevi Rusz, Lengyelország, Levente magyar herceg, Litográfia, Magyar Királyság, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Mihály (Taksony fia), Monomakhosz-korona, Munsö-ház, Német-római Birodalom, Nemzeti Történeti Emlékpark, Péter magyar király, Přemysl-ház, Pogányság, Pozsony, Regensburg, Rurik-dinasztia, Salamon magyar király, Sarolt fejedelemasszony, Sváb Judit magyar királyné, Szár László, Székely Bertalan, Székesfehérvár, Szent Gellért, Taksony magyar fejedelem, ..., Thuróczi-krónika, Tihanyi alapítólevél, Tihanyi apátság, Tiszavárkony, Vata (törzsfő), Vata-féle lázadás, Vazul, Vértes, Zirc, 1046. Bővíteni index (10 több) »

Adelhaid cseh fejedelemné

Magyarországi Adelhaid (1040 körül – Prága, Cseh Fejedelemség, 1062. január 27.), az Árpád-házból származó magyar királyi hercegnő, I. András magyar király és Kijevi Anasztaszija egyetlen leánygyermeke, aki az 1058-ban a Magyar Királyságba menekült cseh herceg, a későbbi fejedelem majd király, II. Vratiszláv második hitveseként cseh fejedelemné 1061-től haláláig.

Új!!: I. András magyar király és Adelhaid cseh fejedelemné · Többet látni »

Anasztázia magyar királyné

Anasztaszija Jaroszlavna (ismert még mint Kijevi Anasztaszija, magyarosan Anasztázia,; Kijev, Kijevi Nagyfejedelemség, 1023 körül – Admont, Osztrák Hercegség, 1074/1096), a Rurik-dinasztiából származó kijevi hercegnő, Jaroszláv Vlagyimirovics nagyfejedelem és Svédországi Ingegerd Olofsdotter második leánya, aki I. András magyar király hitveseként Magyarország királynéja 1046-tól férje 1060-as haláláig.

Új!!: I. András magyar király és Anasztázia magyar királyné · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Új!!: I. András magyar király és Árpád-ház · Többet látni »

Cseh Királyság

A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.

Új!!: I. András magyar király és Cseh Királyság · Többet látni »

Csehország uralkodóinak listája

Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.

Új!!: I. András magyar király és Csehország uralkodóinak listája · Többet látni »

Dávid magyar királyi herceg

Árpád-házi Dávid (1053/55 – 1094 után) magyar királyi herceg, I. András magyar király másodszülött fia.

Új!!: I. András magyar király és Dávid magyar királyi herceg · Többet látni »

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.

Új!!: I. András magyar király és Géza magyar fejedelem · Többet látni »

Grandpierre K. Endre

Grandpierre K. Endre, születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre (Hódság, 1916. október 6. – Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató.

Új!!: I. András magyar király és Grandpierre K. Endre · Többet látni »

György (I. András fia)

György (1037/38 – 1060 után), angolul: Yourick, I. András királynak a Marót faluból származó úrnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatából született törvénytelen fia volt.

Új!!: I. András magyar király és György (I. András fia) · Többet látni »

I. Béla magyar király

A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.

Új!!: I. András magyar király és I. Béla magyar király · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: I. András magyar király és I. István magyar király · Többet látni »

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem

I.

Új!!: I. András magyar király és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem · Többet látni »

Ifjabb királyság

Az ifjabb királyság fogalma a hatalommegosztás egy formáját jelentette a középkori magyar történelem során, elsőnek I. András, majd II. András és IV. Béla osztotta meg az uralkodás hatalmát fiával ezen a módon.

Új!!: I. András magyar király és Ifjabb királyság · Többet látni »

II. Boleszláv lengyel király

II.

Új!!: I. András magyar király és II. Boleszláv lengyel király · Többet látni »

II. Konrád német-római császár

II.

Új!!: I. András magyar király és II. Konrád német-római császár · Többet látni »

II. Mieszko lengyel fejedelem

II.

Új!!: I. András magyar király és II. Mieszko lengyel fejedelem · Többet látni »

II. Vratiszláv cseh király

II.

Új!!: I. András magyar király és II. Vratiszláv cseh király · Többet látni »

III. Henrik német-római császár

III.

Új!!: I. András magyar király és III. Henrik német-római császár · Többet látni »

IV. Henrik német-római császár

IV.

Új!!: I. András magyar király és IV. Henrik német-római császár · Többet látni »

IX. Kónsztantinosz bizánci császár

Az úgynevezett Monomakhosz-korona a budapesti Nemzeti Múzeumban, valószínűleg női fejék IX.

Új!!: I. András magyar király és IX. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

IX. Leó pápa

Szent IX.

Új!!: I. András magyar király és IX. Leó pápa · Többet látni »

Josef Kriehuber

Josef Kriehuber (helyenként Joseph Kriehuber, magyarosan Kriehuber József) (Bécs, 1800. december 14. – Bécs, 1876. május 30.) osztrák festő, litográfus, a bécsi biedermeier kedvelt és jellegzetes képviselője.

Új!!: I. András magyar király és Josef Kriehuber · Többet látni »

Kálti Márk

Csók István Képtár, Székesfehérvár (Metky Ödön, 1967) bélyegkép Kálti Márk (14. század) magyar pap, krónikás, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika őrkanonoka, a Képes krónika feltételezett szerzője.

Új!!: I. András magyar király és Kálti Márk · Többet látni »

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

Új!!: I. András magyar király és Képes krónika · Többet látni »

Kijevi Rusz

mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.

Új!!: I. András magyar király és Kijevi Rusz · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: I. András magyar király és Lengyelország · Többet látni »

Levente magyar herceg

Levente herceg (1010 körül – 1047) az Árpád-ház tagja, az I. István elől külföldre menekülő három fiútestvér közül a legidősebb.

Új!!: I. András magyar király és Levente magyar herceg · Többet látni »

Litográfia

Színes kőnyomat szivarosdobozon 1917-es kőnyomatos plakát A litográfia, magyarul: kőnyomtatás, (görög λίθος – lithosz: 'kő' + γράφω – graphó: 'karcolni, írni, rajzolni) síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás, egykor a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása.

Új!!: I. András magyar király és Litográfia · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: I. András magyar király és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: I. András magyar király és Magyarország · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Új!!: I. András magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Mihály (Taksony fia)

Mihály – valószínűsített pogány nevén Béla – (955 körül – 990 körül) Taksony fejedelem fia, Géza fejedelem öccse, a megvakított Vazul herceg apja.

Új!!: I. András magyar király és Mihály (Taksony fia) · Többet látni »

Monomakhosz-korona

A korona A Monomakhosz-korona a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött középbizánci rekeszzománcos és vésett aljú zománcos fejék.

Új!!: I. András magyar király és Monomakhosz-korona · Többet látni »

Munsö-ház

A Svea királyságról először 500 körül tesznek említést, amikor Uppland körül, a Mälaren-tó északi részén, megalakul az első svéd királyság.

Új!!: I. András magyar király és Munsö-ház · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: I. András magyar király és Német-római Birodalom · Többet látni »

Nemzeti Történeti Emlékpark

A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a ma Csongrád-Csanád vármegyei Ópusztaszer külterületén.

Új!!: I. András magyar király és Nemzeti Történeti Emlékpark · Többet látni »

Péter magyar király

Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.

Új!!: I. András magyar király és Péter magyar király · Többet látni »

Přemysl-ház

A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak.

Új!!: I. András magyar király és Přemysl-ház · Többet látni »

Pogányság

A pogányság (a latin pāgānus.

Új!!: I. András magyar király és Pogányság · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: I. András magyar király és Pozsony · Többet látni »

Regensburg

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.

Új!!: I. András magyar király és Regensburg · Többet látni »

Rurik-dinasztia

A Rurik-dinasztia (tagjai a Rurikidák), egy varég származású uralkodóház, melynek tagjai a 9. századtól több mint hétszáz éven keresztül uralkodtak többek között a Kijevi Ruszban és utódállamaiban, valamint e dinasztia tagjai adták az első orosz cárokat is a zűrzavaros időkig (1598–1613).

Új!!: I. András magyar király és Rurik-dinasztia · Többet látni »

Salamon magyar király

Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.

Új!!: I. András magyar király és Salamon magyar király · Többet látni »

Sarolt fejedelemasszony

Sarolt (bolgár-török: "fehér hölgymenyét"), (950 k. – 1008 k.) Géza nagyfejedelem felesége, az erdélyi Zombor gyula leánya, Szent István anyja, Anonymus szerint Tétény vezér ("Töhötöm") dédunokája.

Új!!: I. András magyar király és Sarolt fejedelemasszony · Többet látni »

Sváb Judit magyar királyné

Judit (valószínűleg Goslar, 1054. április 9. – 1105. március 14.) német-római hercegnő, később Salamon magyar királlyal kötött házassága révén magyar királyné.

Új!!: I. András magyar király és Sváb Judit magyar királyné · Többet látni »

Szár László

Szár László (latinul Ladislas calvus; 997 előtt – 1030 előtt) az Árpád-dinasztia tagja.

Új!!: I. András magyar király és Szár László · Többet látni »

Székely Bertalan

Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.

Új!!: I. András magyar király és Székely Bertalan · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: I. András magyar király és Székesfehérvár · Többet látni »

Szent Gellért

Gellért-hegy oldalábanhttps://www.kozterkep.hu/~/1395/ Szent Gellért szobra, kozterkep.hu Szent Gellért legendájánakhttp://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file.

Új!!: I. András magyar király és Szent Gellért · Többet látni »

Taksony magyar fejedelem

Taksony (931? – 973?) magyar fejedelem a 10. század közepén.

Új!!: I. András magyar király és Taksony magyar fejedelem · Többet látni »

Thuróczi-krónika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Thuróczy-krónika.

Új!!: I. András magyar király és Thuróczi-krónika · Többet látni »

Tihanyi alapítólevél

Az alapítólevél A tihanyi apátsági templom Fehérvárra menő hadi útra” A tihanyi alapítólevél, amelyben I. András király 1055-ben összeíratta a monostor birtokát, az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be.

Új!!: I. András magyar király és Tihanyi alapítólevél · Többet látni »

Tihanyi apátság

A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.

Új!!: I. András magyar király és Tihanyi apátság · Többet látni »

Tiszavárkony

Tiszavárkony község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.

Új!!: I. András magyar király és Tiszavárkony · Többet látni »

Vata (törzsfő)

Vata 11. századi magyar, esetleg besenyő törzsfő volt.

Új!!: I. András magyar király és Vata (törzsfő) · Többet látni »

Vata-féle lázadás

A Vata-féle lázadás 1045–46-ban a Magyar Királyság alföldi (főképp Békés vármegyei) területein tört ki.

Új!!: I. András magyar király és Vata-féle lázadás · Többet látni »

Vazul

Vazul, más néven Vászoly (990 körül – 1037) magyar herceg, Mihály fia, Taksony fejedelem unokája, I. István magyar király unokatestvére.

Új!!: I. András magyar király és Vazul · Többet látni »

Vértes

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vértes (egyértelműsítő lap).

Új!!: I. András magyar király és Vértes · Többet látni »

Zirc

Zirc város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”.

Új!!: I. András magyar király és Zirc · Többet látni »

1046

Nincs leírás.

Új!!: I. András magyar király és 1046 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »